A mese központi motívuma tehát nála - mint Berecz Andrásnál - a bűvös furulya.
A népmesei mágikus tárgyakról ez áll a Magyar Néprajzi Lexikonban: „Egyes mágikus tárgyak birtoklása a humor lehetőségeit rejti magában: pl. a síp vagy furulya, melynek szavára mindenki táncolni kénytelen, vagy a gyümölcsök, melyeknek megevése folytán a királykisasszonynak szamárfüle vagy ökörszarva nő. Ezek sajátos tréfás csoportját képezik a varázsmeséknek: a nevetni nem tudó királykisasszony megnevettetése következtében a hős megszabadul a rá váró büntetéstől, s elnyeri a királykisasszony kezét (AaTh 559, 571–574, 592).”
Magyar Néprajzi Lexikon: mágikus tárgy, lásd itt.
Évike mesemondása felidézhet lazábban vagy jobban idekapcsolódó, az ő meséjével összevethető meséket is. Bűvös furulya szerepel (két másik mágikus kellékkel együtt) Benedek Elek Furulyás Palkó és Az aranyszőrű bárány c. meséjében, egy cselekményben jobban hasonlító széki mesében viszont bűvös hegedű, mellyel a szegény ember ellenfeleit táncoltatja meg. Ez utóbbit, az Előbb a tánc, azután a lakoma címűt a kecskeméti filmstúdió animációs sorozatában is feldolgozták.
Fábián Éva mesél: Furulyás Palkó
Tizedik alkalommal adták át a Halmos Béla-díjakat
A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Megjelent a Horgosi népdalok
A Virágos kert a horgosi nagytemplom című kiadvány Horgos és a hozzá tartozó Királyhalom (Bački Vinogradi) magyar közösségeinek népdalhagyományát mutatja be. A szerzők, Németh István és Juhász Gyula a tudományos alaposságot, a forráskritikát és a közösségi hagyománytiszteletet példás egyensúlyban érvényesítették munkájukban.
Tanulható hagyomány, élhető hivatás
Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.
