Tari Lujza

 

Az MTA Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa. 1948-ban született Pásztón.

 

Kutatási területe: népi hangszerek és hangszeres népzene, európai interetnikus kapcsolatok, műzene- és zenetörténet összefüggése, tudomány- és kutatástörténet, a verbunkos írott és hangzó forrásai, cigányzene, 19. századi költők versei a néphagyományban.

 

Népzenegyűjtés: Palócvidék, Alföld, Erdély, Felföld, Burgenland (vokális és hangszeres népzene, szóló hangszerjátékosok, falusi és kisvárosi cigánybandák, rezesbanda); nemzetiségi (német, szlovák, rutén, szerb és román); Örményország.

 

Gyűjteményi munka: a Központi Kéziratos Népzenei Gyűjtemény rendezői munkatársa (7-es szótagszám csoport); népzenei lejegyzés; számítógépes adatbevitel; hangszeres népzenei gyűjtemény létrehozása.

 

Összkiadás: A Magyar Népzene Tára sorozat VII. kötetének munkatársa. A Magyar Népzenei Antológia II. Észak szerkesztője (Vikár Lászlóval)

 

Egyéb tevékenység: hazai és nemzetközi konferenciák előadója, rendezője ill. társrendezője. Részvétel a középfokú és felsőfokú oktatásban (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ELTE, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola); külföldi egyetemek vendégelőadója (Svájc, Ausztria, Németország, USA); részvétel a népzenész szakképesítés középfokú programjának kidolgozásában; rádióelőadás sorozatok, népzenei szakzsűrizés, tudományos ismeretterjesztés.

 

Tudományos fokozat:

   1993   A zenetudomány kandidátusa (Kéziratos kottás gyűjtemények a XIX. század első felében)

Tanulmányok:

   1967-1972 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszak

Munkahelyek:

   1972–  MTA Népzenekutató Csoport (1974-től MTA  Zenetudományi Intézet Népzenei Osztály)

   1994-től tudományos főmunkatárs (1988–1994 tudományos titkár)

Nyelvismeret:

    német, angol, olasz

Társasági tagságok: MTA Zenetudományi Bizottság (1980-85, 1999– titkár), az International Council for Traditional Music (Unesco) Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke, Magyar Kodály Társaság, Nemzetközi Kodály Társaság, Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, Magyar Néprajzi Társaság.

 

 

Publikációi:

 

Könyvek

• Dalfüzér 1844. Tompa Mihály kéziratos, kottás népdalgyűjteménye. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 1988. 120 p. (társszerző: Pogány Péter)

• Lissznyay Julianna hangszeres gyűjteménye. 1800. Budapest, MTA ZTI, 1990. 235 p. (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 12.)

• Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1998. 186 p.

• „Külömbb féle magyar Nóták...” a 19. század elejéről. Budapest, Balassi Kiadó, 1998.

• Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója. Budapest, Balassi Kiadó, 2001. 419 p. 15 t. [306 dallam]

Összkiadás:

• Lásd A Magyar Népzene Tára.

Szerkesztés:

• Szegő Júlia: Ismeretlen moldvai nótafák. Bevezető: Rajeczky Benjamin. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1988. (szerkesztő)

• Perspektiven der Musikethnologie. Dokumentationstechniken und interkulturelle Beziehungen. München, 1994. (társszerkesztő: Bruno B. Reuer:)

• Musik im Umbruch. Kulturelle Identität und gesellschaftliche Wandel in Südosteuropa = New Countries, Old Sounds? Cultural Identity and Social Change in Southeastern Europe. Hrsg. von Bruno B. Reuer unter Mitarbeit Lujza Tari und Krista Zach. München, Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, 1999. 408 p.

 

Tanulmányok, recenziók

• Die instrumentale Volksmusik im ungarischen Begräbnisritus. Studia Musicologica, 16 (1974) 1–4: 55–87.

• Hangszeres zene a magyar népi gyásszertartásban. Ethnographia, (1976) 1–2: 133–160.

