39. Mes­ter­sé­gek ün­ne­pe, 3. nap

A Mesterségek Ünnepén a Hagyományok Háza udvara a népi kézművesség otthonává válik: egész napos játszóház, kézműves foglalkozások, szövött karkötők, nemezelt ékszerek, gyékénykoszorúk és festett medálok készítése várja az érdeklődőket 10–19 óra között. A program részeként naponta két alkalommal viseletbemutatók tárják elénk a népviseletek gazdagságát, a hangulatról pedig népi bábszínház, élőzenés táncmulatság, mesemondás és népzenei koncertek gondoskodnak.

Részletes programok

10:00 - 14:30    
Népi játszóház

Bárány Mara vezetésével

Bárány Mara, a Hagyományok Háza szakoktatójának vezetésével, valamint a Hagyományok Háza jelenlegi hallgatóinak közreműködésével népi játszóház várja az érdeklődőket, melynek során a kézműves asztaloknál csuhé virággal díszített gyékényfonatos fejpánt készül.

14:30-19:00 
Népi játszóház    

Kovács Zoltán vezetésével

Kovács Zoltán jászárokszállási kosárfonó népi iparművész, a Hagyományok Háza kosárfonó szakoktatójának vezetésével, valamint a Hagyományok Háza jelenlegi hallgatóinak közreműködésével népi játszóház várja az érdeklődőket, melynek során a kézműves asztaloknál szélforgó készül fűzvesszőből.

10:00 - 19:00    
Fabatka porta 

Népi játszótér

A Fabatka Porta népi játszótér egy kis családi vállalkozás, ahol a játékok formavilágát megálmodó pár célja a kezdetekben az volt, hogy saját gyermekeik érdeklődését felkeltse a természetes anyagok, magyar népi motívumok és hagyományok iránt. Az újabb és újabb ötletek, elkészült eszközök és lelkesítő visszajelzések hatására az évek alatt egy egész kis játszóudvar kerekedett a kezük alatt, ahol a porta fő ékessége a tulipántos, faragott fa körhinta. A játékokra tekintve egyértelművé válik, hogy kedvenc viráguk a tulipán és sok régi használati tárgy kezd új életet általuk új funkcióval felruházva, például a hokedliből lett malomasztal vagy az eredeti piaci karos mérleg egyensúly-játékká alakítva. Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szívesen próbára tenné ügyességét portájukon. Egy fabatkát megér!

11:00 - 12:00    
Klárisok zenekar: Kerekégenjáró 

Családi mesekoncert

A Klárisok zenekar a hazai népzenei-világzenei paletta egyik legnépszerűbb, (nemcsak) gyermekeknek szóló zenét játszó formációja. A zenekar a népmesék bölcsességét, a közös játék és zenélés örömét, és a gyermekpszichodráma és a meseterápia eszközeit ötvözi a mesekoncertjein. Korzenszky Klára énekes, gyermekpszichológus és zenésztársai a fantáziára és a szerepjátékra helyezve a hangsúlyt közös énekléssel, játékkal, a gyerekekkel közösen alkotják meg a mindannyiunk számára biztonságos útmutatásként szolgáló mesét.

Közreműködnek:
Korzenszky Klára – ének
Buzás Attila – koboz, saz, csellótambura
Eredics Dávid – szaxofon, tambura, kaval, klarinét, furulya
Porteleki Áron – brácsa, derbuka, tapan

13:00 - 14:00    
Jászok földjén 

Viseletbemutató a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület kivitelezésében, Jásztáncosok közreműködésével

A Jásztánc Alapítvány Szűcsrózsa csoportja 2000 óta foglalkozik a jász viseletek rekonstruálásával, újjáélesztésével. Ennek a munkának szakmai tanácsadója Hortiné Dr. Bathó Edit néprajzkutató, kivitelezői Borbásné Budai Valéria, Donkóné Birkás Tünde, Besenyei Ildikó, Tajti Erzsébet népi iparművészek. A jászapáti fiatalok jászsági parasztpolgári viseleteket mutatnak be, melyeket elegancia és alapanyag gazdagság jellemez. Az Alföld ezen területén élők a XIX. század fordulóján brüsszeli tüllcsipkét, spanyol vercsipkét és lyoni selymet használtak fel a női ruhákhoz, fejdíszekhez, beszerezték a drága gyapjúposztót és míves vereteket, pitykéket, zsinórzatot a férfiak öltözeteihez. A Jászságban identitást kifejező szerepe van hagyományőrző rendezvényeken a viselet felöltésének, a jászsági táncok, énekek, muzsika megjelenésének. A bemutató a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület kivitelezésében jött létre, Jásztáncosok közreműködésével.

