Gregus László mesél:Róz­safiú és Tulipán­leány

Gregus László egy szép és sok változatban ismert, népmesekincsünkben és az irodalomtörténetben is kiemelten fontos alkotást hozott a Folkstúdió adásába. A Rózsa és Ibolya-mesetípus egyike a legismertebb meséinknek, Arany János 1847-ben népmese műfaj-megnevezéssel, de verses formában első írott változatát adta a típusnak.

Mágikus tárgyak

Mesénkben nagy szerepe van a mágikus tárgyaknak. A tündérkirály boszorkány felesége is tárgyakat (gyűrűt, hálóinget) kér, melyeket Rózsafiúnak – Muki segítségével – az igazi hazájából, édesanyjától kell elhoznia. Amikor a banya a kiállt próbák ellenére is el akarja pusztítani a fiatalokat, a szintén „tudós” Tulipánleány 3 tárggyal helyettesíti önmagát: a seprű, a laskanyújtó és a fakanál válaszol a boszorkány kérdésére…. (Lásd erről a szerteágazó témáról, a mágikus tárgyak szerepéről a magyar népköltészetben, a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkét ITT)

Hősmese és humor

Sok mesemondó sző bele humoros jeleneteket vagy kifejezéseket a „komoly” tündérmesékbe is. Nemcsak a tréfás mesékben, a hazugságmesékben vagy az erotikus tufákban, anekdotákban találunk ilyen szavakat, jeleneteket. Hosszú, bonyolult tündérmeséinkben is akad olyan szereplő, szituáció vagy beszédmód, ami a humor forrása lehet, a mesén belüli humoros megnyilvánulások vagy a hallgatóságnak „kiszóló” megjegyzések ellenpontozzák az akár mitikus léptékű hőstetteket, a félelmetes tartalmakat. Az egykori ketesdi mesemondó is ezt tette, és Gregus László sem hagyja ki ezt a hatáskeltő elemet. Például a tündérkirály alakjában rejlő lehetőségeket, hiszen az ősz öregember, a félelmetes tündérkirály a kolbászt harapdálva számolja meg a katonáit, ráadásul felesége mellett szinte „papucsférj” lesz, akit  „vín gazember”-nek lehet szólítani stb. A sánta Muki katona, aki Rózsafiú segítője lesz, már előtörténetével és azután megnyilvánulásaival szintén a humor forrása lesz stb.

Különleges nyelvezet

Mesemondónk különleges tájnyelvi kifejezéseket is alkalmaz meséjében, s a könnyebb érthetőség kedvéért egy-egy rövid mondattal, kérdés-felelettel „fejti meg”, oldja fel a hallgatóság számára ismeretlenül csengő szó jelentését. Pl. így: „Tudjátok, mi az a kecskebuka? Hát nem más, mint bukfenc!”

A népmese szerelem-ábrázolása

E heti mesénk is szép példáját adja annak, hogyan jeleníti meg a szerelem jelenségét, az egymásnak rendelt szerelmesek témáját a magyar népmese. Ahol a ketesdi mesemondó  kicsit „részletezi”, mit csinálnak Rózsafiúék, ott  a hallgatóság – amely amúgy is együttműködő - azonnal reagál: „Ez idő alatt Rózsa királyfi bement Tulipánleányhoz. Űk mint szerelmesek elkezdtek csókolózni. (Ej, verje meg a Pilátus!) Ippen,mikor a karjában tartotta Rózsafiú a leányt, valaki az ablakon kopog...”  László a történetnek ugyanezen a pontján – habár más szavakkal – szintén részletezi a jelenetet – szemben mondjuk a gyermekeknek szánt, pedagógiai célzattal átírt népmesekiadványokkal vagy az ezek alapján készülő mese-felolvasásokkal.

Akit a téma jobban érdekel, annak ajánljuk Nagy Ilona folklorista, monda-és mesekutató kutatási irányokat is kijelölő összefoglalóját a szerelem különböző aspektusainak ábrázolásáról népmeséinkben, itt „Csináltak egy jó lakodalmat” Erotika a népmesékben. In: Gulyás Judit (szerk.) Nagy Ilona: A Grimm-meséktől a modern mondákig. Folklorisztikai tanulmányok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2015. 197-202. 

Tündérmese  - mesei formulák

Népmeséink formai-szerkezeti jellegzetességei közé tartozik, hogy bizonyos állandósult szókapcsolatok, formulává összeállt mondatok ún. mesei sztereotípiákat alkotnak. Talán a legismertebbek a mesekezdő és mesezáró formulák, a legegyszerűbbeket (Egyszer volt, hol nem volt…stb.) mindenki ismeri.

Gregus László az immáron újraalkotott mesében számos szép népmesei formulát használ. Egy eléggé ismert mesei bevezető formula után, a népmese egésze során igényes mesei nyelvezettel szól. Ilyen formulák például az „akár hiszitek, akár nem”, a „három nap három éjjel”,  és „teltek–múltak az esztendők”. Meséje végén László egy szép, szintén Kovács Ágnes által Kalotaszegen máshol is felgyűjtött formulával (viasz-ló) zárja a meséjét. Ez különleges, a mesemondó személyét is a történetbe bevonó, hosszas mesezáró formula. Mintha az elmondottak „hitelességét” akarná megerősíteni, a zárójelenetben, a lakodalomban való részvételét, és az onnan visszautazását mondja el tréfásan, még a hallgatóság egy tagját is bevonva. A publikált szövegben: „Megörült ám az öreg Rózsa király. Azonnal papot hívtak, összeeskettík a fiatalokat. Meghítták az egísz ország nípit. Én ippen akkor jöttem haza szabadságra mint katona. Odakeveredtem a vendígek közi, pedig az útam sietős volt. Kírtem egy lovat és egy kicsi ennivalót. Adtak is. Egy tarisnyába tettek levest, egy fakanalat, egy darab csontot. A lovamnak a dereka viasz, a lába acél, kender a farka, sárgatök a feje, palacsinta a füle. Jövök bé itt a Botoson (mindjár hazakerül!), ott a szomszíd Balázs. (A szomszéd is ott van a hallgatóság között, lesüti a fejét, a többiek nevetnek.) - Hunnan jössz, szomszíd? - kérdi.

- Lakadalombúl - kiáltom.

- Nem hozol valamit? - kiáltja.

- Hozok én levest.

- Adj egy kicsit - azt mondja - , olyan éhes vagyok!

Merítek egy fakanállal, nyújtom felé. A fejire tanáltam önteni. (Leveszi a szomszéd sapkáját) Tessík megnízni, milyen kopasz lett! - Hát csak a lovam lába megbotlik, acéllába tüzet vetett, kenderfarka meggyúlladt, a dereka elolvadt, a tökfeje elgurult. Két palacsinta filít megfogtam, megettem, a többi hallgatóknak nem adhatok belűlle.”

(Kovács Ágnes: Rózsafiú és Tulipánleány. Kalotaszegi népmesék. Akadémiai, Bp, 1987. 66-67.o.)

Aki szívesen összevetné a látott mesét a kalotaszegi eredetivel, annak ajánljuk ezt az oldalt, ahol elolvashatja : https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/rozsafiu-es-tulipanleany

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.