• Takács Jenő köszöntése. Magyar Zene, 18 (1977) 4: 387–401.

• Kodály hangszeres gyűjtése. Magyar Zene, 19 (1978) 2: 184–196.

• Charakteristische Spielelemente der ungarischen Kernspaltflöte. In Studia instumentorum musicae popularis VI. Stockholm, Musikhistoriska Museet, 1979: 130–135.

• Két népszokás dallamunk és európai kapcsolataik. Magyar Zene, 22 (1982) 2: 146–161.

• A bécsi klasszikus zene és a verbunkos stiláris kötődése egy tématípusban. Zenetudományi dolgozatok 1983, MTA ZTI, 1983: 33–49.

• Egyéniség és közösség Kodály Zoltán két kászoni-székely előadójánál. Magyar Zene, 24 (1983) 2: 145-187.

• Kodály Zoltán jelentősége a hangszeres népzenekutatásban. Magyar Zene, 25 (1983) 3: 281–300.

• Eine instrumentale ungarische Volksmelodie und ihre Beziehungen zu Liszt und Beethoven. Studia Musicologica, 25 (1983) 1–4: 61–71.

• Strófaelvű témaépítkezés és motivikus periodizálás a hangszeres népzenében. Magyar Zene, 25 (1984) 1: 73–91.

• Tompa Mihály Dalfüzér c. gyűjteményének dallamai. Zenetudományi dolgozatok 1984. MTA ZTI, 1984: 94–135.

• Die Bedeutung Zoltán Kodálys in der Forschung der instrumentalen Volksmusik. Studia Musicologica, 26 (1984)1–4:  175–197

• A jaj-nóta kérdés. Magyar Zene, 26 (1985) 2: 148–200.

• Szlovák népzenei hatás és a líd kvart használata a Mezőség hangszeres zenéjében. Ethnographia, 96 (1985) 1: 93–105.

• Lajos Kiss' Collecting of Traditional (Folk) Music among Hungarians in Yugoslavia. In Traditional Music of Ethnic Groups - Minorites. Proceding of the Meeting of Ethnomusicologist on the Occasion of the European Year of Music 1985. Zagreb, July 22–24. 1985.

• A dudahagyomány továbbélése hegedűn. Zenetudományi dolgozatok 1986, MTA ZTI, 1986: 109–122.

• Kodály Háry Intermezzója triójának forrása. Magyar Zene, 27 (1986) 3: 294–311.

• Palóc menyasszonykísérő – bukovinai menyasszony-kikérő. Magyar Zene, 28 (1987) 1: 26–33.

• Robert Lach levelezőlapjai a Magyar Tudományos Akadémián. Zenetudományi dolgozatok 1988,  MTA ZTI, 1988: 317–322.

• Robert Lachs Postkarten im Handschriftenarchiv der UAW. Studia Musicologica, 30 (1988) 1–4: 298–302.

• Újabb adatok Pálóczi Horváth Ádám dalaihoz. Magyar Zene, 30 (1989) 1: 25–40.

• Weiner Leó művészete a népzenei források tükrében. In A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola évkönyve 2. Budapest, Liszt F. Zeneművészeti Főiskola, 1989: 59–227.

• Kiss Lajos népzenegyűjtő-munkássága a jugoszláviai magyarság körében. In Hungarológiai közlemények. A tradicionális műveltség továbbélésének lehetőségei. II. Jugoszláv-magyar folklór konferencia. Újvidék, 1989: 303–309. (Néprajzi Tanulmányok II.)

• Die volksmusikalische Praxis der ungarischen Blaskapellen, dargestellt anhand historischer Quellen aus dem 19. Jahrhundert. Studia Musicologica, 32 (1990) 1–4: 409–419.

• Néhány szó az „alla-turca”-ról a bécsi klasszikus mesterektől G. Verdiig. Magyar Zene, 31 (1990) 2: 165–174.

