A Földtől az égig a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi évadának egyik csúcspontja. A 75. évforduló önmagában is számvetésre hív, az alkotók azonban nem hagyományos ünnepi műsorban gondolkodtak. A múlt felidézése helyett – vagy sokkal inkább azon túl – arra keresik a választ, hogyan lehet egy több generáción átívelő művészi örökséget a jelenben megszólaltatni, és miként léphet párbeszédbe egymással népzene, néptánc, és klasszikus zene.
Az Erkel Színház nagyszínpadán a társulat történetének meghatározó koreográfiái mellett új elemek is megjelennek; a vendégművészek közreműködése pedig tovább tágítja a produkció műfaji határait. A gála így nem egyszerűen azt kívánja megmutatni, honnan érkezett 75 év alatt a Magyar Állami Népi Együttes, hanem azt is, hogy a hagyomány miként válhat ma is eleven, kortárs művészi nyelvvé.
Az est egyik meghatározó részét az erdélyi hagyományőrző muzsikusok jelenléte adja. A szépségéről és kulturális gazdagságáról ismert kalotaszegi világból érkező zenészek régi falusi lakodalmak hangulatát idézik meg. Más irányból közelít ugyanehhez az örökséghez Kelemen Barnabás és az általa vezetett vonósnégyes: Bartók zenéje kvartett-, duó- és szólóformában egyaránt megszólal az este folyamán, a klasszikus zenei hangzás pedig közvetlenül találkozik a népzenei hagyománnyal is: Kelemen Barnabásék a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával közösen muzsikálnak. A Földtől az égig másik fontos dimenzióját az emberi hang teremti meg: a StEfrem férfikar sajátos vokális kultúrájával kapcsolódik a produkcióhoz. A kamarakórus az emberi hangot valódi hangszerként használva közelít a szakrális művekhez, jelenléte pedig a címben is megfogalmazott „égi” dimenziót erősíti.
Különleges pillanatnak ígérkezik, amikor a StEfrem tagjai és a Magyar Állami Népi Együttes művészei közösen énekelnek. A légi jelenetek pedig a Flock Project légszínházzal együttműködésben valósulnak meg, különleges látványelemekkel gazdagítva az előadást. Ezen az estén ugyanis nem egymás mellett sorakozó produkciókról, hanem egymásba kapcsolódó művészi világokról van szó. A jubileumi gála központi motívuma a föld és az ég kapcsolata. A föld ebben az értelmezésben a gyökereket, a közösséget, a hagyományt és mindazt jelenti, amiből egy kultúra táplálkozik. Az ég pedig a felemelkedés, a spiritualitás, az alkotás és a művészet által megélhető szabadság tere. A kettő között maga az előadás teremt kapcsolatot – tánccal, zenével, énekkel és a színpadi látvány eszközeivel.
„A cím nem pusztán metafora, hanem az ’égbe emelkedés’ az előadás során fizikai értelemben is megvalósul. A meglepetés fontos része annak a színházi élménynek, amelyben az Erkel Színház nagy tere és technikai lehetőségei is szerepet kapnak. A produkció gondolatiságának középpontjában mégsem kizárólag a színpad áll, sokkal inkább a Földtől az égig abból az elképzelésből indul ki, hogy a kultúra nemcsak azokat emeli fel, akik létrehozzák, művelik és továbbadják, hanem azokat is, akik befogadják. Egy előadás ebben az értelemben már jóval a függöny felgördülése előtt elkezdődik: amikor a néző felfedezi a programot, jegyet vált rá, várja az estét, majd helyet foglal a nézőtéren. Az igazi pillanat pedig akkor következik, amikor eltűnik a színpadot és a nézőteret elválasztó láthatatlan határ, és létrejön az a nehezen megfogható kapcsolat, amely egy élő előadást megismételhetetlenné tesz. Ez különösen fontos a Földtől az égig esetében, hiszen a jubileumi produkció valóban erre az egyetlen alkalomra készül” – vallja Mihályi Gábor, a produkció rendező- koreográfusa.
A Magyar Állami Népi Együttes gálája október 28-án 19 órakor várja a közönséget az Erkel Színházban.
Bővebb információ ITT
