Kléz­se, 2002.11.06.

Nagyhét alkalmából Dénes Zoltán gyűjteményéből szeretnénk ajánlani, és egy moldvai vallásos énekkel hozzájárulni a húsvéti ünnepi hangulathoz.

Balán Mihályné Bálint Erzsébet a moldvai Klézse falu szülötte, híres énekes családból származik, számos éneket édesanyjától tanult. Különleges hangszíne és hangja van, előadásában hallható a régies, díszített éneklésmód, valamint dallam- és szövegemlékezete is említésre méltó. Repertoárjában a balladáktól kezdve, virrasztókon, guzsalyas énekeken át a vallásos énekekig a közösségi hagyománykincset reprezentálja. Dénes Zoltán és Kallós Zoltán 2002-ben gyűjtötte az alábbi „Jézus Gecemáni kertben…” kezdetű népéneket.

Ez a vallási ének többnyire „Aranymiatyánk” néven ismert a magyar szakrális népköltészetben. Az imádság szövegéről, a vallási néprajz kiemelkedő kutatója, Bálint Sándor így ír: Az Aranymiatyánk asszonynépünknek máig egyik legkedvesebb elmélkedő imádsága: Jézus édesanyjának, Máriának elmondja, hogy mi várakozik reá nagyhét napjaiban. Eredetét tudomásunk szerint még nem tisztázták, de a XV. században a németség már ismeri..

Erdélyi Zsuzsanna, az archaikus imádságok kutatója is foglalkozott az imádsággal: „Az ismétlődő formulákra épített szövegben Krisztus a nagyhét eseményeit vetíti Mária elé „napi” bontásban. Eredete a középkorra nyúlik vissza, apokrif hagyományok sugallatára, a Jézus Mária között lejátszódottnak vélt búcsújelenetre.” Továbbá imaénekként tesz róla említést, amely egy funkcióváltáson ment keresztül az énekből imává válásával.

A Balán Mihályné Bálint Erzsébet által énekelt moldvai csángó népének is ezeket az archaikus vonásokat őrzi. A nagyheti szenvedéstörténet után a Húsvét következik a feltámadással, ezután a Pünkösd a Szentlélek elküldésével, majd Mária mennybevételével fejeződik be az énekes imádság.

Tovább a felvételhez

 

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.