14:00 - 14:15    
Élőszavas mesemondás 

Kertész Katával, a Meseszó Egyesület mesemondójával

Kertész Kata mesemondó, örökös mesehallgató, felnőtt művészet- és meseterapeuta. A mese kicsi gyerekkora óta fontos része az életének. A sors kalandos útjait járva rájött, hogy a mesék, különösen a népmesék nem "csak gyerekeknek való mesebeszéd"! A mesék világába felnőttként újra belevetette magát hallgatja, olvassa, tanulja, írja és mondja a meséket a maga és mások örömére, épülésére.  
Erőt, bátorságot, hitet meríthetünk, ezer bölcsességet tanulhatunk belőlük, a balgaságokból is okulunk, képzeletben útra kelünk, közben kapcsolódunk egymáshoz, együtt örülünk, aggódunk, szurkolunk, nevetünk vagy elérzékenyülünk és nem utolsó sorban gyönyörködünk anyanyelvünk szépségében. Mesét hallgatni és mondani egymásnak az egyik legemberibb és legcsodálatosabb dolog a világon!

15:00 - 15:30     
Márkus Színház: Laci királyfi 

Bábszínházi előadás

A kicsi Laci királyfi hirtelen dühében elkívánja nővéreit a Föld alá. Hiába bánja, muszáj a királykisasszonyok után mennie. A vándorúton megküzd három sárkánnyal, de csakis a kígyó királylánytól kapott varázsinggel, és varázskarddal győzedelmeskedhet. Így találja meg a mese végére élete párját is.

Benedek Elek meséjét színpadra adaptálta és rendezte: Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor
A díszletet és a bábokat tervezte, kivitelezte: Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor
Népzenei adaptáció: Morvai Ferenc.
Zenei közreműködő: Pilári Áron / Pilári Lili Eszter
Díjak, elismerések
Különdíj I. – Gyermekszínházi Szemle, Budapest 2001.
 

15:40 - 16:45     
Aprók tánca 

Ölbéli játékok, tánctanítás kicsiknek és nagyobbaknak, Szerényi Andreával, muzsikál: Gundy Kristóf és Czirók Tamás

Ezen családi programunk célja, hogy a legfiatalabbak is igényes és hiteles tolmácsolásban ismerkedjenek meg a hagyományok mind szélesebb körével, aktívan (nem passzív befogadóként), tevékenyen vegyenek részt az élőzenés gyerektáncházban, oly módon, hogy a szórakozással egyenrangú legyen az ismeretterjesztés. Célunk elsősorban a tánc örömének fölfedezése, a táncos mozgáskincs alapjainak megtanítása, gazdag játékrepertoár kialakítása, az együttjátszás kulturált formájának megteremtése. Ebben a formában a szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltése és az ismeretterjesztés az adott életkornak megfelelő formában, tevékenységbe ágyazva, élvezetes formában jelenik meg. Egész tanévben, péntek délutánonként zajló Aprók tánca programunkból kapnak ízelítőt az ebben az órában hozzánk csatlakozók, kiváló foglalkozásvezetőink és zenészeink közreműködésében.

16:45 - 17:00     
Élőszavas mesemondás 

Kertész Katával, a Meseszó Egyesület mesemondójával

17:00 - 17:30     
Jászok földjén 

Viseletbemutató a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület kivitelezésében, Jásztáncosok közreműködésével

18:00 - 19:30     
Sarjú banda és Vrencsán Anita 

Népzenei koncert énektanítással és hangszerbemutatóval. 

A fiatal muzsikusokat 2015-ben ismerhette meg az ország a Magyar Televízió „Fölszállott a Páva” tehetségkutató verseny műsorában. Ekkor még egyéni kategóriában mutatták meg tudásukat, de a színfalak mögött elindult a közös muzsikálás. Szoros barátság és egy új zenekar született, családjuk és Kuczera Barbara művészeti vezetőjük támogatásával. 2016-ban már Sarjú Banda néven indultak a versenyen és elnyerték az Ország Legjobb Zenekara díjat. A sarjú jelentése: utód, leszármazott vagy levágott növény szálak töveiből újra kikelő hajtás. A Sarjú Banda hivatása az eredeti magyar hangszeres népzene elsajátítása, megőrzése és tovább éltetése. Örömmel és tisztelettel tanulják a mesterektől, hagyományőrző zenészektől, éltetik a színpadon és a táncházakban egyaránt. A koncert alkalmával Vrencsán Anitával egészül ki a banda, aki ugyanabban az évben szerepelt a tehetségkutató versenyen. Anita gyimesi csángó énekesnő Kosteleken, a gyimesek és a Csíki-havasok egyik legeldugottabb völgyében született és nőtt fel. Itt a népzene és a tánc napjainkban is élő hagyomány, szerves része a mindennapi életnek. Anita a gyimesi csángó éneket és táncot szüleitől és a falu közösségétől sajátította el. Különleges hangjára és tehetségére már korán felfigyeltek Magyarországon és Romániában is.