Határtalan kreativ­itás a határ­szélen

Interjú Kocsisné Maráczi Margittal
a makói József Attila Gimnázium rajz, vizuális és környezetkultúra tanárával és szaktanácsadójával

 

Hány éve vesznek részt a Hagyományok Háza Nyitott műhely rajzpályázatán, melyik osztályokkal?

Ez most a negyedik év. Általános iskolában 5-8-as osztályosokkal, középiskolai korosztályban 9-11 osztályosokkal készítünk pályázati alkotásokat.

Mi motiválja a diákokat az alkotásra?

Az ötödikeseknél nagyon kedvelt téma a mesefeldolgozás, illusztrációk készítése mesekönyv vagy leporelló formájában. A 6-11-es korosztály számára motivációt jelen az is, hogy a makói néptánccsoportokban több tanulónk is táncol. Nekik van egy belső motivációjuk is a népművészeti egyéb területei iránt is, az ő tájékozottságukra szoktam építeni. Szakértőként nyúlnak a témához, mivel a néptánctanulás hatására már sok mindent ismernek ezekben témákban.

Milyen formában oktat?

Gimnáziumunkban van egy kARTon nevezetű művészeti szakköröm. Alapvetően grafikával, festészettel, plasztikával foglalkozunk, de a kézművességnek és a népművészetnek is nagyon jelentős szerepe van nálunk. Szakkörünkbe 5-12 osztályig mindenki járhat. Ezeken a foglalkozásokon motiválom a gyerekeket, elmesélem nekik a legújabb pályázatokat. A szakköri csoporttal külön is szoktunk készülni a Hagyományok Háza pályázataira.

Mik voltak az eddigi évek legemlékezetesebb projektjei?

Nyertünk egy NTP pályázaton, a „Napsugaras sokszínűség” című programmal és rengeteg alkotást

készítettünk ennek keretében: karácsonyi ünnepkörben szalmatárgyakat, csuhétárgyakat, mézeskalácsot, húsvéti ünnepkörnél berzselt tojást, hímes tojást, karcolt tojást. Ezenkívül bőrművességgel foglalkoztunk, ebben Lenhardt Béla népi iparművész segített nekünk. A népi ékszerkészítésbe is betekintettünk Faragóné Horváth Katalin vezetésével.

Mennyire lelhetők fel Makón népművészeti emlékek?

Makó egyik jellegzetessége a napsugaras oromzatú házak jelenléte. Közkedveltek a helyiek körében, és ezeket a motívumokat többen használják még ma is kerítés- és oromzatmintaként. Bekapcsolódtunk a Ludwig Múzeum „Pixelekből emelt emlékművek” projektjébe, amelynek fontos részét képezte a népi építészet múltjának és jelenének megismerése is.

Hogyan kezdik el egy-egy pályázat feldolgozását?

Alapgondolatom az, hogy egy népművészeti témánál a helyi sajátosságokból kell kiindulni és nagyszülők, ismerősök, rokonok segítségét kérni.  A Nyitott Műhely tavalyi alkotópályázatára készült „A takácsmester álma” című alkotásunk is így valósult meg.

Milyen külsős intézményekbe látogatnak el?

Jártunk Szentendrén, ott szőni, fonni tanultunk, agyagművességben vettünk részt Kecskeméten, voltunk a Népi Iparművészeti Gyűjteményben, ott karkötőket, Békésen karmantyúbabát készítettünk, Ópusztaszeren körmönfonást tanultunk.

 

 

Vannak iskolák közötti együttműködéseik is?

Nemzetközi kapcsolatunk van a németországi Löbau város Geschwister Scholl nevű gimnáziumával. Az „Akinek inge, vegye magára” projektben vettünk részt közösen. Interaktív tábláink két méter magasságú csomagolóanyagából transzparenseket készítettünk, és az iskola auláját berendeztük a Maros Táncegyüttestől kölcsönkért népviseleti ruhákkal. Mozdulatokat

rajzoltunk, majd megfestettük a ruhákat és a háttereket is. Ebben a projektben együtt festettek a német és a magyar diákok, és a munkába bekapcsolódtak a tanárok is. Ezek emberméretű transzparens képek lettek. Kivágtuk az arcok helyét, és így lehetett mögötte fényképezkedni.

