Hor­to­bá­gyi Gyöngy­vér: 50 év Nép­tánc

Honnan-Hova-Miért? 

Táncművész és táncpedagógus képzés  a Magyar Táncművészeti Egyetemen. MTE Néptánc Tanszék

 

A Magyar Táncművészeti Egyetem jelenleg az egyetlen állami fenntartású intézmény - a 2021-22 tanévtől Alapítványi formában működik -, ahol felsőfokú táncművész és pedagógus képzés folyik.

Jogelődjében, az Állami Balett Intézetben, 1971-ben indult a középfokú néptáncművész képzés. Az első legendás Néptánc tagozatot Györgyfalvay Katalin és Timár Sándor vezette. A képzést Lőrinc György, majd Rábai Miklós és Novák Ferenc kezdeményezte, hogy a hivatásos együttesek számára biztosítsák a professzionális utánpótlás, képzett táncosok kerüljenek a hivatásos néptáncegyüttesekbe.  Az intézmény vezetői a két elismert szakember koreográfusi hitvallásának különbözőségében és módszerük magas szintű szakmai elismertségében látták a képzés sikerét. A NÉPTÁNC TAGOZAT a Balettintézeti hagyományoknak megfelelően két műszakban dolgozott: délelőtt közismereti oktatás folyt, majd délután kettőtől-fél hétig szakmai órák voltak a hét minden napján, hiszen a 70-es években még szombaton is volt iskola. A nap mindig klasszikus balett órával kezdődött, majd néptánc órák voltak és ezt a két főtárgyat egészítette ki eleinte a történelmi társastánc, az akrobatika, a népzene. A további tagozatok alap tantárgyai is ezek voltak, de idővel újabb tárgyak is beépültek, mint a modern tánctechnikák, modern társastánc, a sztepp technika, a színészi játék alapjai, valamint a táncjelírás, mint a néptánc lejegyzés-, olvasás notációs abc-je. A képzési struktúra folyamatos fejlődése garancia a Néptánc tagozatot elvégző művészjelöltek szakmai sokoldalúságára. 

A következő tagozatok oktatásakor az újabb pedagógus generáció elsősorban Timár Sándor pedagógiai módszerét alkalmazta. Kiemelkedő képviselőjeként tartjuk számon Zórándi Máriát, aki az első tagozaton végzett és később az akkor még főiskola, rektora lett, Janek Józsefet, a Bartók együttes volt táncosát, Molnár Lajos „Pubit”, a Budapest Együttes szólistáját, Brieber Jánost, volt Államis táncost, Horváth Mónikát, Béres Anikót, akik szintén itt végezetek, az ExperiDance és a Honvéd Táncszínház volt szólistái, ők a korábbi években tanítottak a tagozaton. A jelenlegi oktató gárda tagjai: Végső Miklós, aki az első tagozaton végzett és az Állami Népi Együttes szólistája volt 29 éven keresztül, dr Ónodi Béla, aki szintén az Állami Népi Együttes táncosa volt, Rémi Tünde, Appelshoffer János, Juhász Zoltán Harangozó díjas táncosok, akik mind itt végeztek, és a Honvéd Táncszínház szólistái voltak, valamint jó magam, aki a 2. tagozaton végeztem.  A folyamatos oktatói utánpótlás rendkívül fontos feladat. A jelenlegi oktató gárda tagjai mind minősített oktatók. Akár a művészképzőn, akár a pedagógusképzőn komoly tanulási folyamat kell, megelőzze az új kollégák belépését, hiszen hiteles Mester és Kiváló Oktató nem lesz egyik napról a másikra senki. Meggyőződésem, hogy rögtön a művészképző elvégzése után (már MA tanulmányaik alatt) kell elkezdeni a pedagógiai ismeretek elsajátítását az iskolarendszerben, a tapasztalt mesterek, oktatók mellett, ahogy erre volt példa előttünk, miként kiváló mestereink, Zórándi Mária és Janek József is asszisztensként kezdték oktatói pályafutásukat Timár Sándor mellett. A jelenlegi mesterek is ezt az utat követték, és így lehettek a szakma legkiválóbb oktatói. E programunk keretében Gyetvai Júlia a Magyar Állami Népi Együttes és Sáfrán Balázs a Duna Művészegyüttes táncosai a következő generáció képviselői, akik 2017-ben végeztek a Táncművész szakon és utána az mesterképzésen szereztek pedagógus diplomát. Oláh Nóra a frissen diplomázott a tavalyi évfolyamból nem csak a gyakorlati órákon asszisztens, hanem dr. Fügedi János mellett is a Táncjelírás-Mozdulatelemzés tantárgynál, ami külön öröm és dicsőség a képzés sikerességét illetően, valamint Dudás Dávid, aki a TÉP képzést végezte el és jelenleg Ma hallgató, ő Lévai Péter mentoráltja és főleg a gyakorlati órákon segít, illetve a balettos évfolyamon kamatoztatja tudását.

