Három tisztesség szol­gálatában - Fisc­her Józ­se­fné népi iparművész hímző

„A vászon meghatározta életünket, és kiszolgálta a három tisztességet: a születést, a házasságot és a halált.“
Interjú Fiser Józsefné népi iparművész hímzővel, a Nyitott Műhely alkotójával

 

Mióta foglalkozol hímzéssel?

Hétéves voltam, amikor az első kenyeres kendőt hímeztem. Mire elkészült a stafírungom tizenöt éves koromra, már biztos kézzel varrtam a keresztszemeket. A szép népviseleti ruhák felkeltették érdeklődésemet a varrás iránt, így varrónő lettem. Tíz évig vezettem egy divatműhelyt.

Említetted, hogy hétévesen már hímeztél. Hogyan tanultál bele a mesterségbe?

Édesanyámék leszedték a vásznat a hengerről, annak kellett beszegnem a szélét. Ahogy ügyesedtünk, úgy kezdtük a keresztszemest kalácskendőre, terítőre, gyúrókötényre, törülközőre hímezni. A gyúrókötényt esküvő előtt csigacsináláskor adtuk a rokonságnak.

Hol töltötted a gyerekkorodat?

A Bükk-hegység északi oldalán fekvő Nagyvisnyón születtem. A szüleim sokáig foglalkoztak kendertermesztéssel. Ez a tevékenység sok munkát adott a családnak, elsősorban a nőknek. A természettel való együttélés, a közös munkák, a daloló asszonyok, a kétkezi munka adta örömök és bánatok elraktározódtak bennem, és végigkísérik utamat a mai napig. Megtanultam tisztelni a természetet, és türelemmel viselni az idő múlását.

 

„Anyám mindent tudott. Elvetett egy magot és lett belőle vászon. Gyermekként ott voltam minden mozdulatban.“

 

A vászon meghatározta életünket, és kiszolgálta a három tisztességet: a születést, a házasságot és a halált.

Kitől tanultál a legtöbbet?

Az édesanyámtól és a nagymamámtól. Nagyanyám mindig feketében járt, csak ritkán vette le, akkor láthattuk alatta a hófehér ingvállat.

Palócként mi az, ami hozzád a legközelebb áll ennek a tájegységnek a népművészetéből?

A keresztszemes elsősorban, mert Nagyvisnyón ezzel dolgoztak. Gyöngyösön találkoztam többféle hímzéssel, leginkább a szabadrajzú hímzések keltették fel az érdeklődésemet. A Szécsény környéki mintákat is nagyon szeretem.

Tanítasz?

Most már csak alkalmanként. Tizenkét évig vezettem Gyöngyösön egy hímzőkört, jelenleg két tanítványom van: Csíki Tünde és Verebélyi Balázs. Tünde Gyöngyösre jött el hozzám, Balázst pedig egy recski kiállításon ismertem meg. Akkor még csak kalocsait csinált, én bíztattam, hogy kezdje el a helyi, vagdalásos technikát is. Nagyon büszke vagyok rá, mert a Junior Prima-díjat is megkapta.

Mi az, amit legszívesebben készítesz?

Pályázati kiírásokra, kiállításokra dolgozom a legtöbbet. Sok minden megszületik a fejemben. Most a palóc keresztszemes kézelő mintákat dolgoztam fel. Általában lakástextileket szoktam hímezni, és az ajándéktárgyaimon jelenítem meg a különböző tájegységek hímzéseit. 2019 novemberében Szécsényben a kastélyban volt az önálló életmű kiállításom. Kelemen Eszterrel közösen készített, hímzéssel kombinált bőrtáska–öv kollekciónk pedig díjat kapott a XVII. Országos Textiles Konferencián Békéscsabán.

Mik a további terveid?

Tavaly a XXIX. Kisjankó Bori Hímzőpályázatra nagyon sokat dolgoztam, most pedig az Élő népművészet - Országos Népművészeti Kiállításra készülök. A Nyitott Műhelyben pedig rendszeresen bemutatózom, itt mindig megtalálhatnak az érdeklődők.

Elérhetőség: fisernesaci@gmail.com

Színek, tárgyak, tech­nikák

Halmai Edina nemezkészítő és Somos Veronika bőrműves kamarakiállítása

Nyitott Műhely
Kiállítás

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.