• Untersuchungen zu interethnischen Musikdialekten Westpannoniens. In Dörfliche Tanzmusik im Westpannonischen Raum. Vorträge des 17. Seminars für Volksmusikforschung. Eisenstadt 1988. Wien, 1990: 237–254. (Schriften zur Volksmusik Bd. 15.)

• Causes and Consequences of the Change of Instruments-Store. In Folk Tradition. SIEF 4th Congress Bergen, Papers II. Ed. by Bente Gullveig Alver and Torunn Selberg. Univ. Bergen, 1990: 223–239.

• Collection of Instrumental Folk Music in Hungary and its Systematization. Narodna Umjetnost 3., Zagreb, 1991: 243–258.

• Rajeczky Benjamin európai kapcsolatai. Néprajzi Hírek. A Magyar Néprajzi Társaság Tájékoztatója. Szerk. Hála József, Balázs Géza közreműködésével. 20 (1991) 4: 95–98.

• Zenei adatok a magyar népmesékben: dallamok és hangszerek. Zenetudományi dolgozatok 1990–1991. MTA ZTI, 1992: 187–199.

• Musical Instruments and Music in Hungarian Folk Tales. Studia Musicologica 34 (1992) 81–96.

• Lajtha László hangszeres népzenegyűjtései: 1911–1963. Magyar Zene, 33 (1992) 2: 141–190.

• Blasmusikkapellen in der ungarischen Folklore. Arbeitsberichte - Mitteilungen, Nr. 3. Pannonische Forschungsstelle. Oberschützen, 1992: 74–276.

• Füleki László szlovákiai magyar prímás hangerőfokozási módszere és ennek kottaképi megjelenítése. Zenetudományi dolgozatok 1992–1994. MTA ZTI, 1994: 181–197.

• Lajtha László, a palóc hangszeres zene kutatója. Magyar Zene, 34 (1993) 1: 60–84.

• Anmerkungen zur Instrumentalmusik der Ungarndeutschen. In Perspektiven der Musikethnologie Dokumentationstechniken und interkulturelle Beziehungen. Hrsg. von Bruno B. Reuer und Lujza Tari. München, 1994: 193–210.

• Handschriftlichen Noten-Volksliedersammlungen in Ungarn in der ersten Hälfte des 19-en Jahrhunderts. In Historische Volksmusikforschung. Studiengruppe zur Erforschung historischer Volksmusikquellen. Beiträge der 10. Arbeitstagung in Göttingen 1991. Hrsg. von Doris Stockmann und Anette Erler. Göttingen, Edition Re, 1994: 321–337. (Orbis Musicarum 10.)

• A tágabb környezet - a cigányzenés Debrecen. Magyar Zene, 36 (1995) 2: 154–170.

• Hungarian Band Leader László Füleki’s Method for Amplifying Notes and its Representation in Notation. Studia Musicologica, 36 (1995) 1–2: 135–149.

• Rajeczky Benjamin mátravidéki népzenegyűjtő munkássága. In Mátrai Tanulmányok, Gyöngyös 1995: 255–289.

• Rajeczky Benjamin Heves megyei népzenegyűjtései I. Átány és Bodony. Agria XXXI–XXXII. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve 1995–1996, Szerk. Petercsák Tivadar és Szabó J. József. Eger, 1996: 333–370.

• Grundlagen und Struktur der frühen und späten Verbunkos. In Die Musik der Sinti und Roma, Bd. 1: Die ungarische Zigeunermusik. Hrsg. A. Awosusi. Heidelberg, 1996: 37–65.

• Hangszeres népzenei gyűjtőúton a szlovákiai magyarok között. Valóság, 96 (1996) 7: 44–56.

• Beiträge zur Entstehung des Volksliedbegriffes und zum deutschen Material ungarischer Notenhandschriften vom Anfang des 19. Jahrhunderts. In Festschrift Walter Wiora. Hrsg. Christoph-Hellmut Mahling und Ruth Seiberts. Tutzing, Hans Schneider Verlag, 1997: 492–536.