Oktatóink folyamatos képezik magukat. Az utóbbi években Ónodi Béla DLA és Kovács Henrik PHD doktori fokozatot szerzett.

A tagozatok eleinte négy, majd három évente követték egymást.

A néptáncművész képzés 1992-ben színházi táncképzéssel bővült, majd 1998-ben főiskolai rangot kapott. 1992-2006 között 6 év volt a tanulmányi idő. Ebben a képzési formában az utolsó két évben csak elméleti órákon vettek részt a hallgatók az intézményben, a színházi gyakorlatot, már a munkahelyükön töltötték.

2007-től a bolognai rendszer bevezetésével a szak neve is megváltozott: táncművész szak néptánc szakirány, a hivatalos megnevezés. A képzési idő 2 + 3, tehát 5 évre módosult, 2 év felsőfokú előkészítő szakmai képzés, majd 3 év főiskolai alapképzés. Mivel a táncművészek számára a felsőoktatás, a hatályos rendelete szerint – (felsőoktatási törvény. 144.§ (3) bekz.) – már a 3. középiskolai évvel párhuzamosan megkezdődik, a táncművész BA szak felvételi vizsgája az egyetemen belül az előző tanév, vagyis az előkészítő szakmai képzés 2. év végi vizsgája, tehát a felsőoktatási alapképzés első két éve párhuzamosan folyik a közoktatás 11-12. osztályával, majd az érettségit követően egy évvel befejezik tanulmányaikat. Természetesen megfelelő előképzettséggel bárki jelentkezhet e felsőoktatási alapképzésre. Az Egyetem akkreditálta a két éves mesterszakot a táncművészek számára néptánc illetve klasszikus balett szakirányon, ami a táncművészképzésen a legmagasabb végzettséget jelenti.

1971 óta   tizenhárom évfolyamon 347 fő végzett néptáncművészként. Jelenleg 24 II. évfolyamos BA hallgató és 28 előkészítő évfolyamban tanuló növendék van a művészképző rendszerben. Állandó feladat, hogy a kor kihívásának megfelelően a legszínvonalasabb képzésben részesítsük tanulóinkat, hallgatóinkat. A kétéves, felsőfokú tanulmányokra előkészítő képzés tánctananyagának fontos, megalapozó szerepe van a főiskolai tananyag későbbi elsajátításában. Rendkívül felelősségteljes két év ez, hiszen gyermekek sorsa függ a képzés színvonalán, a pedagógiai módszereken, a pedagógus személyiségeken. A félévi és év végi vizsgákon nemcsak a diákok vizsgáznak, hanem az oktatók is, a rostavizsgák lelkiismeretes döntésein múlik, hogy a növendék a felsőfokú képzésben tejesíteni tudja-e majd az előírt tananyagot, felkészítették-e a feladatra, azt oly mértékben tudja-e majd elsajátítani, hogy a képzés végén, a táncművész diploma átvétele után a munka világában is sikeres legyen.

Ennek érdekében kiemelt feladat a tananyag állandó fejlesztése, aktualizálása, hiszen akár a hivatásos együttesek repertoárját figyelve, akár a pedagógiai módszerek alakulását szem előtt tartva az oktatás fő feladata   naprakész, legmagasabb szintű tudást nyújtani az egyetem valamennyi hallgatójának.

A tanszék által eddig megvalósított képzés bizonyítottan helyes, hiszen a művészképző hallgatóinak előadóművészi megjelenései egyre magasabb elismerést váltanak ki, a tánctudás-, technikai előrelépés, megjelenés, kivitelezés, előadói kvalitás fejlődése tekintetében, a műsor összeállítástól és annak alkalmától függetlenül, legyen az betétszám, önálló est, képesítővizsga, vagy koncert vizsga. A néptánc tagozaton végzett művészek a táncos világ széles spektrumát fedik le. Az intézményi éveik után számos művészeti és állami díj birtokosai, vannak Kossuth, Kiváló, Érdemes, Harangozó díjasaink. Hivatásos művészeti vezetőként is különböző táncnyelvű (legyen az néptánc, modern, kortárs, balett) együtteseket vezetnek évek óta.

