Hal­mos Béla hagy­atéka

Halmos Béla hagyatéka a Hagyományok Házában

-Archivált oldal-

Halmos Béla, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása 2013 júliusában hunyt el. Több mint négy évtizedes aktív tevékenysége során zenészként, folklórgyűjtőként, oktatóként és szervezőként fáradhatatlanul a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért dolgozott, jelentős életművet hagyva maga után. Folklórgyűjtéseit, kéziratait, könyvtárának egy részét és mesterhegedűjét magába foglaló hagyatékát a Hagyományok Háza az örökösökkel történt egyeztetés után, 2014-ben vásárolta meg, és annak beszállítását követően elkezdte a hatalmas anyag feldolgozását. A hagyaték megvásárlásához és feldolgozásához az anyagi forrást az NKA miniszteri keretéből kapott támogatás biztosította.

Halmos Béla mind eredeti gyűjtéseket végző és feldolgozó folklórgyűjtőként, mind a városi revival mozgalom irányítójaként szerteágazó tevékenységet folytatott. A Sebő, majd a Kalamajka együttesek prímása, évekig a Zenetudományi Intézet munkatársa, a Táncház Egyesület tiszteletbeli elnöke, az Országos Táncháztalálkozó elindítója, a Táncház Archívum létrehozója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyik alapítója és tanára volt. Hagyatékában ilyen módon szervesen összefüggnek a népzenekutatással, azaz a tudományos munkával, a mozgalmi szervező, valamint az oktatói tevékenységével kapcsolatos dokumentumok. A hagyaték feltárásakor így komoly nehézséget okozott ezek rendszerezése, valamint szétválasztása oly módon, hogy az egymással összefüggő tematikus egységek ne darabolódjanak szét. Jelen tanulmány kettős célt tűzött ki: egyrészt ismertetjük a Halmos-hagyaték felmérésének és feldolgozásának folyamatát, másrészt az így feltárt anyagok alapján kísérletet teszünk Halmos Béla folklórtárgyú életművének ismertetésére.

A Halmos-hagyaték felmérése és bekerülése a Hagyományok Házába

Halmos Béla váratlan halálát követően viszonylag rövid időn belül, már 2013 októberében megkezdődött hagyatékának felmérése a Forint utcai lakásában. A decemberig tartó, kéthónapos munka Gyenes Katalin örökös segítségével, valamint Varga Zoltán, Lőrincz Bea és a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum munkatársainak közreműködésével zajlott. Ennek eredményeképpen a helyszínen elkészült a hagyatéki leltár, melyben első körben különválasztottuk a Halmos Béla népzenei életműve szempontjából releváns, valamint nem releváns anyagokat. Az összesen 2880 tételt tartalmazó leltárban az alábbi nagyobb egységek szerepeltek: 1529 könyv és folyóirat, 30 gyerekkönyv, 32 kotta, 46 térkép, 31 díj (oklevél, plakett), 106 dossziényi kézirat és publikált cikk, 37 egyéb tétel (képeslapok, szórólapok, vázlatfüzet, levelek stb.), valamint 1069 különböző médiahordozó (magnószalagok, magnókazetták, hanglemezek, VHS kazetták, CD-k, DVD-k). A hagyatékhoz tartozott még számos tárgy (bútorok, viseletek, tarisznya, kerámia és hangszerek), emellett több doboznyi fotó és dia. Ez utóbbiak csoportosítására, rendszerezésére és tételes számbavételére a későbbiekben került sor.

Halmos Béla hagyatékát a legelső felméréskor három alapvető csoportra osztottuk:

