Gyergyószentmiklós - Tarisznyás Márton Múzeum
2025 áprilisában két fős szakmai csapatunk – Tajti Erzsébet és Péter Szidónia – Gyergyószentmiklósra utazott, ahol a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményében, valamint a helyi adatközlők körében végzett kutatómunkát. Az utazást vonattal oldottuk meg, amely nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát megoldásnak is bizonyult. A látogatás időpontja (április 10–18.) különösen szerencsés volt, hiszen egybeesett a húsvéti határkerülés szokásával, amely során a gyergyói medence településeinek viseletbe öltözött fiataljai vonultak fel. Ez a hagyományos esemény különösen gazdag lehetőséget kínált a helyi öltözetek dokumentálására.
A szakmai látogatás első két napját a múzeumi kutatásnak szenteltük. A néprajzi gyűjteményben található eredeti viseletdarabokat kartotékokba rendeztük, méreteztük, rajzokkal és fényképekkel dokumentáltuk. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyönggyel díszített felsőruhák, mellények, blúzok tanulmányozására, hiszen ezek készítési módját és díszítéstechnikáját szerettük volna megismerni. A mintadarabok feldolgozását előzetesen beszerzett alapanyagokkal a helyszínen ki is próbáltuk: készítettünk szabásmintákat, próbavarrásokat, öltéspróbákat, sőt többféle gyöngyözési és zsinórozási technikát is teszteltünk.
A következő két napban helyi adatközlőkkel találkoztunk. Olyan tapasztalt kézművesek osztották meg velünk tudásukat, mint Kis Portik Irén, Salamon Éva, Szász Erzsébet, Brassai Ibolya. Tőlük nemcsak a régi öltözékek részleteiről tudhattunk meg többet, hanem arról is, hogyan öröklődött át generációról generációra a viseletkészítés tudománya. Különösen értékesek voltak azok a személyes történetek és emlékek, amelyek révén jobban megérthettük a gyergyói közösségek mindennapjait és a viseletek szerepét a helyi identitásban. A látogatás során nemcsak a gyűjteményi anyag és a terepi adatközlők tapasztalatait ismertük meg, hanem élő hagyományokkal is találkoztunk. Nagypénteken részt vettünk a csíkszeredai tojásíró Kaláka rendezvényen, húsvét vasárnap pedig a gyergyói medence mértani középpontjába a határkerülés ünnepi eseményén. A felvonuláson rengeteg viseletbe öltözött résztvevőt láthattunk, akiket lehetőségünk volt fényképekkel és jegyzetekkel dokumentálni. Ez az élmény különleges betekintést adott abba, hogyan élnek tovább a hagyományok a mai közösségekben.
Az utolsó napon rendszereztük a gyűjtött anyagot, és előkészítettük annak feldolgozását. A tapasztalataink alapján pontos szabásmintákkal és technológiai leírásokkal gazdagodtunk, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy hiteles tárgymásolatokat készítsünk a gyergyói női felsőruházatból. Megtanultuk, hogyan lehet a szőttest, vásznat, bársonyt, zsinórt és gyöngyöt harmonikusan együtt alkalmazni, és feltártuk a falvanként jellemző stílusjegyeket is.
A szakmai látogatás eredményeként tudásunkat igyekszünk beépíteni a viseletvarró és a népi ékszerkészítő tanfolyamok tananyagába. Terveink szerint felhasználjuk a Hagyományok Háza jövőbeni programjaiban is. A környezettudatosság szempontját mindenhol szem előtt tartottuk: helyben készült alapanyagokkal dolgoztunk, saját kulacsainkat és méhviaszos szalvétát használtunk és tartózkodtunk a felesleges fogyasztástól. A megszerzett tapasztalatokat és elkészült alkotásokat több fórumon is bemutatjuk.
A projekt lezárása után a szervezeten belül nyílt napot tartunk, majd 2025. augusztus 20-án a Budai Várban, a Mesterségek Ünnepén egy mini kiállítás keretében mutattuk be munkáinkat. A továbbiakban is igyekszünk megosztani eredményeinket az érdeklődő közönséggel. A szakmai látogatás tehát nemcsak tudományos és kézműves szempontból hozott jelentős eredményeket, hanem személyes élményekkel is gazdagított bennünket. Megerősített bennünket abban a hitben, hogy a hagyományos viseletek megismerése és tovább örökítése fontos része kulturális identitásunk ápolásának, és a megszerzett tudás hosszú távon is hasznosítható közösségi és oktatási szinten.