Ez rengeteg munka, feltételezi a jó helyi kapcsolatokat az önkormányzattal és a helyi kulturális szervezetekkel…

Igen, a Löbaui testvérprogramnál a tankerülettől is kapunk támogatást, és az önkormányzat is segít. A makói József Attila Múzeummal is folyamatosan alkotói kapcsolatban vagyunk.

Milyen külföldi kapcsolataik vannak még?

Az Egyesült Államok Springfield városának iskolájával is kialakítottunk egy kapcsolatot, amelynek alapja szintén a vizuális kultúra. A közös projektünk címe: „Repülő rajzok”. Minden évben megbeszélünk egy közös témát az amerikai iskola rajztanárával, amit mindkét iskola megvalósít, majd elküldjük alkotásainkat egymás iskoláiba, ahol kiállításon mutatjuk be a műveket. Eleinte postán küldtük a rajzokat, de mivel ez elég költséges volt, most már emailben cseréljük ki. 2014-ben a Hagyományaink volt a téma. Készítettünk egy óriástérképet, amelyre rárajzoltuk és számokkal megjelöltük a magyar népi pásztorfaragások, magyar népi hímzések, népi kerámia és magyar népi építészet helyszíneit. A témákat különböző technikákkal rajzoltuk. Faragásokat (kapatisztítót, mángorlót, lőporszarut, tükröst, borotvatokot) viaszkarccal készítettünk, a népi hímzéseket temperával festettük, illetve hímeztünk, és készítettünk rátéteseket is. A népi építészettel kapcsolatos alkotásainknál diófafapácot használtuk.

Mennyit lehet a népművészettel foglalkozni?

Én beépítem a tananyagba, mert nagyon gazdag téma.

Milyen pályázatra készülnek?

Az idén a makói József Attila Múzeum „Busómaszk” készítő pályázatot hirdetett. Évfolyamonként különböző technikákkal dolgozunk, az 5. osztályosokkal kartonmetszetet készítünk, a 6. osztályosokkal papírdoboz alapokra festettünk, nemez, fonal és raffia kiegészítőket használtunk, 7-8. osztályban zsírkrétával és temperával készítettük maszkjainkat.

Mennyi idő van a rajzos, kézműves tevékenységekre?

Hetente egy vizuális kultúra tanítási órájuk van a tanulóknak az egyes évfolyamokon, és ezen belül évente néhány órát népművészettel foglalkozunk.

Otthon is foglalkoznak egy-egy témával?

Igen, van, aki otthon is alkot, de sokan szakkörön fejezik be alkotásaikat.

Mit javasol azoknak a pedagógusoknak, akiket a kevés rajzóra korlátoz?

Érdemes motiváló erejű technikákkal, játék készítéssel kezdeni, pl. kartonmetszettel, memóriakártyával vagy társasjátékkal. Ez utóbbi nagyon sikeres szokott lenni, még a tizedikes korosztály tanulói is szívesen készítettek társasjátékokat. A magasművészet alkotásainak megismerésekor is több (reneszánsz, barokk, egyiptomi) művészeti korszakot dolgoztunk már fel ilyen módon. Többféle kompetenciát fejlesztünk ezzel (anyanyelvi, szociális, matematikai, digitális), kooperatív feladatmegoldás során megtanuljuk a táblajátékok szisztémáját, figurakészítést, játékkártyák és játékszabályok írását. A középiskolásokkal különböző pop-up képeslapokat készítettünk csoportmunkában. Az egyik tanuló a tékát, a másik a lócát, a szuszékot készítette, volt, aki a hátteret, és volt, aki a padlóra rajzolta a rongyszőnyeget. Ez elég komoly szervezői, előkészítő és anyaggyűjtő munkát igényel. Emellett komplex és kooperatív munkaforma.

Gyakran járnak múzeumba?

Igen, évente többször ellátogatunk múzeumunkba. Általában kérem, hogy osztályfőnöki órán is menjenek múzeumba a tanulók. Makón népművészeti tárgyakkal több állandó kiállítási térben is találkozhatnak a tanulók (Apátfalvi szoba, Makói piac, Hagymás ház, asztalos és kovács-bognár műhely).

