Zoboralja népzenei feltárása korán, már a 20. sz. legelején megkezdődött Vikár Bélának és Kodály Zoltánnak köszönhetően, s őket követően népzenekutatók több generációja rögzített vokális felvételeket ezen a területen. A hangszeres zenei hagyományok mélyebb feltárása az 1980-as évek végétől, többek között Tari Lujza, Agócs Gergely és Juhász Zoltán gyűjtőútjainak köszönhetően valósult meg.
Zoboralja régiesebb zenei kincsét áthatják a dudazene hatásának erőteljes jegyei. A vonós zenei hagyományok és a dudajáték szép összecsiszolódása figyelhető meg Bihari József játékában, akivel 1992. 02. 01- én, Zsérén Agócs Gergely készített felvételt Vizeli Balázzsal és Havasréti Pállal. A prímás elmondása alapján fiatal korában sokat muzsikált Kodály dudás adatközlőjével, Elgyütt Józseffel („Kura Josko”-val) s ezt a „dudaprímkontra” játékstílust már az apja és a dédapja is hasonlóan művelte.
Farsangi időszak lévén egy „farsangi nótát” szeretnénk ajánlani, amelyet akkor játszottak, amikor a muzsikusok a házas emberekkel és a legényekkel mentek házról házra, és ahol leány volt ott tojást, szalonnát, pénzt kaptak. A nóta végén felfedezhető, a dudát idéző jellegzetes lezáró formula is, mint a játékstílus egyik eleme.
