A Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes ze­ne­ka­ra a Ma­gyar Ze­ne Há­zá­ban Ra­dics Fe­renc ve­ze­té­sé­vel

A Magyar Zene Házában hallhatják Jakab Attila Gypsy Band, Radics Ferenc és a Magyar Állami Népi Együttes Zenekarának koncertjét. A műsoron az erdélyi Jakab Attila Gypsy Band, valamint – nagy büszkeségünkre – Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezető prímása által fémjelzett cigányzenekara kalauzolja el a közönséget a városi cigányzene legkifinomultabb rétegeibe. A Magyar Állami Népi Együttes zenekara a hagyományos magyarországi városi népies és verbunkos zenét képviseli az esten, annak egyik legelismertebb előadójaként. Jakab Attila – felmenőinek köszönhetően – gyerekkora óta kapcsolatban van a muzsikával. Zenekara pedig széles körben ismert az erdélyi urbánus cigányzene kiemelkedő színvonalú interpretációjáról, a virtuóz prímásokról és a konzisztens kíséretről.

Kalandozásuk a magyar nótától, a városi cigányzenén keresztül az autentikus népzenéig vezet el október 22-én, vasárnap 19:30-tól a Magyar Zene Háza Koncerttermében.

Radics Ferenc
Radics Ferenc a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel (2009) kitüntetett, Liszt-díjas hegedűművész (2019), a 2000-es Millenium Aranyvonó Párbaj győztese, a Magyar Állami Népi Együttes Örökös tagja. A 100 Tagú Cigányzenekar prímásversenyén Kelemen László, a Budapest Táncegyüttes akkori művészeti vezetője – később a Hagyományok Háza főigazgatója – felajánlotta, hogy a győztes megkapja a Táncegyüttes prímási posztját, így a verseny nyerteseként került a Társulatba. Miután Kelemen László a Hagyományok Háza főigazgatója lett, a Magyar Állami Népi Együttesben folytatta prímás karrierjét, 2001 óta tagja az Együttesnek. A Magyar Állami Népi Együttest 1951-ben alapították, melyet három kar alkotott: tánckar, énekkar és zenekar. A művek zenei kíséretét hagyományos cigányzenekarra alapozott, de a művészi feladatok érdekében kissé átalakított, úgynevezett „népi zenekar' látta el. A Magyar Állami Népi Együttes története során hazánk legnevesebb cigányprímásai öregbítették a társulat hírnevét, olyan felülmúlhatatlan zenészek, mint Boross Lajos, Berki László, Oláh Jenő, vagy a Magyar Zene Háza koncertjén is színpadra álló Radics Ferenc.

Jakab Attila Gypsy Band
Jakab Attila élete gyerekkora óta összefonódik a népzenével. Ákosfalvi zenészcsaládból származik, nagyapja cimbalmos, nagybátyja prímás, édesapja hamonikás-cimbalmos. A 90-es évek elején jutott el Kalotaszegre, ahol Fodor Sámuel 'Neti Sanyi' prímáslegenda tanítványa lett, majd egyéb híres hegedűsöktől is tanult. 1995 óta a Maros Művészegyüttes zenésze, itt játszott mind a magyar, mind a román tagozaton. Saját zenekarát, a Jakab Attila Gypsy Bandet 2001-ben alapította, első brácsásuk az erdélyi zenésztársadalom kimagasló tehetségű muzsikusa, a 2017-ben tragikusan fiatalon elhunyt Ifj. Koszorus Kálmán volt. A zenekar jelenlegi tagjai Marcel Ramba alsóbölkényi prímás, Köllő Gergő csíkszeredai brácsás, Faghiura Remus marosvásárhelyi harmonikás, Gondos Tibor bőgős, a gernyeszegi Gondos zenészdinasztia tagja. A világ számos pontján turnéztak, már szerepelnek Tony Gatlif Transylvania című romafilmjében is. A formáció a virtuóz prímásduó és a konzisztens kisérőszekció miatt népszerű koncertzenekara az erdélyi urbánus cigányzenének.

A Magyar Zene Háza és a Hagyományok Háza közös programja.

 
Online jegyvásárlás 

 

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!