Honnan van az elhivatottsága a hagyomány és a népművészet iránt?

Gyerekkoromban is szerettem kézműveskedni, felnőttként pedig részt vettem egy kétéves felsőfokú OKJ-s kézműves képzésen a Dél-alföldi Népművészeti Egyesületnél, a DANÉnál. Megtanultuk például, hogy hogyan készíthetünk csuhébabákat, rongybabákat, szalmáztunk, nemezeltünk, szőttünk, gyékényből különböző tárgyakat készítettünk.

Mennyire áll közel a gyerekekhez a népművészet? Mennyire változtatott ezen a digitális kultúra?

Megközelítés kérdése. Folyamatosan felkínálom a gyerekeknek, hogy digitálisan is megvalósíthatnak egy-egy tervet. Ugyanakkor többen vannak, akik szívesen és szépen rajzolnak. Érdekéssé is tehet egy-egy  feladatot a digitális technika, pl. egyik alkalommal online prospektust kellett készíteni a tanulóknak a makói Napsugaras oromzatú házak témakörében. A tanulók feladata volt, hogy képzeljék el, egy népi építészeti konferenciát fognak Makón tartani, és ennek a prospektusát készítsék el.

Az online tanrend miben változat?

A gyerekek otthonról dolgoznak. A szakkörösöknek írok feladat lehetőségeket a digitális felületre, és akinek szabadul fel ideje, az elkészíti. Szorgalmi feladatot is adtam a tanulóknak Kreatív Húsvét és Kreatív Karácsony témakörben. Ennek során bármit készíthettek a tanulók (ablakdísz, közös sütemény a szülővel, adventi koszorú, karácsonyi díszek, a mézeskalács - nagyon népszerű volt). Alternatív feladatmegoldási lehetőségeket kínálok fel tanítványaimnak, amelyekre nagyon szép feladatokat küldenek be, aranyos, aktív gyerekeink vannak ebben a gimnáziumban. A nagyobb korosztályok képszerkesztési és animációs feladatokat is kapnak.

Hány éve tanít?

Immár 37 éve.

Ez alatt az idő alatt mi az a változás, ami a legszembetűnőbb?

A világ nyitottabbá vált, a tanulók sok helyről, sok információt és képi impulzust kapnak. Fontos, hogy az ezek közötti eligazodást, ezek feldolgozását, értelmezését segítsük. A tanár, ha igyekszik fejlődni a világgal, akkor a gyerekek ezt érzékelik, akkor nem éreznek akkora távolságot. A gyerekek változása a mi fejlődésünket és rugalmasságunkat is igényli. Én a digitális világban is jól érzem magam, keresem a lehetőségeket. Szeretném ezt is jól csinálni, ezért mindig kérem a tanulók visszajelzését is.

Miért tartja fontosnak, hogy pályázzon a Hagyományok Háza rajzpályázatára?

A múltunk megismerése, megismertetése a fiatalokkal úgy gondolom, hogy alapvető feladatom. A pályázat meghirdetése nagyon precíz, a témakörök konkrétan meghatározottak, ugyanakkor nagyon tág lehetőséget adnak akár a témán belüli alkotásra, akár a műfaj és a technika vonatkozásában. E pályázatok pozitívuma továbbá az is, hogy a képzőművészeti ismeretek, készségek és a kreatív alkotóképességek kombinációját hívják életre.  Lehetőséget ad a középiskolás korosztály alkotására is, illetve teret nyit a játékosságnak is. Ebben a pályázatban nagyon tetszik, hogy rengeteg szakmai (pl.: kész ppt.) és képi segítséget kapunk a pályázat meghirdetőjétől és sok megvalósítási lehetőséget kínálnak fel Sevella Zsuzsanna alkotásai is, ezek segítségével mi is könnyebben megtalálhatjuk a népművészet oktatásának gyerekekhez vezető útját. A különböző technikák, témák felajánlása vonzó. Ezek a kiváló szakmai anyagok megmaradnak nekünk tanároknak, így tulajdonképpen továbbképzést jelentenek számunkra.

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.