Pé­teri Lóránt

Péteri Lóránt

 

 

Születési hely, év:

• Budapest, 1976.

Tudományos fokozat:

• zenetudományi PhD (University of Bristol 2008).

Egyetemi beosztás:

• egyetemi tanársegéd és tudományos segédmunkatárs.

Intézmény:

• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest (2005–).

Felsőfokú végzettség:

• kitüntetéses egyetemi oklevél: okleveles muzikológus (LFZE, 2002);

• egyetemi oklevél: történelem szakos bölcsész (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, 2006).

Posztgraduális tanulmányok:

• LFZE, Doktori Iskola, zenetudományi PhD program (2002–2005);

• Department of Music, University of Bristol, zenetudományi PhD program, 2004–2007; a 2004/05 tanévben a University of Oxford vendéghallgatója volt.

Felsőfokú tanulmányok:

• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, zenetudomány szak (1997–2002);

• Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, történelem szak (1995-2003).

Középfokú tanulmányok:

• Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest (1991–1995).

További szakmai tapasztalatok:

• 2000-től zenekritikai és zenei ismeretterjesztői tevékenység szakmai és kulturális lapoknál; recenziók az új zenetudományi irodalomról, valamint részletes elemzések új magyar operák ősbemutatóiról (jelenleg elsősorban a Muzsika és a Színház c. folyóiratokban, az MR3-Bartók Rádió Új Zenei Újságjában, valamint az NKA http://www.revizoronline.hu című kritikai portálján);

• 2002–03 PhD ösztöndíjasként oktatói tevékenység a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen;

• 2002–2006 részvétel az MTA Zenetudomány Intézete „Kodály Zoltán és tanítványai” kutatási programjában, önálló kutatási területtel;

• 2005 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójaként részvétel a muzikológus- és a művészképzésben;

• 2005/06 szakmai javaslat elkészítése a Művészetek Palotája „Mozart és Magyarország” kiállításához;

• 2008 őszétől oktatóként részvétel az LFZE művész-doktori (DLA) képzésében; az Óbudai Danubia Zenekar műismertetőinek szerzője.

Előadások nemzetközi konferenciákon:

• „Who was streamlining whom? – a contribution to the history of »sovietization« of Hungarian musical—musicological life”, Central European Music Research Centre (CEMRC), Cardiff University Zenei Tanszéke, együttműködésben a Bristol University Zenei Tanszékével, Socialist Realism in Central European Music: 1945-1955, 2001. március

• „Ilya Golovin reaches Budapest – »soviet music« in Hungary”, Masaryk Egyetem Zenetudományi Intézete, Brno, Socialist Realism and Music: Anti-Modernism and Avant-gardes, 2001. október

• „Crossroads – changing concepts in musical thought in Hungary in the early 1960s”, University of Bristol Zenei Tanszéke, The Modernisms of the 1960s in Czechoslovakia, Hungary and Poland, 2002. április

• „God and revolution – Szabolcsi Bence and the discourse of Hungarian Musical Life, 1950s”, a RILM első nemzetközi konferenciája, Music’s Intellectual History, New York, 2005. március 16-19.

• „Scherzo and the unheinlich: the construct of genre and feeling in the long 19th century” a Royal Musical Association konferenciája, Research Students’ Conference 2007 Bristol, University of Bristol, 2007. január 3–6.

Részvétel előadással magyar konferenciákon:

• „Ilja Golovin Budapestre érkezik: A »szovjet zene« Magyarországon”, Konferencia az LFZE Zenetudományi Tanszéke fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Régi Zeneakadémia), 2001. november

• „Képzelt zeneszerző: Fiktív komponisták az 50-es évek magyar zenei diskurzusában”,  A szerzői név és a személységi jog a művészetekben, Pécsi Tudományegyetem, 2003. október 17–18.

• „Programzene vagy abszolút zene? Mahler döntésének szociokulturális hátteréhez”, Konferencia a 70 éves Somfai László tiszteletére (Régi Zeneakadémia), 2004. október

• „Scherzo és unheimlich: Műfaj és érzület konstrukciója a hosszú 19. században”, Konferencia Tallián Tibor 60. születésnapja alkalmából (Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, Régi Zeneakadémia), 2006. október 14–15.

• „Magyar csárdás vagy haszid népdal? Mahler-recepció és a nemzeti zene konstrukciója”, A zenén innen és túl (Az Erasmus Kollégium konferenciája), 2008. május 16.

