Az 1953-as Világifjúsági Világtalálkozó alkalmából nyolc györgyfalvi fiatal járt Bukarestben. Rábai Miklós kamerája elé hívta őket az épület előtti térre, hogy külön-külön és együtt is felvegye a kiváló táncosokat. A jegyzőkönyv szerint a kolozsi Ármán Lajos és bandája muzsikál. Kár, hogy csak láthatjuk, de nem hallhatjuk őket.
Minden férfi egyéni bemutatkozásában megfigyelhetjük a györgyfalvi legényesre jellemző figurákat, melyeket saját, személyes mozgásstílusukkal és repertoárjukkal adnak elő. Még az eltáncolt legényes koreográfiában is láthatóak a különbözőségek az összehangolt figurasorok mellett is. Mindannyian pontos és kiművelt mozdulatokkal táncolnak. A csárdásban is szépen látszanak a párok közötti stíluskülönbségek. Szabó Ilona és Gergely György egész közel és feszesen tartják egymást a páros forgásban, sőt az irányváltásban is ölelésben maradnak, melyet a legény bokázóval díszít. Mata Ádámné és párja, Mirza Márton jóval távolabb tartják egymást, és az olykor csapással megdíszített irányváltás alatt is egészen kinyitnak, a kar alatt forgatást pedig a nő gyakran önállóan fejezi be.
Gyönyörködjetek ti is abban a hangulatban, amit a falujuk életéből és mulatságaiból hoz minden apró gesztusuk!
