Zenész­portrék – Elfújt em­lékek

Fúvósok prímás szerepben a Magyar Állami Népi Együttes új bemutatójában

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. A darabot a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara kelti életre, olyan kiemelkedő művészek közreműködésével, mint Gera Attila, Margetán Máté, és a szólót éneklő Hetényi Milán. Az új bemutató kapcsán Mihályi Gábor együttesvezetővel és Gera Attila zeneszerzővel beszélgettünk.
Milyen indíttatásból született meg a Zenészportrék előadássorozat ötlete?

M.G.: A műsor készítésénél erős rendezői koncepció volt, hogy minden ötlet és minden alkotó a zeneszerzőkhöz és a zenészekhez kapcsolódjon. A közös munka során megerősítő volt látni, hogy mennyi kreativitás él bennük, és mi ezt maximálisan ki tudtuk aknázni az előadás színpadra állításánál. A Zenészportrékban nem alkalmazott zenéről beszélünk, hanem az adott hangszercsalád - jelen esetben a fúvósok - zenei világának a bemutatása volt a cél, és ehhez az elgondoláshoz kapcsolódott a koreográfus és a rendező is.

Fúvósok prímás szerepben. Hogyan lehetséges ez?

G. A.: A fúvósok zenekaron belüli szerepe igen összetett és kultúránként változó lehet. Más a pásztorhagyományokban, más a paraszti kultúrában, de még a városi ciganyzenészek muzsikájában is. A fúvós lehet dallamjátszó szerepben is, és ilyenkor átveszi a prímás funkciót, de lehet, úgymond, zenekari hangszernek is tekinteni, és ilyenkor csak díszít, vagy éppen tölti, dúsítja a hangzást. Egyébként nem újkeletű, hogy a fúvós egyben prímás is. Számtalan példát találunk dallamjátszó furulyásokra, akik zenekart vezetnek, a városi zenészek esetében is találkozhatunk klarinétos zenekarvezetővel, ellentétben a hagyományos vonós zenekarok felállásával, ahol a hegedű mellett a fúvós mindig zenekari szerepet töltött be.

Milyen szempontok alapján indult el az előadás megtervezése?

G.A.: Margetán Máté kollégámmal már régóta lefektettük azt a gondolatot, hogy fúvósokat bemutató előadást szeretnénk egyszer megvalósítani, mert szerettünk volna egy olyan produkciót, amiben felhívjuk a figyelmet a fúvós hangszerek sokszínűségére, gazdagságára, sokrétűségére. A tavalyi évben kaptunk zöld utat a Magyar Állami Népi Együttes vezetőségétől a gondolatmenetünkre, és ami bennünk akkor még egy zenekari koncert ötleteként fogant meg, hamar egy teljes táncszínházi előadássá fejlődött, és a mi fantáziánk is meglódult, amikor kiderült, hogy számíthatunk az együttes táncosaira is a megvalósításhoz, így született meg egy történet, egy dramaturgiai szál is.

Hogy kell elképzelni ezt a történeti szálat?

G.A.: A nézők számára nem látható, úgynevezett függöny mögötti mesélő mondja el az életét kisgyermekkorától kezdve egészen a napjainkig. Visszaemlékezik a gyermekévekre, fiatalkorára, a felnőtt időszakra, egész életére. A Rábaközben éli világát gyermekként, majd a Dél-Alföldön ismeri meg a feleségét, aztán bevonul katonának Romániában, végül Székelyföldre kerül a felesége családjához. Minden tétel más tájegységet mutat be, bebarangoljuk az egész Kárpát-medencét a fúvósokkal a Rábaköztől Moldváig.

Úgy tudom, hogy összesen 9 hangszeren játszol a műsorban. Milyen fúvós hangszerek szerepelnek a produkcióban?

G.A.: Igyekeztünk bemutatni a Kárpát-medence fúvós hangszereit, a pásztorhagyományokból ismert hangszerektől kezdve, mint például pásztorfurulya, kaval, magyar duda, de még a tekerő is, a városban elterjedt olyan instrumentumokig mint a klarinét, a tárogató vagy a szaxofon.

Az előadás zenei anyaga autentikus vagy inkább átdolgozásokra épít?

G.A.: A Zenészportrék című előadás szándékosan autentikus, magyar népzenén alapuló zenei anyagot mutat be. A tradicionális tánc és zene tudatos választás, és tudjuk, hogy ez talán szokatlan manapság, és lehet, hogy szembe megy a mai trendeknek, de számunkra a gyökerekhez való visszatérés gondolata adja vissza leginkább a fő dramaturgiai szálat. Az apa-fia kapcsolat körbejárásával a hagyományozódás, mint üzenet is megjelenik. Úgy kell elképzelni, hogy aki ide beül, annak a számára kicsit megáll az idő, és visszakerül egy régi elfújt emlékekkel teli világba, mint ahogy azt az alcím is ígéri.

A Zenészportrék – Elfújt emlékek című produkció egy sorozat első része. Mi a terv a folytatásban?

M.G.: A sorozat elején szerettük volna bemutatni a Magyar Állami Népi Együttes kiváló zenészeit és azok zenei világát. Hosszabb távon gondolkozva azonban a sorozat további részeiben azt tervezzük, hogy a népzenéből inspirálódó, más zenei műfajoknak is teret adnánk a bemutatkozásra. Szélesebbre tágítva a látóképet olyan markáns, zeneileg meghatározó zenészeket szeretnénk meghívni, akik kimagaslót alkottak saját zenei műfajukban, és inspirációs forrásként használták a magyar népzenét, ezzel is hangsúlyozva a hagyományaink továbbélését és népzenei kincseink sokszínűségét.

Időpont: 2024. november 29. péntek 19:00
Helyszín: a Hagyományok Háza színházterme
Zenei rendező és szerkesztő: Gera Attila, Margetán Máté
Zeneszerző: Gera Attila, Gera Gábor, Mohácsy Albert
Szövegíró, dramaturg: Hetényi Milán
Rendező-koreográfus: Farkas Máté

Bővebb információ: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/mane/program/zeneszportrek-elfujt-emlekek

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.