Önálló előadások meghívott előadóként:

• „Vonzások és választások: Kodály, népzene és kultúrpolitika a »hosszú ötvenes években«”, Előadás a Hagyományok Házában, a Népismei Tudománytár c. sorozatban, 2008. április 24.

• „Adalékok az MTA Zenetudományi Bizottságának történetéhez”, Előadás az MTA Zenetudományi Bizottságának rendes ülésén, 2008. május 22.

Ösztöndíjak:      

• 2000/2001 Köztársasági Ösztöndíj;

• 2002–2004 LFZE PhD ösztöndíj;

• 2002– több alkalommal: Pro Musica Ösztöndíj;          

• 2003, 2006, 2007 Kodály Zoltán Ösztöndíj;

• 2004–2006 University of Bristol Postgraduate Research Scholarship

Egyesületi tagságok:

• Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete;

• Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság

 

 

PUBLIKÁCIÓS LISTA

 

I. Tudományos publikációk

 

Tanulmányok:

• „Bethlen István” in Romsics Ignác (szerk.), Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920-1953 (Budapest: Osiris, 1998.), 31–50.

• „Adalékok a hazai zenetudományi kutatás intézménytörténetéhez (1947-1969)”, Magyar Zene XXXVIII/2 (2000. május), 161–191.

• „Kései találkozás: Szabolcsi, Mahler és Kodály”, Muzsika XLIV/1 (2001. január), 19–26.

• „Zene, tudomány, politika: Zenetudományi Gründerzeit és államszocializmus (1951-1953)”, Muzsika XLV/1 (2002. január), 16–22.

• „A »szovjet zene« Magyarországon: Ilja Golovin Budapestre érkezik”,  Magyar Zene XL/2 (2002. május), 201–212.

• „Szabolcsi Bence és a magyar zeneélet diskurzusai (1948-1956)”, Magyar Zene XLI/1 (2003. február), 3–48. és Magyar Zene XLI/2 (2003. május), 237-256.

• „»Soviet Music« in Hungary: Ilya Golovin Reaches Budapest” in: Mikulaš Bek, Geoffrey Chew, Petr Macek (ed.), Socialist Realism and Music (Praha: KLP, 2004), 151–157. ­/Colloqvia Mvsicologica Brvnensia XXXVI (2001) /

• „Háry János Moszkvába érkezik: Kodály és a politikai hatalom – esetleírás 1963-ból”, Muzsika 49/4. (2006. április), 14–16.

• „Az utolsó évtized: Kodály Zoltán és a Kádár-rendszer művelődéspolitikája”, Múltunk LI/1 (2006), 259–285.

• „Scherzo és »unheimlich«: műfaj és érzület konstrukciója a hosszú 19. században”, Magyar Zene, XLV/1 (2007. február), 3–16.

• „Scherzo and the unheimlich: the Construct of Genre and Feeling in the Long 19th Century”, Studia Musicologica, 48/3­­­–4. (2007), 319­–333.

• „Zene, tudomány, oktatás, politika: Kodály és az államszocializmus művelődéspolitikája (1948–1967)”, Forrás, 39/12 (2007. december), 45–63.

• „Kodály az államszocializmusban (1949–1967): kultúrpolitika- és társadalomtörténeti tanulmány” in Berlász Melinda (szerk.), Kodály Zoltán és tanítványai: A hagyomány és hagyományozódás vizsgálata két nemzedék életművében (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2007), 97–174.

• „God and Revolution – Rewriting the Absolute: Bence Szabolcsi and the Discourse of Hungarian Musical Life” in Zdravko Blazekovic and Barbara Dobbs Mackenzie (eds.), Music’s Intellectual History: Founders, Followers & Fads: Proceedings of the First Conference of the Répertoire International de Litterature Musicale (New York: RILM, 2008), előkészületben.

Közreadás:

• Szabolcsi Bence, „Zene, illúzió nosztalgia: Brahms, Mahler és Kodály”, Muzsika, XLIV/1 (2001. január), 20-24. [Források: 24.]

• „Légy résen! Támad a burzsoá avantgardizmus: Magyar zenészek gyümölcsöző moszkvai tanulmányútja” [levéltári dokumentumok bevezetéssel], 2000, XIV/3 (2002. március), 63-68.

Szakmai kiadványok recenziói:

• „»Így éreztem, így írtam le«” [Somfai László: Bartók Béla kompozíciós módszere Akkord, 2000.] Élet és Irodalom, 2000. szeptember 8. (XLIV/36.) 18.

