Gyűjtésa­ján­ló - Maros­falu (Gy­ergyó), Pávai István, 1993

Immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Gyergyói-medence rangos összművészeti fesztiválja, az Egyfeszt, amely változatos programokat kínál a kultúra, a hagyomány és a gasztronómia iránt érdeklődők számára, minden korosztály igényeit szem előtt tartva.

A programsorozat megvalósulásában társszervezőként segítséget nyújt az Erdélyi Hagyomány Háza Alapítvány, és intézményünk is.

Gyűjtésajánlóinkban mindig igyekszünk a kevésbé ismert vidékekre, falvakra, műfajokra, tánc- és tánczenei hagyományok képviselőire irányítani a figyelmet, így a most zajló eseményhez kapcsolódóan, a tánc szempontból szintén későn felfedezett Gyergyó folklórjába szeretnénk bepillantást nyújtani.

A Gyergyói-medence, Csíkszék legészakibb medencéje, így a Csíkszék egészén egykor általánosan meglévő hegedű-gardon hangszerpár itt is megtalálható, amely kiegészülhet dallamjátékot játszó cimbalommal vagy ritkán hegedű-kontrával. Ez utóbbi a városi cigányzenekarok hatásának tudható be.

Annak ellenére, hogy a magyar tánckutatás publikációiból nem sokat tudhatunk meg Gyergyó táncéletéről, Pávai István, Kelemen László, Juhász Zoltán tánczenei vizsgálódásainak, kutatásainak köszönhetően bepillantást nyerhetünk sokszínű tánckészletébe.

A táncmulatságok, lakodalmak alkalmával a lassú és sebes csárdásból, s az azt követő marosszékiből álló táncciklust járták el legtöbbször. Ezek a táncok képezték a vidék törzstáncanyagát. A hajdani tánckezdő, negyedes és nyolcados tánctípust egyaránt magában foglaló verbunk a gyűjtések idejére már kikopott a táncrendből, és már csak kérésre, külön fizetség ellenében húzták a muzsikusok. A verbunk-dallamokat egy-egy személy vagy család nevéhez kötötték: Mihálykáé, Jankóé, Köllőké vagy Sólyom Pálé (rövidítve: Sompálé).

Jelentős arányban vannak jelen Gyergyóban a polgári eredetű népies műtáncok, melyeket a falvak egy részében máig őriznek. Közülük kiemelt fontosságú a 12-14 táncból álló ceppel elnevezésű ciklus. Ezekben a falvakban a helybeliek ezt a ciklust tartják leginkább gyergyóinak, mivel ebben a formában Csíkszék más területein csak részben ismertek, és nem képeznek ilyen sorozatot. A ceppel után mindig elhúzták a Gábor Ignácét (egy régiesebb dallamkészletű lassú és sebes csárdást) és egy keringőt.

Gyergyóremetén ismertek egy jódias nevezetű táncot is, amely a marosszékihez hasonló, de lassabb tempójú, s amelyre páros- és férfitáncot egyaránt lehetett táncolni. A felsoroltakon kívül jártak még a lányok a fonóban guggolós szarkatáncot és lakodalmakban, táncalkalmakon előkerült a párnástánc is.

Reméljük, kis ajánlónkkal sikerült kedvet csinálnunk a gyergyói táncok megismeréséhez, elsajátításához.

Hallgassátok szeretettel Pávai István 1993. március 27-én, Marosfalun készített gyűjtéséből a Sólyom Pálé (Sompálé) nevezetű verbunkdallamot.

 

Hallgassátok szeretettel!

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.