• 'Verbunk' – 'Verbunkos'. Interaction between Towns and Villages in an Instrumental Music Genre. Historical Studies on Folk and Traditional Music. ICTM Study Group on Historical Sources of Folk Music. Conference Report. Copenhagen 1995. Ed. by Doris Stockmann & Jens Henrik Koudal. Copenhagen, Danish Folk Archive & Museum, Tusculanum Press,  1997: 107–119.

• Die Instrumente des unterhaltenden Hausmusizierens in Ungarn während der Zeit der Wiener Klassik. In Festschrift Christoph-Hellmut Mahling zum 65. Geburtstag. Hrsg. Axel Beer, Kristina Pfarr und Wolfgang Ruf. Tutzing, Hans Schneider Verlag, 1997: 1417–1426. (Mainzer Studien zur Musikwissenschaft 37.)

• Anmerkungen zum Geigenstil der finnougrischen Wotjaken und Tscheremissen des Wolga-Kama-Gebietes. Studia Musicologica, 38 (1997) 3–4: 291–314.

• Kodály Zoltán bukovinai hangszeres népzenegyűjtésének jelentősége. In Kodály Emlékkönyv. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest, Püski K., 1997: 133–162. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)

• Egyéni variációgazdagság egy zoboralji volta-ritmusú dallamtípusban. Zenetudományi dolgozatok 1997–1998, MTA ZTI, 1998: 195–209.

• The Instruments and Instrumental Folk Music of the Hungarian Minority in Slovakia in the 20th Century. Studia Musicologica, 39 (1998) 1: 35–52.

• Szendrey Júlia kedves dala. In Történelem és emlékezet. Művelődéstörténeti tanulmányok a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, Szerk. és az előszót írta Kríza Ildikó. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1998: 202–215.

• Musical Instruments and Instrumental Music. Studia Musicologica, 40 (1999) 1–2: 95–143.

• Modell einer musikalischen Adaptation bei einer ungarischsprachigen Gruppe: Melodien deutschen Ursprungs bei Széklern aus der Bukowina. In Musik im Umbruch. Kulturelle Identität und gesellschaftliche Wandel in Südosteuropa – New Countries, Old Sounds? Cultural Identity and Social Change in Southeastern Europe. Hrsg. Bruno B. Reuer unter Mitarbeit Lujza Tari und Krista Zach. München, Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, 1999: 249–264. Uo.: Einführung in das Thema pp. 20–22.

• A nők és a hangszerjáték. In Hagyományos női szerepek. Nők a populáris kultúrában és a folklórban. Válogatta, a szöveget gondozta és szerk. Küllős Imola. Magyar Néprajzi Társaság, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Budapest, 1999: 209–224.

• Women, Musical Instruments and Instrumental Music. Studia Musicologica, 40 (1999) 1–3: 95–143.

• Zene és hiedelem. In Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Szerk. Benedek Katalin és Csonka Takács Eszter. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 1999: 231–262.

• Changes in Hungarian Folk Music in Our Day. Hungarian Minorities and Homeland. In Glazba, Folklor i Kultura – Music, Folklore, and Culture. Svecani zbornik za Jerka Bezića – Essays on Honour of Jerko Bezić. Eds Naila Ćeribašić, Grozdana Marošević. Zagreb, Institut of Ethnology and Folklore Research, Croatian Musicological Society, 1999: 361–370.

• Népi fúvóshangszer-hatások Kodály Zoltán műveiben. In Népzenei tanulmányok. A Kriza János Társaság évkönyve. Kolozsvár, Kriza János Társaság, 1999: 76–103. (Kriza könyvek 3.)

• A Petőfi-versek és zenei kapcsolataik. „Más hazában híven őrzik / Mindazt, ami nemzeti”. Magyar Napló, 11 (1999) 7: 22–35.

• A tárogató Korond néphagyományában. Zenetudományi dolgozatok 1999, MTA ZTI, 1999: 25–51.

