Bartók Béla a magyar zeneirodalom legfontosabb alakja.
Népzenei gyűjtései nélkül elképzelhetetlen lenne az a munka, melyet a magyar kultúra értékeinek megőrzéséért az őt követő nemzedékek végeztek: az általa rögzített dallamok a mai napig meghatározzák a hagyományos népművészetet és a komolyzenét, de a jazz és a világzene alkotóit, előadóit is újra és újra inspirálják.
Bartókot nemcsak a magyar, hanem a környező népek és a távolabbi (pl. észak-afrikai, török) vidékek zenéje is élénken foglalkoztatta.
A Tiszta forrás Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével a török és a magyar zene kapcsolódásán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára.
Tiszta forrás
Magyar Rapszódia – néptáncban elmesélve
A szerelem örökérvényűsége kiapadhatatlan inspirációként van jelen a világban, legyen szó bármilyen művészeti formáról. A Magyar Állami Népi Együttes Magyar Rapszódia című előadása a tánc és a zene egyetemes nyelvén, magyar paraszti hagyományainak sokszínűségén és jelenidejűségén keresztül hivatott bemutatni az ember életének legbonyolultabb, legmisztikusabb érzését.
Isztambulban a Magyar Állami Népi Együttes
A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.
Táncos magyarok
Táncos, zenés barangolás Rábaköztől Moldváig