1. A nem folklór tárgyú könyvek, gyerekkönyvek, a klasszikus zeneművek kottái, a nem folklór tárgyú hanglemezek, és azok a dokumentumok, melyek nem tartoznak a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum gyűjtőkörébe, nem kerültek át a Hagyományok Házába, hanem a családnál maradtak.
2. A folklór tárgyú könyvek, folyóiratok, térképek és személyes iratok letétbe kerültek a Hagyományok Házában; azok szakszerű megőrzését vállaltuk, de a tulajdonjog az örökösöknél maradt.
3. A folklór tárgyú kéziratokat, cikkeket, médiát (magnószalagok, kazetták, VHS, CD, DVD, fényképek, merevlemez) a Hagyományok Háza megvásárolta, ezekről a hordozókon lévő anyagok tartalmi feltárása és pontos felmérése után a Hagyományok Háza szerződött az örökösökkel. A különböző hordozókon található felvételek vegyesen tartalmaznak saját eredeti gyűjtéseket, mások gyűjtéseinek másolatait, revival felvételeket és publikált műsoros hang- és filmanyagokat. A feldolgozás a hagyatéknak elsősorban erre a részére terjedt ki, és a jelen beszámoló is elsődlegesen ezt az anyagrészt taglalja. Halmos Béla életművének ezen része közkincs, célunk ezt mind a kutatás, mind a szélesebb közönség részére könnyen elérhetővé tenni.

A hagyaték részét képező tárgyak – bútorok, hangszerek, viseletek, kerámiák – közül legtöbb az örökösökhöz került, de számos kerámiát (festett tányérok, mázas kancsók, kerámia váza, butella), több tucat személyes tárgyat (plakettek, oklevelek, emléklapok, kitüntetések stb.) és egy tülköt megvásárolt a Hagyományok Háza. Ezek egy része a Fő utca 6. szám alatti Népi Iparművészeti Múzeumban kerül kiállításra.

A hangszerek és a tartozékok közül 1 db mesterhegedűt azzal a céllal vásárolt meg a Hagyományok Háza, hogy fiatalabb népzenei prímásoknak adható vándordíjként tegye közkinccsé. Egy szakmai kuratórium javaslata alapján ezt egy-egy évre kaphatja meg az arra legérdemesebb. A hegedűt elsőként 2015 májusában – a Táncház Napja alkalmából a Zeneakadémián tartott népzenei koncerten – Lipták Dániel vehette át.

A miniszteri támogatásnak köszönhetően 2014 márciusában a Táncház Egyesület kiadta Jávorszky Béla gondozásában a FolkMAGazin „Halmos Béla emlékezete” c. különszámát. A képekkel gazdagon illusztrált kiadványban számos írás olvasható Halmos Béla gyermekkorától az első táncház létrejöttéig, a Sebő és Kalamajka együttesen keresztül szerteágazó mozgalmi tevékenységéig, a népzenegyűjtéstől a Táncház Archívum megszületéséig.

2014 májusában megtörtént a szétválogatott és rendszerezett hagyaték átszállítása a Forint utcai lakásból a Hagyományok Házába.

A feldolgozás folyamata, nehézségei

A feldolgozás megkezdésekor több szempontot is szem előtt kellett tartani.

1. Halmos Béla anyagai az átkerült hagyatékon kívül több helyen is fellelhetők (pl. Táncház Archívum, Magyar Művelődési Intézettől korábban megkapott anyagok, MTA BTK Zenetudományi Intézet). Ezek szoros összefüggést mutatnak egymással, és – mivel Halmos Béla halála napjáig dolgozott – esetleges, hogy egy-egy dokumentumot, mappát éppen otthon, vagy a Táncház Archívumban tárolt. Ezért első és legfontosabb teendőnk ezen gyűjtemények rendezése, összevetése, összefésülése volt.
2. Feldolgozás szempontjából lehetőség szerint külön kellett választani az eredeti folklór anyagokat a Táncházmozgalom revival anyagaitól. Halmos Béla életútját megismerve inkább a revival mozgalmat megörökítő anyagok a meghatározók, az eredeti népzenei gyűjtések száma kisebb. Mivel népzenei gyűjtéseit részben a Zenetudományi Intézet munkatársaként végezte, azok egy része az intézet tulajdonát képezi, és az eredeti hordozók vagy azok kópiái a ZTI archívumában is megtalálhatók.
3. További munkát igényelt a Halmos-hagyaték során bekerült hang-, video- és képanyagok pontos felmérése, mert azok között Halmos Béla saját gyűjtésein kívül sok olyan is található, melyet a munkája során a Zenetudományi Intézetből vagy más gyűjtőktől másolt át. Ez utóbbiakat nem kellett újra digitalizálni, azok már vagy a Hagyományok Házában, vagy a Zenetudományi Intézetben fellelhetők. Emellett számos eredeti folklórgyűjtése – melyeken társgyűjtőként szerepelt – már fel lett dolgozva, így már korábban is elérhető volt a Hagyományok Háza adatbázisában. Természetesen ezeket sem kellett újra digitalizálni és katalogizálni. Szintén már korábban bekerült a Hagyományok Háza könyvtárába a Szomjas Györggyel közösen készített és megjelent „Új régi hang” 12 DVD lemezes, adatközlőkkel készült riportfilm-sorozata.

