Nyolc régiós kiállítástól az országos bemutatóig
A 2026 márciusra és augusztusra megrendezett régiós kiállítások lehetőséget teremtettek arra, hogy a különböző vidékek – Észak- Magyarország és a Felvidék, Erdély, Nyugat-Dunántúl és Szlovénia, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Vajdaság - alkotói saját régiójukban bemutatkozhassanak, munkáikat pedig a helyi közösségek is megismerhessék. A régiós bemutatók egyrészt az országos válogatás előkészítését szolgálták, és önálló kulturális eseményekként is fontos szerepet töltöttek be, ráirányítva a figyelmet a helyben élő mesterekre és munkáikra, valamint azokra a hagyományokra, amelyek a térség kulturális arculatát meghatározzák. A szakmai zsűri a kiemelkedő teljesítményeket díjakkal ismerte el.
A kiállítássorozat március 14-én Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galériában indult, ahol az észak-magyarországi és felvidéki alkotók munkáit a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület szervezésében mutatták be. Egy héttel később, március 21-én Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Főtéri épületében nyílt meg az erdélyi régió kiállítása, az alapítvány szervezésében. Április 18-án Zalaegerszegen, a Mindszentyneum Látogatóközpontban a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében a nyugat-dunántúli és szlovéniai alkotók mutatkoztak be. Április 25-én két régióban is megnyíltak a tárlatok: Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület szervezte meg a dél-dunántúli bemutatót, míg Szigetszentmiklóson, a Városi Galériában és az Aula Galériában az Iharos Népművészeti Egyesület gondozásában a közép-magyarországi régió alkotásait láthatta a közönség. Június 5-én Gárdonyban, a Velence-tavi Galériában nyílt meg a közép-dunántúli kiállítás, amelynek szervezője a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúl Regionális Társasága volt. A sorozat június 29-én két alföldi helyszínen folytatódott: Debrecenben, a Kölcsey Központ Bényi Árpád termében és előterében a Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében az észak-alföldi régió, míg Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtárban a Békés Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében a dél-alföldi és vajdasági alkotók munkái kerültek a közönség elé.
A hagyomány nem a múlté, hanem a jelen része
A Néprajzi Múzeumban október 29-én nyíló Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás tárlata egyik legfontosabb üzenete, hogy a népművészet nem pusztán megőrzendő örökség, hanem folyamatosan alakuló, a jelenkor igényeire is válaszoló alkotói kultúra. Az alkotók egyszerre őrzik a múltból örökölt tudást és formálják azt saját művészi elképzeléseik szerint. A cél olyan tárgyak létrehozása, amelyek esztétikai és funkcionális értelemben is megtalálják helyüket a 21. század mindennapjaiban.
A kiállítás a tárgyakon túl azok létrehozóira is figyelmet fordít. Az egyéni alkotók mellett alkotópárosok és közösségi műhelyek is bemutatkoznak, érzékeltetve, hogy a kézműves tudás megőrzése és továbbadása közösségi teljesítmény. A kiállítás nyolc hívószó köré rendezi az alkotásokat: közösség, mesterség, érték, ünnep, tájak, természet, most és játék. Ezek a fogalmak különböző nézőpontokból világítják meg a népművészet mai jelentőségét, és segítenek felismerni, milyen sokféle kapcsolat fűzi a kézműves tárgyakat mindennapi életünkhöz, ünnepeinkhez és kulturális identitásunkhoz. Az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás így egyszerre ad átfogó képet a magyar népi kézművesség jelenéről, és mutatja meg azt az alkotói erőt, amely a hagyományos tudást a jövő számára is továbbörökíti.
Bővebben: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/elo-nepmuveszet