A táncos életpályamodellt szem előtt tartva fokozott figyelmet fordítunk a közismereti tárgyak oktatására is. A Nádasi Ferenc Gimnázium tanári karával szorosan együttműködve folyamatosan követjük a növendékek tanulmányi eredményeit, továbbtanulási lehetőségeik szem előtt való tartását.

Az Magyar Táncművészeti Egyetem legjobb tudása szerint felkészíti a végzősöket a kihívásokra. A képzés minőségének egyik legnyilvánvalóbb bizonyítéka, hogy az utolsó négy tagozat koncertvizsgáját követően szinte minden táncosa szerződést kapott.

Az alapdiploma megszerzése és a sikeres felvételi vizsga után egyenes út vezethet a tánctanári pálya felé is, mint cél.

Néptáncpedagógus, majd Táncos és Próbavezető alapszak, Tánctanár mesterszak:

Az Állami Balett Intézet 1977-ben adott ki először főiskolai táncpedagógus diplomát (4/1975(IX.14)sz rendelet 6§ Művelődésügyi Minisztérium). A már nevében is néptánc pedagógus képzés 1980-ban indult el a Tímár Sándor tánctanulási-tánctanítási koncepciója alapján. A pedagógusképzés négy tanévet ölelt fel, s vidéki pedagógusképző intézményekben is folyt kihelyezett oktatás. /Szombathely, Kecskemét, Sárospatak, Nyíregyháza/.

A jogszabályi változások miatt –évekig nem engedélyezték a kihelyezett képzéseket, ezért 2016-tól már csak a Nyíregyházi Egyetemen van - együttműködési szerződés értelmében - BA képzés, a helyi és Magyar Táncművészeti Egyetem oktatóival szoros kapcsolatban. A tananyag a budapesti intézmény, a Koreográfus- és Pedagógusképző Intézet Táncos- és Próbavezető szak anyagával azonos, az elméleti  és gyakorlati törzsanyag nem térhet el egymástól. A 2019-20-a tanévtől kihelyezett képzésként indítottuk el az öt erdélyi hivatásos együttes táncosai részére Marosvásárhelyen (Maros Művészegyüttes /Marosvásárhely/, Háromszék Táncegyüttes /Sepsiszentgyörgy/, Udvarhely Táncműhely /Székelyudvarhely/, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes/Csíkszereda/).  Az oktatói gárda zömével Egyetemünk munkatársai, de néhány elméleti tárgyra a Marosvásárhelyi Egyetem delegál tanerőt. A Nagyvárad Táncegyüttes táncosai a nyíregyházi képzésen vesznek részt, ugyanennek a programnak a keretében.

A pedagógusképzésben is bevezetésre került a bolognai rendszer, ezért a képzés struktúrája, tematikája is megváltozott, igazodott az új rendszerhez. 2007 óta az alapképzésen táncos és próbavezető képzettség szerezhető meg, melyre a 2 éves 120 kredites tánctanár mesterszak épül.  Az egy éves 60 kredites tánctanár mesterszak azoknak ad egyetemi végzettséget, akik a korábbi rendszerben a négyéves néptáncpedagógus képzést végezték el. 

Timár növendékei, akik ma az Egyetem oktatói gárdájának nagy részét képezik, a tanult, átvett módszer mentén az új pedagógiai lehetőségeket kihasználva újabb módszereket fejlesztenek ki és építenek be az Egyetem alap- és mesterképzésébe. A képzésen a szakma elismert oktatói tanítanak, a teljesség igénye nélkül:

Lévai Péter, dr. Kovács Henrik, dr. Fügedi János, dr. Dóka Kriszta, dr. Sándor Ildikó, Kővágó Zsuzsa, Héjja Bella, Végső Miklós, dr. Ónodi Béla, Appelshoffer János, Rémi Tünde, Sáfrán Balázs, Gyetvai Júlia, Oláh Nóra, Dudás Dávid és én.

