A jó gya­kor­la­tok re­gisz­te­ré­ben a Ha­gyo­má­nyok Há­za nép­me­se tan­fo­lya­ma

A Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe bekerült a Hagyományok Háza A „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyam módszertana és az élőszavas mesemondás átörökítési gyakorlata a Hagyományok Házában című felterjesztése.   

 

Nagyszabású ünnepség keretében hirdették ki az új örökség-elemeket és jó gyakorlatokat a Budavári Palotanegyed Lovardájában. A 2021-es Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóján a közösségek képviselői és a jó megőrzési gyakorlatok Prof. Dr. Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől vették át a felvételt kihirdető dokumentumokat. A Hagyományok Háza nevében a felterjesztés egyik kidolgozója, dr. Agócs Gergely volt jelen.

unesco

Az UNESCO három nyilvántartást indított útjára 2009-ben, amelyre az egyezményhez csatlakozott államok adhatnak be felterjesztéseket. A nemzetközi szervezet a szellemi kulturális örökség megőrzésének jelentőségét állítja középpontba, s kívánja elismerni világszerte. Az ún. „legjobb gyakorlatok” listája olyan módszerek vagy programok összessége, amelyeket a szellemi kulturális örökség megőrzésére dolgoztak ki helyben, a közösségek szintjén, vagy akár országos hatókörrel. Hazánkból először „A táncházmódszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje” került fel a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterére 2011-ben. Olyan elemek is szerepelnek azóta a listán, többek közt, mint a debreceni betlehemes találkozó, a Kodály-koncepció vagy „A népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modellje a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében”.

Most tehát, 2021-ben a SZKÖI felterjesztésére belekerült az Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe A „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyam módszertana és az élőszavas mesemondás átörökítési gyakorlata a Hagyományok Házában  című jó gyakorlat is. Ez az elem az élőszavas népmesemondás több évszázados gyakorlatát, a Hagyományok Házában 2007-ben életre hívott és azóta évente megvalósított, Magyar népmese – hagyományos mesemondás című tanfolyam módszerét foglalja magában. A hatvan órás, akkreditált kurzus indítását az a felismerés motiválta, hogy miközben a népzene, a néptánc és a kézművesség mozgalmainak kiépített módszertani háttérbázisa van, a szövegfolklórral foglalkozó szakemberek és érdeklődők, akik immár szintén egy országos mozgalmat képviselnek, addig sem megfelelő segédanyagokkal, sem a fejlesztéshez szükséges szakmai képzési lehetőségekkel nem rendelkeztek. A népmesével kapcsolatban korábban szinte csak írásbeliséget feltételező kérdéskörök mentén lehetett tájékozódni. A tanfolyam ezzel szemben a népmese természetes, szóbeli létét, a szájhagyomány által kiérlelt jellegzetességeket tartja szem előtt.

Az élőszavas mesemondás a népmese hagyományos, improvizatív, változatokban és a szóbeliségben élő formája, aminek visszahozatalát, visszatanítását tűzte ki célul a Hagyományok Háza. A hagyományos mesemondás ismérvei, hogy nem olvassák, nem egy szóról szóra megtanult mesét mondanak el fejből és nem ismerjük az elmondott mese íróját. A mesemondók a népmesék történeti vázát színezik ki, „díszítik fel” improvizatív módon a közönség igényeihez alkalmazkodva, velük interakcióba lépve, a környezetre reagálva és az adott szituációhoz igazodva.

A tanfolyam mellett a Hagyományok Háza szövegfolklórral kapcsolatos feladatai között számos más felnőtt- és gyermekprogram, műhelymunka, kiadvány kapcsolódik a magyar népmeséhez.

unesco

A szentendrei Skanzenben Közösségek Öröksége néven 2021. szept.18-19-én zajlott az egyes közösségek, örökség-elemek bemutatkozása. A Hagyományok Háza a verbunk, a csárdás és a népi vonószenekar formáció mint örökség-elem mellett e legújabb örökség-elemet is reprezentálta: a két nap alatt négy mesemondó számos rövidebb-hosszabb mesével szórakoztatta a Skanezen közönségét. Dóra Áron, Szabó Réka, Szénási Veronika és Toldi István ízes nyelven, a magyar népi mesemondói stílus  hiteles megszólaltatásával hozta közelebb a kilátogató családoknak és csoportoknak a népköltészet e sokoldalú műfaját. A látogatók megismerhették a Hagyományok Háza népmesés kiadványait is.

Föld­től az égig

Különleges gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes: október 28-án a Földtől az égig című produkcióval lép az Erkel Színház közönsége elé.

A ma­gyar kéz­mű­ves­ség leg­ja­va a Nép­raj­zi Mú­ze­um­ban

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-étől látogatható a Néprajzi Múzeumban 2027. április 11-ig. A kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be. Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek, amelyekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség. A Néprajzi Múzeumban ezeknek a legkiemelkedőbb alkotásaiból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat mutatja be, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!