Mindezek figyelembevételével az ütemtervben viszonylag sok időt hagytunk az előkészítésre, a releváns illetve nem releváns kérdések tisztázására, hogy a feldolgozás következő fázisában (digitalizálás és katalogizálás) már csak a valóban tárgykörbe tartozó, nálunk korábban meg nem lévő vagy nem digitalizált anyagokkal dolgozhassunk.

A Magyar Népművelési Intézetben 1999-ben létrehozott, majd a Hagyományok Házába integrálódott Táncház Archívum Halmos Béla által összegyűjtött anyaga, az általa „Orális Archívumnak” nevezett interjúk és visszaemlékezések, valamint a Forint utcai lakásából érkezett hagyaték összefésülése jelentette a következő kihívást. A feltárás részben egymással párhuzamos munkafolyamatokban, másrészt egymásra épülve történt. Míg a kéziratok tartalmi feltárását végzők Excel-táblázatokban dolgoztak, az Archiválási Osztály dolgozói a különböző hordozókon beérkezett hang- és videofelvételek, fényképek rendszerezését, majd digitalizálását végezték. Ezt követték a katalogizálók, akik a hangfelvételeket adatolták és szegmentálták, ami elengedhetetlen azok internetes közzétételéhez. A sok ezer oldalnyi kézirat, a kottás lejegyzések beszkennelése is hónapokba tellett.

Halmos Béla hagyatékának főbb egységei

I. Kéziratok, cikkek

A hatalmas mennyiségű kézirat rendszerezésekor igyekeztünk megtartani a Halmos Béla által kialakított, tematikai rendben, mappákban tárolt egységeket, emellett szükség esetén témák szerint csoportosítottunk. Az így kialakított rendszerben az alábbi fő egységek találhatók:

1. Tudományos kéziratok

1.1 Halmos Béla kandidátusi disszertációja, mely tartalmazza Ádám István „Icsán” széki prímás monográfiájához készített lejegyzéseit. Bepillantást nyerhetünk a kandidátusi dolgozat nyersanyagába, annak fázisaiba, szakdolgozóknak inspiráció lehet maga az előmunkálat, ahogy megközelíti a tudományos célkitűzéseit. Kiemelt egység az „Icsán” partitúra, amely értékes a muzsikát tanulni, illetve kutatni  vágyóknak. A szerző a dallamok mellett külön figyelmet szentelt a közjátékoknak, szerkezetileg osztályozta a csárdásokat, emellett az interjúkban információkat kaphatunk a családról, a családfáról.

Halmos Bélának a széki Ádám István „Icsán” játékáról készült lejegyzéseiből az érdeklődők ízelítőt kaphatnak az alábbi linken:
Lejegyzések Ádám István „Icsán” játékáról

1.2. OTKA pályázatok hivatalos iratai, lejegyzések, beszámolók. Ennek keretében 1994-2002 között több falusi prímás monográfiájához készültek lejegyzések. Halmos Béla, Virágvölgyi Márta, Vavrinecz András és Vizeli Balázs az alábbi prímások közel 2000 dallamáról készített részletes lejegyzéseket:

Fodor „Neti” Sándor (Kisbács), Cilika János (Bogártelke), Gondos „Zsidó” János (Gernyeszeg), Csiszár Aladár (Magyarpéterlaka), Kanalas Imre (Sarmaság), Kozák József (Ádámos), id. Horváth András (Tiszakóród), Orsós Kis János (Bogyiszló), Maneszes Márton (Magyarszovát), Dancs Tibor (Kovácsvágás), Oláh Árpád (Bodrogmező), Balogh Alajos (Rimaszécs), Potta Géza (Abaújszina), Farkas Rudolf (Kürt), Grigore Balaş (Csabaújfalu).

