A Fekete Erzsébet Országos Komádi Hímzőpályázat kiállítása
Hajdú-Bihar megyében a vászonhímzések körében alig találunk olyan, mai napig fennmaradt hímzést, mely a térségre jellemző, sajátos karaktereket, motívumkincset alakított ki s őrzött meg napjainkig. Ezért is számít különlegesnek a komádi hímzéshagyomány Fekete Erzsébet nevéhez köthető felfedezése és feltámasztása. Vizsgálódásainak eredményeként tudjuk, hogy Komádiban kétféle hímzést is készítettek, az egyik a rusztikus vászonhímzés, amely egykoron az ágyiruhák díszítménye volt és ma elsősorban lakástextileken, viseleteken látható. A másik típus a könnyed, nagyon aprólékos, finom elemekből építkező fehérhímzés, amely a XIX. század végén terjedt el. A fehérhímzéssel elsősorban férfi ingeket, női ingvállakat, fehér alsókat, kötényeket díszítettek. Mindkettő fajta szabadrajzú hímzés.
Ma a vászonhímzést háziszőttesre, takácsvászonra varrják, a hímzőfonal színe vajszín, ekrü, drapp, esetleg fehér, mintaszerkezete egyszerű levelek szárak, kacsok. Öltéstípusai a láncöltés és a magas lapos öltés. Motívumai a kelyhes, tulipános, szíves, rozmaringos, agancsos, babás, lóherés, bimbós, rákos. A vászonhímzéseket díszítik még azsúrral vagy subrikával, de ezek nem kötelező elemei a vászonhímzéseknek.[1]
A jelenleg Fekete Erzsébet Hímző Kör nevet viselő szakkör 1971-ben alakult Népi Díszítőművészeti Szakkör néven, Fekete Erzsébet pedagógus vezetésével. Azóta folyamatosan működik a hímezni szerető asszonyok csoportja. Tavaly ünnepelték megalakulásuk 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Hagyományok Háza, a Bihari Népművészeti Egyesület, Komádi Városi Önkormányzat, a Közösségi Ház és városi Könyvtár és a szakkör tagjai közösen országos pályázatot hirdettek komádi fehér- és vászonhímzés témában. A pályázat célja a komádi fehér- és vászonhímzés népszerűsítése, a komádi hímzéssel foglalkozó alkotók szakmai találkozója, az 50 éves Fekete Erzsébet Hímző Kör köszöntése volt.
Pályázni kizárólag komádi fehér- és/vagy vászonhímzéssel, illetve a komádi hímzések motívumait alkalmazó egyedi alkotásokkal lehetett, kettő kategóriában: viseletek, öltözetek és kiegészítők, valamint lakáskultúra, használati tárgyak.
Több mint háromszáz egyéni és csoportos alkotás érkezett az ország minden tájáról. Ezek közül a legszebbeket vonultatja föl a májusban nyíló kiállítás.
Komádi földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el, a Kis-Sárréten, a Sebes-Körös jobb partján elterülő település. A vízzel borított, mocsaras, lápos vidék hosszú időn át alapvetően meghatározta az itt élők életét, mindennapi foglalkozását. A sárréti térségre jellemzően a halászat, pákászat, nádvágás, a gyékény-, vessző és kenderfeldolgozás volt mindenekelőtt a megélhetés alapja. A komádiak különösen a rákászatuk révén váltak ismertté, ami egykoron olyannyira népszerű foglalkozás volt, hogy a rák motívum szimbólumként bekerült a település címerébe is. A rák díszítőelemként megtalálható a településen készült és használatos textíliák díszítményeként is.[2]
További információ:
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
1011 Budapest, Fő utca 6.
(+36) 30 615 4134
[1] forrás: https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=39
[2] forrás: Dr. V. Szathmári Ibolya néprajzkutató az „Értékeink a mindennapokban” című,- a komádi hímzéseket a Homokkerti Közösségi Házban (2015. február 18. 11.00.) bemutató - kiállítás megnyitójából.
A komádi hímzés 50 éve
Galéria