Az alapképzés, táncos végzettség, ahol a gyakorlati képzés kerül előtérbe, a módszertani képzés főleg a próba levezetésére, rendező koreográfus segítésére, illetve az asszisztensi feladatok elvégzésre irányul. A képzés tapasztalatai alapján folyamatosan vizsgáljuk, monitorozzuk az eredményeket. A képzés fejlesztésekor mindenkor a minőségbiztosítás követelményei mellett mérlegeljük, figyelembe vesszük a hallgatói reflexiókat. Az akkreditáció adta lehetőségek mentén a tananyag fejlesztése, bővítése, szűkítése, esetleg átértékelése, az esti jellegű képzés szakmai színvonalának lehetséges emelésének állandó feladata.

Az alapszakok tantervi összehangolása elengedhetetlen.  Legyen továbblépési lehetőség a művész Ba szakon tanulóknak, ezért táncművészképzés képzési programját, órahálóját kompatibilissé tettük a Pedagógus- és Koreográfusképző Intézetben folytatott TÉP képzés tantervi órahálójával. A szabadon választható tárgyak keretében lehetőséget teremtettünk a pedagógiai-pszichológiai tárgyak felvételére. Ezzel a lehetősséggel a képzés utolsó évében élhetnek a hallgatók. Így a művészdiploma kézhezvétele után diákjaink közvetlenül jelentkezhetnek a 120 kredites MA képzésekre akár néptánc, akár balett vagy modern szakirányon. Az elmúlt négy évfolyamban sikeresen működött a kezdeményezés, mert több táncművész hallgatónk már végzett, vagy jelenleg is hallgató a 120 kredites MA táncpedagógus balett- és néptánc szakirányoknak, de végeztek a modern szakirányon is. Ez bizonyítja, hogy a képzés sokszínűsége miatt a lehetőségek határtalanok.

Az MTE táncművész szakos BA hallgatóinak életpálya modell előrevetítéseként, a mester szak MA 120 kredites képzése a megfelelő képzési forma, hogy a táncművész pálya befejezése után, pedagógusként folytassa pályáját.

Mentor tanári képzés 2011-ben indult először, amely a mester szakot végző hallgatók tanítási gyakorlatának helyszíneinek, a partner iskola-hálózati kiépítésének alapfeltétele. A partner iskolai hálózatba csak olyan intézmények jelentkezhetnek, akiknek pedagógusai néptánc pedagógus, és vagy mester szak végzettséggel rendelkeznek. Célunk, hogy országos kiterjedésű hálózattá fejlődjön, és sikeres legyen. Jelenleg 61 partner iskolával van élő szerződése az Egyetemnek.

A néptáncoktatás az alap-, közép- és felsőfokú intézményekben a virágkorát éli.

A Magyar Táncművészeti Egyetem alappillér, hogy ez a virágzás hosszan tartson.

Az előadás a Magyar Állami Népi Együttes 70 éves jubileuma alkalmából megtartott Néptáncművészet és kulturális identitás című konferencián hangzott el a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Hagyományok Háza és a Magyar Táncművészeti Egyetem közös szervezésében 2021. október 2-án a Hagyományok Házában.

 

Forrás:

  • Bolvári-Takács Gábor: Táncos tanévek. Magyar Táncművészeti Egyetem. 2017. Bp
  • Bolvári-Takács Gábor szerk.: Magyar Táncművészeti Főiskola 1950-2000. Studio 2000.
  • Bolvári-Takács Gábor szerk.: Magyar Táncművészeti Főiskola. Studio 2000 Kreativ Ügynökség. 2003. Bp
  • Bolvári-Takács Gábor-Schanda Beáta-Zsámboki Marcell szerk.: Magyar Táncművészeti Főiskola.2010. Bp
  • Fodor Antal szerk: Mozaikok a Magyar Táncművészeti Főiskola első ötven évéről, Planétás Kiadó, 2001. Bp
  • Horváthné Bánki Dóra szerk.: Állami Balett Intézet 1950-1985.Állami Balett Intézet Titkársága, 1986. Bp.
  • Schanda Beáta szerk.: Magyar Táncművészeti Főiskola/Egyetem évkönyve 2016/2017.Magyar Táncművészeti Egyetem. 2019.
  • Schanda Beáta szerk.: Magyar Táncművészeti Főiskola évkönyve 2015/2016.Magyar Táncművészeti Főiskola. 2018.
  • Schanda Beáta szerk.: Magyar Táncművészeti Főiskola tizenöt év története. Magyar Táncművészeti Főiskola. 2016. Bp.
  • http://www.mte.eu

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!