• A megváltozó hagyomány Tóth István dallamgyűjteménye alapján. In Folklorisztika 2000-ben. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára I–II. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 2000: 456–468.

• Megzenésített Vörösmarty versek a kortárs és későbbi 19. századi dalgyűjteményekben. Magyar Napló, 12 (2000) 4: 85–89.

• A romantikus bordal és a Vörösmarty-bordalok korabeli megzenésítései. In Vörösmarty mai szemmel. Székesfehérvár, Árgus K.- Vörösmarty Társaság, 2000: 101–128.

• A magyar hangvétel változása C. M. von Weber Magyar Rondójától R. Willmers Fóti daláig. Zenetudományi dolgozatok 2000, MTA ZTI, 2000: 51–69.

• Ländler und Galopp in ungarischen Notenhandschriften um 1820. In Wandel und Deutung. Festschrift Walter Deutsch zum 75. Geburtstag. Hrg. Gerlinde Haid, Ursula Hemetek, Rudolf Pietsch. Wien, Bòhlau, 2000: 295–315.

• Rajeczky Benjamin, a népzenetudós. Születésének 100. évfordulójára. Magyar Zene, (2001) 3: 235–260.

• Benjamin Rajeczky the Ethnomusicologist (11 November 1901 – 1 July 1989). Studia Musicologica, 42 (2001) 3–4: 213–252.

• Halottkísérő, halálmars – hangszeres zene a halott utolsó útján. In Lélek, halál, túlvilág. Vallásethnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk Pócs Éva. Budapest, Balassi Kiadó, 2001: 282–301. (Tanulmányok a transzcendensről II.)

• Kriza János Vadrózsák című népköltési gyűjteményének népzenei tanulságai. Palócföld Irodalmi és művészeti, közéleti folyóirat. Főszerk. Praznovszky Mihály. 47 (2001) 12: 755–773. (különszám)

• Signalmelodien als gemeinsame Zeichen der Gesellschaft. In European Journal for Semiotic Studies. Institut for Socio-Semiotic Studies (ISSS), Wien, 14 (2002) 1–2: 289–314. (Signs, Music, Society III.)

• The History of Phonograph and Digital Sound Recordings and a North Hungarian Village between 1896 and 2000. In Music Archiving in the World. Papers Presented at the Conference on the Occasion of the 100th Anniversary of the Berlin Phonogramm-Archive. (with CD). Ed. by Gabriele Berlin and Artur Simon. Verlag für Wissenschaft und Bildung, Staatliche Museen Berlin – Preußischer Kulturbesitz Berlin, 2002: 458–467. A CD melléklet (No. 45–52. adatai uo. pp. 496–497. 8 népdal)

• Kossuth Lajos, a népdalok hőse. In Kossuth Lajos 1802–1894. Kossuth Lajos és kortársai. Budapest, Kossuth Kiadó, 2002: 131–145. CD melléklettel.

• A 110 éve született Lajtha László és a Palócföld népzenéjének kutatása. Palócföld, 48 (2002) 5: 527–542.

• Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői. In A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. Szerkesztette Kapros Márta, Lengyel Ágnes, Limbacher Gábor. Balassagyarmat-Salgótarján, 2003: 161-191.

• Recording Hungarian Folk Music. In Hungarian Heritage, Vol. 4. European Folklore Institute, Budapest, 2003: 7-13.

• Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői. In A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, XXVI. Szerk. Kapros Márta, Lengyel Ágnes, Limbacher Gábor. Balassagyarmat-Salgótarján, 2003: 161-191.

• Recording Hungarian Folk Music. In: Hungarian Heritage, Vol. 4. European Folklore Institute, Budapest, 2003: 7-13.

• „A szerelem betege” és a „Bagoly asszonyka” zoborvidéki ballada Kodály gyűjtésétől napjainkig. In Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. 1. köt. Szerk. Domokos Mária. A szerkesztő munkatársa Mikos Éva. Budapest, L’Harmattan, 2004: 149–166.

