Pintér Zsolt mesél: Ál­la­tok a Mar­git-napi vásáron

Miért rövid a medve és a nyúl farka? Mi köze a tejfölnek a róka farkához? Miért nem szeretik az állatok a szűcsöt? Kiderül abból a régi erdélyi szász meséből, amit Pintér Zsolt mesél nekünk vasárnap délután. 

E heti mesénk, az Állatok a Margit-napi vásáron az állatmesék csoportjához tartozik. Ezekben a prózai népköltészeti alkotásokban  az  állatok az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek, de állat-szerűek maradnak közben -  nem úgy, mint a tündérmesében, ahol természetfeletti, csodás segítőtársakként szerepelnek (álletmesékről bővebben lásd a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkét ITT). Ebben a mesében is van ravasz, hízelgő, önhitt és gyáva állat, ez a történet fordulataiból is, de a mesélőnek az egyes állatszereplőket jellemző szavaiból is kiderül.

 

 

Különleges a Folkstúdió adásában bemutatott mese azért is, mert az Állatok a Margit-napi vásáron egy erdélyi szász népmese, melyet most a turai Pintér Zsolt szájából, saját egyéniségéhez, saját mesemondói szókincséhez igazítva hallhatunk. Az eredetit még Joseph Haltrich, a XIX.században élt erdélyi szász történész, néprajzkutató, tanár és lelkész gyűjtötte. Magyarra fordított szövegét ITT olvashatjuk Érdemes összevetni a fordított, irodalmi köznyelvbe ültetett szöveget, valamint a kialakult mesemondói gyakorlat és pillanatnyi ihlet alkotta, improvizatív, élőszóban elhangzó mesemondást!

Többet szeretnék tudni

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.