• „Totálplán?” [Tokaji András: Zene a sztálinizmusban és a Harmadik Birodalomban. Balassi Kiadó, 2000.] Élet és Irodalom, 2001. szeptember 14. (XLV/37.) 24.

• „Lécim, klezmorim” [Walter Salmen: A klezmer zene és eredete. Athenaeum 2000 Kiadó–Rózsavölgyi és Társa, 2001.] Élet és Irodalom, 2002. február 22. (XLVI/8.) 24.

• „Nagyapánk, Harnoncourt” [Monika Mertl: Szívvel gondolkodva. Az Harnoncourt házaspár életrajza. ford.: Sarlós O. Zsuzsa. Mágus Kiadó, 2002.] Élet és Irodalom, 2002. augusztus 2. (XLVI/31.) 24.

• „Harnoncourt metahistorizmusa” [Nikolaus Harnoncourt: Zene mint párbeszéd – Monteverdi, Bach, Mozart. ford. és utószó: Dolinszky Miklós. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2002.] Muzsika, 2002. augusztus (45/8.) 42-43.

• „Egy régi kortársunk. Péterfy Jenő zenekritikái” [szerk.: Wilheim András. ford.: Grossmann-Vendrey Zsuzsa. Budapest: Kortárs, 2002.] Magyar Narancs, 2002. augusztus 22. (XIV/34.) 30.

• „Dédapánk, Szabolcsi” [Szabolcsi Bence válogatott írásai. Szerk.: Wilheim András. Budapest: Typotex, 2003] Muzsika, 2005. január (48/1.)

• „A zenei forma folyamata” [Grabócz Márta, Zene és narrativitás: Írások 18–19. századi és kortárs zeneművekről (Pécs: Jelenkor, 2004)], Muzsika 48/6 (2005. június) 39–40.

• „Kylwiria krónikái” [Eckhard Roelcke, Találkozások Ligeti Györggyel: beszélgetőkönyv, ford.: Nádori Lídia. (Budapest: Osiris Kiadó, 2005)], Élet és Irodalom, 50/5 (2006. február 3.).

• „»Bensőséges szakmázás«” [Kárpáti János (szerk.), Szőllősy András (h. n.: Holnap Kiadó, 2005)], Magyar Zene 44/1 (2006 február), 115–119.

• „Kár” [Jonathan Carr, Az igazi Mahler , ford.: Borbás Mária (Budapest: Európa, 2005)], Muzsika, 49/3 (2006. március), 43–44.

• „Egy új Kodály-könyvről” [Szalay Olga, Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye (Budapest: Akadémiai, 2004)], Muzsika 49/7 (2006. július), 41-42.

• „Magyar Rondó” [Dalos Anna, Forma, harmónia, ellenpont: Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2007)], Magyar Zene XLVI/3 (2008. augusztus), 325–330, előkészületben.

 

II. Egyéb publikációk (válogatás)

Új magyar zenés színházi művek elemzése:

• „Idézetek és dimenziók – Lőrinczy Attila–Melis László: A csoda alkonya avagy egy tündökletes torzszülött kalandos élete” [Ősbemutató. Új Színház], Színház, 2002. április (XXXV/4.), 32-34.

• „Mint a violák – Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Anna Karenina” [Madách Színház], Színház, 2002. június (XXXV/6.), 22-23.

• „Az inkvizítor hátat fordít – Fekete Gyula–Eörsi István: A megmentett város” [Ősbemutató: Magyar Állami Operaház], Színház, 2003. február (XXXVI/2.), 2-5.

• „Lakásproblémák – Madarász Iván: Az utolsó keringő” [Ősbemutató: Magyar Állami Operaház], Színház, 2003. szeptember (XXXXVI/9.), 18-21.

Rádióműsorok:

• „Kodály és az államszocializmus művelődéspolitikája I (1948­­–1956)” [2007]

• „Kodály és az államszocializmus művelődéspolitikája II(1956­­–1962)” [2007]

• „Kodály és az államszocializmus művelődéspolitikája III (1963­­–1967)” [2007]

• Az MR3-Bartók Rádión elhangzott műsorok szövege a http://www.mr3-bartok.hu/ portálon elérhető.

Lektorálás:

• Dolinszky Miklós, Időrengés: Kilenc muzsikus, tíz vallomás (Budapest: Osiris Kiadó, 2004), 191 old.