• Népzenekutatás intézményes keretek között: az első évek és a korabeli szaksajtó. [The Folk Music Research Institutionalized: the First Few Years Reflected in the Special Periodicals.] Zenetudományi dolgozatok 2003. Tanulmányok az MTA Népzenekutató Csoport megalakulásának 50. évfordulójára. I–II. kötet. MTA ZTI,  2004. 1: 187–210.

• Rajeczky Benjamin tudományos önéletrajza (1984). [Benjamin Rajeczky’s Scientific Life-work (1984).] Közreadja (ed. by) Tari Lujza. Zenetudományi dolgozatok 2003. Tanulmányok az MTA Népzenekutató Csoport megalakulásának 50. évfordulójára. I–II. kötet. MTA ZTI, 2004. 2: 329–346.
• [Recenzió.] Honismeret, 32 (2004) 6: 120-121. (Magyar Népzenei Antológia VII. Moldva és Bukovina népzenéje. Szerkesztette Domokos Mária-Németh István. Hungaroton Classic – MTA Zenetudományi Intézet. Budapest, 2004 HCD 1818264-67.)
• [Recenzió.] Studia Musicologica, 45 (2004) 3-4: 469-474. (Folk Song Tradition, Revival and Re-Creation. Edited by Ian Russel and David Atkinson. In The Elphinstone Institute Occassional Publications 3 General Editor – Ian Russel, The Elphinstone Institute University of Aberdeen, 2004. 555. p.)
• [Recenzió.] A Kodály Kodály Társaság Hírei, 24 (2004) 2: 43-46. (Szabó Csaba: Adalékok a népzene-prozódia kérdéséhez. Szombathely, Genius Savariensis Alapítvány, 2003.)
• Bevezető; A Hangászegyleti Zenede (1839-1867) és a Nemzeti Zenede (1867-1890). In A Nemzeti Zenede. Szerk. Tari Lujza, Sz. Farkas Márta. Budapest,  Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete, 2005: 3–10; 11-73.
• [Recenzió.] Honismeret, 32 (2004) 6: 120-121. (Magyar Népzenei Antológia VII. Moldva és Bukovina népzenéje. Szerkesztette Domokos Mária-Németh István. Hungaroton Classic – MTA Zenetudományi Intézet. Budapest, 2004 HCD 1818264-67.)
• [Recenzió.] Studia Musicologica, 45 (2004) 3-4: 469-474. (Folk Song Tradition, Revival and Re-Creation. Edited by Ian Russel and David Atkinson. In The Elphinstone Institute Occassional Publications 3 General Editor – Ian Russel, The Elphinstone Institute University of Aberdeen, 2004. 555. p.)
• [Recenzió.] A Kodály Kodály Társaság Hírei, 24 (2004) 2: 43-46. (Szabó Csaba: Adalékok a népzene-prozódia kérdéséhez. Szombathely, Genius Savariensis Alapítvány, 2003.)
• Hagyomány és újjászületés. [Recenzió.] Magyar Zene, 43 (2005. aug.) 3: 355-360. (Folk Song Tradition, Revival and Re-Creation. Edited by Ian Russel and David Atkinson. In The Elphinstone Institute University of Aberdeen, 2004.)

 

Hangzó kiadványok

• Magyar népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből.  Hungaroton, 1983. LPX 18075–76. (2 db 33-as.)

• Magyar Népzenei Antológia II. Észak. Hungaroton, 1986, LPX 18124–128. (5 db 33-as) (társszerkesztő: Vikár László)

• Balassagyarmati és soproni zenekar. Hungaroton 19921 MK 18206 (1 db kazetta); 20012, HCD 18206 (Lajtha László népzenegyűjtéséből) (1 db CD)

• Magyar Népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből. Bőv. kiad. Hungaroton, 2002, HCD 18 254–55. (2 db CD)

 

CD-ROM

• A szabadságharc népzenei emlékei. MTA ZTI, Budapest, 2000.