A sarmasági (Szilágyság) Kanalas Imre és az ádámosi (Kis-Küküllő mente) Kozák József prímások játékáról Halmos Béla által készített lejegyzések az alábbi linkeken tekinthetők meg:
Lejegyzések Kanalas Imre játékáról
Lejegyzések Kozák József játékáról

1.3. Gyűjtések vegyesen, mely elsősorban Halmos Béla gyűjtési naplóit, valamint Halmos Béla, Virágvölgyi Márta és Vavrinecz András által leírt rábaközi, szatmári, gömöri, mezőségi és gyimesi dallamok kottáit tartalmazza. Itt találhatók a korai táncházzenész-képző tanfolyamok anyagai, valamint Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok c. könyvének hangzó példatárából készült lejegyzések. Többek között Zerkula János, Pulika Péter, Vándor János (Gyimesközéplok), Kodoba Márton, Kodoba Béla, Kodoba Ignác, Kozák Zsiga (Magyarpalatka), Varró Dániel (Vajdakamarás), Mezei Ferenc (Ördöngösfüzes), Gáspár Béla (Nagysajó),  Kozák József (Ádámos), Szabó Viktor (Mezőkölpény), valamint több gömöri prímás játékába is betekinthetünk. Emellett Vígh Rudolf cigány gyűjtéseiből is vannak lejegyzések. A vajdaszentiványi Horváth Elek hegedűjátékát bemutató, az egykori Néptáncosok Szakmai Háza által megjelentetett kiadvány lejegyzései is ebben az egységben foglalnak helyet. Ezen kívül magnókazetták gépelt jegyzőkönyveivel, eredeti DAT-jegyzőkönyvvel, s egyéb jegyzőkönyvekkel is találkozhatunk.

1.4. További publikációk, főképpen az erdélyi Szék témakörében. Itt találhatók a Széki férfitáncok zenéje, a Tizenkét széki csárdás vagy a Közjátékok egy széki vonósbanda tánczenéjében c. tanulmányok kéziratai, emellett különböző gyűjtések adatai, zenészek életrajzai, valamint további széki, marosvécsi és magyarpéterlaki kottás lejegyzések is.

2. Táncházmozgalommal kapcsolatos kéziratok

Itt elsősorban nem a tudományos munkásság, hanem a táncházmozgalmi eseményekhez kötődő dokumentumok találhatók. Saját tanulmányok, hazai és külföldi előadások, szemináriumok, zsűrizések, különböző pályázatok és általa szervezett rendezvények anyagai. Táncházzenész-képzések kottaanyagai és egyéb oktatási anyagok. Hivatalos iratok, szakmai tervek, programok, műsorok, beszámolók. Az itt található dossziék tartalmi feltárása megtörtént, az alábbi oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők azok tartalma iránt, mely a címszavakra történő keresést is lehetővé teszi.
A táncházmozgalommal kapcsolatos kéziratok listája

3. Adattár – Címtár

Ez az egység tartalmazza Halmos Béla 1977 és 2006 között vezetett naptárait, címtárait (telefonos, regiszteres füzetek), 2008 júniusa és 2013 áprilisa között írt naplóit, különböző műsorterveket, dalszövegeket, jegyzeteket; az 1973-as japán utazással kapcsolatos jegyzeteit és részletes leírását, valamint egyéb jegyzetfüzeteit.

II. Néprajzi és zenei könyvek

A 275 tételből álló könyvállomány letétben van a Hagyományok Házában. A magyarországi és szomszédos országok által kiadott szakkönyvek, oktatási segédanyagok mellett számos idegen nyelvű, európai és tengerentúli országban megjelent könyv, folyóirat és egyéb kiadvány található ebben a hagyatéki egységben. A könyvek felsorolását és adatait tartalmazó táblázat a Hagyományok Háza Könyvtárában megtekinthető. A könyvek helyben olvashatóak.

III. Hanglemezek, műsoros kazetták, CD-k, DVD-k

A több mint 1000 tételből álló gyűjtemény a Táncházmozgalom négy évtizede alatt megjelent bakelit-lemezeket, műsoros magnókazettákat, publikált CD-ket és DVD-ket tartalmaz. A publikált magyar népzenei kiadványok mellett versmegzenésítések, világzenei és könnyűzenei együttesek albumai és más népek népzenéi is helyet kaptak. Emellett népzenei rendezvények helyszíni hang- és videofelvételei, riportok, fényképeket is tartalmazó CD-k, rádióműsorok hangfelvételei találhatók itt. Ezek gyakran vegyesen tartalmaznak eredeti és revival anyagokat, és nem különválaszthatóak, hiszen a népzenei fesztiválokon a revival előadók mellett hosszú évek óta hagyományőrző előadók is rendre szerepelnek.

