A paraszti kultúra felfedezése egyidős a nemzeti ébredéssel, de hosszú utat járt be Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményétől a Vadrózsákon át Bartókig, Kodályig, Lajtháig. Az eltelt évszázadok alatt ugyanúgy a nemzet identitásának és egységének az alapjává vált, mint a magyar irodalom. A néphagyomány a legkisebb közös nevező, amely összefogja a magyarságot. A táncházmozgalom legjobbjai már kezdettől a Kárpát-medencében és a nemzet egységében gondolkodtak, nem véletlenül lett egy kis erdélyi falu, Szék paraszti kultúrája egyben a mozgalom alapja. Ezért a Hagyományok Háza, amint tehette, a mozgalom révén kiépült szakmai kapcsolatokat természetes módon a hálózatosodás részévé tette. Ebben az összekapcsolódásban közösek az énekek, a táncok és a paraszti létnek minden olyan, évszázadok alatt kialakult eleme, mely hasznos mindannyiunknak, lélekben, tárgyban, testben egyaránt. De a legfontosabb hozadéka mindennek az a lélekemelő érzés, hogy összetartozunk. (Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója)
