Az énekesnő 2004-ben készítette el az első szólólemezét. Ez a kilencedik a sorban. Az új lemez megjelenést a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A közel egy órás, autentikus népzenei anyag kilenc trackből áll. Az albumon az erdélyi Mezőségről magyarszováti, széki és buzai, Nagyenyed vidékéről magyarbecei, Kalotaszegről mérai, Magyarországról sárközi és somogyi magyar énekek és tánczenék szólalnak meg, valamint egy zalai és egy csíki cigány hallgató, Bari Károly gyűjtéséből.
A színes fotókat és a teljes szövegkönyvet tartalmazó lemezen a Koncz Gergely, Mester László, Mihálydeák Barna alkotta népzenei együttes tagjai mellett vendégművészek is szerepelnek: a sárközi karikázóban Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Palya Bea, a magyarbecei összeállításban Ökrös Csaba, a székiben Kalász Máté, a somogyiban Szokolay Dongó Balázs hallható.
A megjelenés óta eltelt egy évben Szalóki Ági Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben is több alkalommal, nagy sikerrel mutatta be új lemezét.
A felvételek 2017 augusztusában és szeptemberében a Tom-Tom Stúdióban készültek. A lemezt a FolkEurópa kiadó adta ki, terjeszti a Hangvető.
A koncertre Szalóki Ágit ezúttal is elkíséri két táncos. A lemez megjelenése óta eltelt egy évben új dalok is kerültek a műsorba, és örömünkre, ezekben két kiváló művész, Balogh Kálmán és Bolya Mátyás játszik.
A koncertek közreműködők:
Szalóki Ági - ének
Kalász Máté – hegedű
Koncz Gergely – hegedű
Mihálydeák Barna – bőgő
Mester László „Pintyő”
Szokolay Dongó Balázs – furulyák
Abdulwahab Nadia – tánc
Valach Gábor – tánc
https://www.youtube.com/watch?v=iOAZkumy1KQ
Szalóki Ági személyes hangú írása a lemezről itt olvasható:
Nehezen tudom szavakba önteni, mi az, ami megfogott a népzenében. Az első pillanattól valami otthonosságot éreztem, ugyanakkor erős késztetést a megismerésre, amikor szép erdélyi tánczenét hallgattam, csipkeszerűen díszített keserveseket, hallgatókat, afrikai és bolgár énekeseket, török zurna és dob hangját.
Zeneszerető családba születtem. Cimbalmos volt a csorvási ükapám, hegedült fia, a dédapám is. Édesapám is tőlük tanulta az éneklést. Cigánydalokat édesanyám mutatott nekem először, és arról mesélt, hogy a felmenőink hogyan vándoroltak országról országra, faluról falura, erdőről erdőre, mire megérkeztek és letelepedtek Zalában.
Az a zene, amit itt hallasz, a paraszti, falusi, a természethez közel élő emberek életének szerves része volt hosszú évszázadokon át. Ha útnak indulsz, meglátod, egyes vidékeken, így Magyarszováton, Buzában vagy Széken még ma is az. Ez az első népzenei lemezem, egy kis csokorra való ének és zene abból a sokszínű és gazdag tradícióból, amiért gyerekkorom óta rajongok, és amiből újra meg újra merítek.