Halmos Béla muzsikusként tucatnyi albumon szerepelt, hegedűjátéka többek közt az alábbi lemezeken hallható: Sebő együttes (1975), Táncház I. (1978), Táncház II. (1978), Táncházi muzsika (1978), Sebő Ferenc: Énekelt versek (1980), „Az a szép piros hajnal” (1989); Kalamajka és Egyszólam: „Megütik a dobot” (1998), Kalamajka: Ez is borivóknak való! (1999), Kalamajka: „Haj, Rákóczi, haj, Bercsényi!” (2002), Kalamajka: Széki pár (2003), Kalamajka: Aprók táncházában II. (2003)

Halmos Bélával fiatal korától kezdve számtalan TV-felvétel és filmfelvétel készült, különféle dokumentum- és portréfilmek. Később Szomjas György filmrendezővel éveken át közösen forgattak népzenei táborokban, gyűjtőutakon és különféle népzenei eseményeken (Országos Táncháztalálkozók, táncházak, kiállításmegnyitók stb.). 
Mint népzenei szakértő és zenei rendező Szomjas Györggyel és Rosta Katalinnal 1991 és 2004 között együtt készítették az MTV és a Duna TV táncházas műsorait (Népzenei Magazin, Táncház – népzenei magazin).

A falusi mestereket bemutató 12 részes Új Régi Hang – Tisztelet a mestereknek című DVD-sorozatban olyan meghatározó személyiségekről készítettek dokumentum-filmeket, mint pl. Zerkula János gyimesközéploki, Maneszes Márton magyarszováti, Fodor Neti Sándor kisbácsi vagy Szántó Ferenc magyarbecei prímások; Gergely András türei és Jánó Anna lészpedi csángó énekesek, Pál István tereskei dudás vagy a szászcsávási banda. Szomjas György jóvoltából a Halmos Bélától bekerült hagyatékot ezekkel a filmekkel is sikerült kiegészíteni.

IV. Fényképek (gyűjtések és revival)

A Halmos-hagyaték összesen 16.700 db papírképet, negatívot és diát tartalmaz. Ezek nagyobbik része családi témájú (5.500 db), valamint az utazásai során készült (6.200 db). Utóbbiak elsősorban zenészként, táncegyüttessel történt külföldi utazások alkalmával készültek, de csak elvétve folklór, revival témában, zömében városképek, tájképek.

A képanyagnak a folklorizmus szempontjából releváns része a kifejezetten folklórgyűjtések alkalmával készült 4.100 db fénykép, míg az egyértelműen a revival mozgalom, színpadi folklór, táncház témakörébe tartozó képek száma 900 db. Az összesen 5000 képből álló fotóanyag digitalizálása (szkennelése) után a cél azok hozzáférhetővé tétele részben az interneten, részben a Hagyományok Háza FDK Szolgáltatási Osztályán keresztül. A képek a Halmos-hagyaték részét képezik, de a fotósok személye sok esetben nem ismert. A jelentős mennyiségű képanyagból a folklórgyűjtések alkalmával készült felvételek közül az alábbi linken találhatnak ízelítőt:
Folklórgyűjtések alkalmával készült fotók

A revival mozgalom eseményeit megörökítő képek közül pedig itt teszünk közzé egy bemutató jellegű válogatást:
A táncházmozgalom eseményeit megörökítő képek

Az itt bemutatott papírképek és diák mellett Halmos Béla az évek alatt több tízezer digitális fotót gyűjtött össze, melyeket részben az otthoni és a Hagyományok Házában lévő számítógépén, valamint az intézmény szerverén tárolt. Emellett a Táncház Archívum anyagában is találhatók fényképek, melyek részletezése annál a gyűjteményi egységnél olvasható.

