Busók a repülőtéren

Közeleg a mohácsi busójárás, busókkal találkozhatnak az utazók a repülőtéren

A farsangi időszak derekán járunk, és egyre közeledik a mohácsi busójárás időpontja, amely február végén hat napon át tölti meg élettel a Dél-Magyarországon fekvő várost. A téltemető, tavaszváró népszokás idén nemcsak Mohácson, hanem a fővárosi repülőtéren is megjelenik: a magyar kultúrát bemutató sorozat aktuális állomásaként busókkal és a hozzájuk kapcsolódó hagyományvilággal találkozhatnak az utazók.

A busójárás a Mohácson és környékén élő, többségében római katolikus délszlávok, a 'sokácok' farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered. A horvát nyelvben 'poklade' néven ismert szokás a karneváli időszakhoz kapcsolódik, és a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang leglátványosabb eseménye. A mohácsi busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, 2012 óta pedig hungarikumnak számít.

A népszokás gyökerei a Balkánról betelepült sokác közösségekhez nyúlnak vissza. Hasonló, maszkos télűző alakok Európa számos térségében ismertek, a bolgár–török kukerihez a magyarországi busómaszkok különösen közel állnak. A mohácsi busójárásról az első írásos feljegyzések a 18. század végéről származnak, mai formáját azonban a helyi horvát kultúrkörben nyerte el.

A busók jellegzetes viselete a fűzfából faragott, gyakran állatvérrel festett álarc, a kifordított birkabőr bunda, a fehér vászongatya és a bocskor vagy csizma. Ruhájukat kolompok, láncok, tarisznyák egészítik ki, kellékeik közé tartozik a kereplő, a buzogány és a hosszú fakürt. A farsangi időszakban a busók cselekedetei sajátos, rituális „felfüggesztett” állapotban értelmeződnek, amely a közösségi szerepvállalás és az önkifejezés különleges formáját kínálja.

A mohácsi busójárás csúcspontja a „farsang farka”, a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó három nap. Ilyenkor több mint ötszáz busó érkezik ladikokon a Dunán át, majd jelmezes felvonulás következik, fantáziaszekerekkel, lovas és motoros kísérettel. A főtéren máglyán égetik el a telet jelképező koporsót, a városban pedig zenével, tánccal, vásárokkal és közösségi mulatságokkal ünnepelnek. A programok között gyermekjelmez-versenyek, kézművesvásár és maszkfaragók bemutatói is szerepelnek.

A hagyomány mára túlmutat egy egyszerű népszokáson: a város és tágabb értelemben a nemzeti kulturális identitás jelképévé vált. A busócsoportok, maszkfaragók és jelmezkészítők aktív közreműködésével élő örökségként adódik tovább a fiatalabb nemzedékeknek. Ezt az élő hagyományt idézi meg most a repülőtéri bemutató is, amely a farsangi időszakban a magyar népi kultúra egyik legismertebb alakját állítja az utazók elé, ízelítőt adva a közelgő mohácsi busójárás hangulatából.

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Just gone fest­iv­alling

The festival season is in full swing, and our team is also joining the summer vacationers: the institution will be closed between July 28 and August 18, 2025.

Craft_ME is be­ing in­tro­duced through Folk_ME

Craft_ME (Craft Media & Education) is an innovative digital platform focused on teaching and preserving folk crafts. Its primary goal is to make the entire process of traditional craft techniques and trades—from the initial preparation of materials to the completion of the finished object—visually accessible to a wide range of people interested in the profession, using digital tools. 

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.