Mi ker­ült az Átal­vetőnkbe ed­dig?

Új programunk, az Átalvető 2020. október 29-én indult útnak. A lassan fél évszázados táncházak korai gyakorlatát visszük tovább azokkal a kitekintő és integráló beszélgetésekkel, amelyek a néphagyomány, népművészet jelen kori helyét, szerepét firtatják. A beszélgetésekhez kapcsolódó művészeti tartalmak az intellektuális vonulat mellé művészi élményt társítanak. A néphagyomány és a társművészetek kapcsolatát feltérképező beszélgetéssorozat első vendége Tompa Andrea írónő volt. 2018-ban Libri-díjas Omerta című regénye nemcsak a néphagyománnyal érintkezik sokféle módon - hiszen egyik főszereplőjét a széki mesemondóról, Győri Kaliról mintázta -, hanem a táncházas világgal is. Borbély Zsuzsi barátaival széki muzsikát, Aranyos Boglárka mesemondó Győri Klára egy meséjét tette hozzá az estéhez, Fábián Éva megénekeltette a nagyérdeműt. Akkor még nem sejtettük, hogy jó ideig ez az első és egyben az utolsó közönség jelenlétében megtartott eseményünk.

A járvány és a korlátozások miatt gyorsan cselekedtünk, és az évadra meghívott további vendégeinket a stúdió magányában faggattuk a néphagyománnyal való kapcsolatukról, gondolataikról, művészi vagy éppenséggel tudományos alkotómunkásságukról. A nehézségek és a szokatlan körülmények nem akadályozták meg a műsorvezető-házigazdákat, Sándor Ildikót és Berta Alexandrát, hogy hónapról hónapra új vendégekkel, új témákkal üljenek a kamerák elé.

Szlama László az előadóművészet, az oktatás és a tudományos kutatómunka egymást megtermékenyítő kapcsolatáról vallott. Mindeközben a kobozmuzsikában rejlő lehetőségeket nemcsak a beszélgetésben, hanem muzsikusként is bemutatta Bergics András közreműködésével.

Czingel Szilvia néprajzos-kultúrantropológus a női testkép és a szépségideál átalakulását a paraszti kultúrán túl, városi közegben is végigkövette a 20. század hajnalán. Ekkor ugyanis máig ható változások nyomán rövidült a hajhossz és a szoknya, a fűzőt sutba dobták nagyanyáink, vagy éppen sportolni kezdtek. A Magyar Állami Népi Együttes táncosai különböző viseleteket öltöttek magukra és a táncos mozgásoknak az öltözettel való összefüggéseit szemléltették.

Szivós Kata a pozsonyi Ifju Szívek táncosa nagy feltűnést keltett tánckoreográfiája a „Leányos” egyszerre érinti a művészi szabadság, a művészi önkifejezés örök kérdését, valamint korunk egyik kiemelt figyelemmel kísért társadalmi problémáját, a női és férfi szerepek változásait. Mesével, tánccal, zenével Klitsie-Szabad Boglárka, Berecz István, Székely Levente, Árendás Péter, Liber Róbert közreműködött.

dr Földváry Miklós valláskutató, szkóla-alapító a középkori liturgikus egyházzene újjáélesztéséről, ennek tudományos hátteréről és a mai hitéletben elfoglalt helyéről, a gregorián regionális sajátosságairól beszélt. Tanulság lehet a néphagyomány revival iránt érdeklődőknek, mennyire hasonló utat jár be a gyakorlatban ez a kérdés, mint a népzene, a néptánc, a népi kézművesség adaptációja a kortárs kultúrába. Bolyki Sára, Bolyki Tamás, Gaál Eszter és Debreczeni-Kis Helga a témához illeszkedő népzenét, egyházi népéneket és mai vallásos muzsikát szólaltatott meg, az utolsó zenei produkcióba az est vendége is bekapcsolódott.

Beszprémy Kata a hazai népi kézművesség meghatározó alakja évtizedek óta. A Fiatal Népművészek Stúdiójától a Nomád Nemzedéken át a 2021-es Élő Népművészet Kiállításig vezető pályaívét követtük, elsősorban alkotóként. Legkedvesebb énekese, Navratil Andrea felvételről, Gubinecz Ákos fiatal énekes-citerás a stúdióban szólaltatta meg a műsorhoz választott népdalait.

Új színfolt a népművészeti innovációk világában a táncszínházi nevelés. Takács Gábor a Káva Kulturális Műhely vezetője és a „Talpuk alatt” elnevezésű program színházi nevelési szakértőjétől megtudhattuk, képes lehet-e egyetlen ilyen alkalom arra, hogy a közönség szemléletmódját megváltoztassa hagyomány és újítás örök vitájában. DJ Panda – aki a Talpuk alatt előadásai során a néptáncos és drámatanár közreműködők mellett nélkülözhetetlen szerepet kap a résztvevő diákok inspirálásában - nemcsak a tapasztalatairól és az élményeiről beszélt, hanem „népzenei DJ-ként” is bemutatkozott.

Az évad utolsó Átalvetőjében a nemzetközi együttműködésben megvalósult „Hírdalcsokor” két kulcsszereplőjét, Annus Réka népdalénekest és Erdődi Katalin kurátort láttuk vendégül. A kartali asszonykórussal közös projektjük a májusi OFF-Biennálén mutatkozott be. A galgamenti falu karikázóira és summás dalaira a népdalkör tagjai írtak új szövegeket, háztartási gépről, bölcsődéről. A szokatlan témák a népdalok variálódásának szabályait követve kerültek a dalcsokrokba. Annus Réka Markó Fruzsina citerással a „tiszta forrásból” merített dalokkal, Hacsi Panni mesemondó a néhai Ámi Lajos modernizációs elemeket bőven felsorakoztató meséjével mutatta meg az átjárhatóságot az autentikus folklór és annak mai felhasználása között.

A beszélgetések közös témája a néphagyomány eredeti formában való megtartásának és/vagy átalakításának kényszere, lehetősége és korlátai. E kérdés nem választható el attól, vajon milyen szerepet tölt be a jelenben a népi kultúra öröksége, milyen tudást, útmutatást ad a számunkra. Tudósok, előadó-, alkotóművészek útkeresését, személyes véleményét, hitvallását ismerhettük meg minderről. Bízunk abban, hogy az Átalvető nézőit az eddigi műsorok arra ösztönözték, hogy maguknak is föltegyék e kérdéseket, keressék a saját válaszaikat és vendégeink között megtalálják azokat, akikkel rokon elképzeléseket vallanak.

Az Átalvetőt az ősztől reményeink szerint immár a közönség személyes jelenlétével folytatjuk 2021. őszétől.

 

Tekintse meg eddigi online előadásainkat a 
Hagyományok Háza YouTube-csatornáján!

 

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.