V.  Eredeti népzenei gyűjtések: hang- és videofelvételek

A Halmos-hagyaték részeként beérkezett 490 db hangkazetta, 102 db magnószalag és 24 db VHS kazetta feliratai nem minden esetben tartalmaztak elegendő információt azok tartalmáról, így először szükséges volt tartalmi feltárásuk. Ezt követően derült ki, hogy a hangkazetták közül 130 db digitalizálása nem szükséges, mert azok nagyobb részben műsoros kazetták, kisebb részben saját gyűjtések másolatai. Az így fennmaradt 360 hangkazettán, valamint a magnószalagokon lévő felvételeket összevetettük a Zenetudományi Intézet archívumában lévő anyagokkal, hiszen egy részük ott is megtalálható – ilyen esetben a jobb minőségű felvétel kap prioritást. A feldolgozott gyűjtések egy részét Halmos Béla egyedül végezte, nagyobbik felében azonban gyűjtőtársakkal (Sebő Ferenc, Virágvölgyi Márta, Agócs Gergely stb.) dolgozott együtt. A helyszíni gyűjtések mellett a felvételek egy része az eredeti környezetéből kiszakítva, népzenei táborokban vagy a fővárosban megrendezett egy-egy népzenei eseményen készült.

Halmos Béla feldolgozott folklórgyűjtései a Hagyományok Háza Folklór Adatbázisában az alábbi helyen találhatók. Az adott településre kattintva láthatóak a különböző gyűjtések paraméterei, és bármelyik kiválasztása után meghallgathatóak a ciklusonként, tételenként és dallamonként szegmentált hangfelvételek:

Az itt található folklórgyűjtések között rövidebb és hosszabb anyagokra, valamint vokális és hangszeres felvételekre is bukkanhatnak az érdeklődők. A felsorolt települések és a gyűjtések nagy száma miatt az adatbázisból a következőkben kiemeltünk négy olyan gyűjtést, amelyek a nagyközönség számára ezidáig ismeretlenek voltak, és a hagyaték feldolgozásával itt válhatnak közkinccsé.

VI.  A Táncház Archívum

A Táncház Archívum nem képezi a 2014-ben bekerült Halmos-hagyaték szerves részét, ám életművének egyik nagyon fontos eleme, amelyet túlnyomórészt a Hagyományok Háza munkatársaként hozott létre és gondozott. Mivel az így összegyűjtött dokumentumokat a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum őrzi, feldolgozásukat pedig az Archiválási Osztály dolgozói végzik, indokolt ennek bemutatása és ismertetése jelen beszámoló keretein belül is.

Halmos Béla a táncházmozgalom elindulásának 25 éves jubileumán, 1997-ben ismerte fel, hogy nem csak az eredeti folklóranyagokat kell gyűjteni és a meglévőket feldolgozni, hanem a nemzetközivé vált táncházmozgalom eseményeit és dokumentumait is össze kellene gyűjteni és rendszerezni őket. Erre a munkára ki más lett volna alkalmasabb, mint ő maga, a mozgalom elindítója és folyamatos szervezője, mozgatója, aki kivétel nélkül nagyon jó kapcsolatot ápolt a kutatókkal, a zenészekkel, a táncosokkal és az együttesekkel, itthon és külföldön egyaránt. A Táncház Archívum célját, tevékenységét és feladatait Halmos Béla 2000-ben készült írásában foglalta össze, melyet itt olvashat. Az osztály a Hagyományok Háza 2001-es megalapítása után annak keretein belül működött tovább. A Táncház Archívumban az évek során mérhetetlen mennyiségű fotó és írott dokumentum halmozódott fel. Ezeket egészítette ki Halmos Béla az általa készített, és Orális Archívumnak nevezett több száz órányi interjúval, ahol sorra elbeszélgetett a mozgalom idősebb és fiatalabb tagjaival. A kezdeti cél az volt, hogy minél több anyagot gyűjtsenek össze, és bár elindult a hatalmas gyűjtemény adatolása, feldolgozása, Halmos Béla váratlan halála ezt a munkát is félbeszakította. Így a Táncház Archívumban együtt találhatók a 40-45 évvel ezelőtti iratok, az évtizedeken át készült fotók vagy a szinte haláláig folyamatosan készített interjúk egész sora.

Szöveges, grafikus anyagok

45 db iratrendező mappában találhatók azok a lapokra felragasztott sajtófigyelő cikkek, melyek egészen az 1950-es évekig visszanyúlva tudósítanak egy-egy folklóreseményről, javarészt a magyar néptánc tárgykörében. Emellett összesen 708 papír iratgyűjtő dossziéban tárolva találhatók a szorosabban vett táncházmozgalmi emlékek: a legkülönfélébb írott dokumentumok, újságok, kiadványok, meghívók, levelek, fotók, de akadnak itt dallamlejegyzések, vagy gyűjtések jegyzőkönyvei is. Tartalmilag ezek közül sok szerves egységet képez a Halmos-hagyaték egyes részeivel, ezek összekapcsolása azonban a jövő kutatóinak adnak majd bőséges feladatot.

Az aprónyomtatványok között kártyanaptárak, kitűzők, belépőjegyek és tagsági igazolványok is találhatók (összesen 21 darab).

A Táncház Archívum írott anyaga a Hagyományok Háza Könyvtárában lesz kutatható. A Halmos Béla által elnevezett mappák felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza.
A Táncház Archívum írott anyagának dossziéi

Orális Archívum

Az Orális Archívum közel 15 éven át készült interjúi összesen 434 magnókazettát töltöttek meg, melyeken Halmos Béla precízen és pontosan feltüntette, hogy mikor, kivel vagy kikkel és milyen témáról beszélgetett, valamint excel táblában összegyűjtötte az elkészült interjúk listáját. A hangfelvételek digitalizálását és feldolgozását már ő maga elkezdte, a hatalmas anyagból közel 70 magnókazettát digitalizált és kiírt CD-re, ezzel párhuzamosan az interjúk lejegyzésének is nekiállt. A munkát az Archiválási Osztály munkatársai folytatták, akik idén a teljes hanganyagot digitalizálták. Az alábbi linken az interjúk összesítése olvasható, mely címszavak keresésére is alkalmas.
Az Orális Archívum interjúinak listája

Fotók

A Táncház Archívum egyik legértékesebb része az a több mint 6500 fényképből álló gyűjtemény, mely a táncházmozgalom legkülönfélébb hazai és külföldi eseményeit örökítette meg. Ezek egy részét maga Halmos Béla készítette, emellett jelentős mennyiségű fotót kapott másoktól is. A gyűjteményben találhatók 1920-as, ’30-as években készült archív felvételek is, de leginkább olyan 1972 és 2006 között készült fotókat tartalmaz, melyek a hazai és határainkon túli folklóreseményeket rögzítették. A tucatnyi szerző közül kiemelkedik Hidas György, aki az 1970-es években a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttesről készített több száz képet; de különlegesek Péterfi Ferenc 1973-ban a Kassák Klubban készült képei, vagy Szeles Györgynek az 1980-as években Erdélyben és Budapesten készített fotói is. Emellett Kiss Gábor, Korniss Péter, Kővári Réka, Magyar Kálmán, Szabó József, Szalay Zoltán és mások képei is belekerültek a gyűjteménybe. Mivel a teljes képanyagot már korábban digitalizálták, közülük az elmúlt években már számos darab közkinccsé vált a legkülönfélébb kiadványokban.

Hang- és videofelvételek

A Táncház Archívumban a fentebb említett interjúk mellett sok száz órányi hang- és videofelvétel is található. Összesen közel 400 VHS, Betacam és Hi8 kazetta, magnókazetták, valamint CD-k és DVD-k őrzik a folklóreseményeket. Egy részük publikált, forgalomba került hang- és filmfelvétel, másik részük táncházakban, táborokban, fesztiválokon, konferenciákon készült. Megtalálhatók a Magyar Televízió által készített Népzenei Magazin adásai, a hagyományőrzőket bemutató Népzenei Portrék vagy a Duna TV különböző népzenei műsorai – ezek mind Halmos Béla szakmai segítségével születtek meg. Mivel Halmos Béla rendszeresen meghívott vendége volt a hazai és külföldi népzenei rendezvényeknek, a legtöbb esetben fényképezőgéppel, hangfelvevővel vagy egy kisebb forgatócsoporttal érkezett, és sosem mulasztotta el dokumentálni az éppen zajló eseményeket. Tragikus halálával a Táncházmozgalom az egyik legaktívabb, legsokoldalúbb, irányító és integráló alakját veszítette el.

2015. november 30.

Árendás Péter