Mi ker­ült az Átal­vetőnkbe ed­dig?

Új programunk, az Átalvető 2020. október 29-én indult útnak. A lassan fél évszázados táncházak korai gyakorlatát visszük tovább azokkal a kitekintő és integráló beszélgetésekkel, amelyek a néphagyomány, népművészet jelen kori helyét, szerepét firtatják. A beszélgetésekhez kapcsolódó művészeti tartalmak az intellektuális vonulat mellé művészi élményt társítanak. A néphagyomány és a társművészetek kapcsolatát feltérképező beszélgetéssorozat első vendége Tompa Andrea írónő volt. 2018-ban Libri-díjas Omerta című regénye nemcsak a néphagyománnyal érintkezik sokféle módon - hiszen egyik főszereplőjét a széki mesemondóról, Győri Kaliról mintázta -, hanem a táncházas világgal is. Borbély Zsuzsi barátaival széki muzsikát, Aranyos Boglárka mesemondó Győri Klára egy meséjét tette hozzá az estéhez, Fábián Éva megénekeltette a nagyérdeműt. Akkor még nem sejtettük, hogy jó ideig ez az első és egyben az utolsó közönség jelenlétében megtartott eseményünk.

A járvány és a korlátozások miatt gyorsan cselekedtünk, és az évadra meghívott további vendégeinket a stúdió magányában faggattuk a néphagyománnyal való kapcsolatukról, gondolataikról, művészi vagy éppenséggel tudományos alkotómunkásságukról. A nehézségek és a szokatlan körülmények nem akadályozták meg a műsorvezető-házigazdákat, Sándor Ildikót és Berta Alexandrát, hogy hónapról hónapra új vendégekkel, új témákkal üljenek a kamerák elé.

Szlama László az előadóművészet, az oktatás és a tudományos kutatómunka egymást megtermékenyítő kapcsolatáról vallott. Mindeközben a kobozmuzsikában rejlő lehetőségeket nemcsak a beszélgetésben, hanem muzsikusként is bemutatta Bergics András közreműködésével.

Czingel Szilvia néprajzos-kultúrantropológus a női testkép és a szépségideál átalakulását a paraszti kultúrán túl, városi közegben is végigkövette a 20. század hajnalán. Ekkor ugyanis máig ható változások nyomán rövidült a hajhossz és a szoknya, a fűzőt sutba dobták nagyanyáink, vagy éppen sportolni kezdtek. A Magyar Állami Népi Együttes táncosai különböző viseleteket öltöttek magukra és a táncos mozgásoknak az öltözettel való összefüggéseit szemléltették.

Szivós Kata a pozsonyi Ifju Szívek táncosa nagy feltűnést keltett tánckoreográfiája a „Leányos” egyszerre érinti a művészi szabadság, a művészi önkifejezés örök kérdését, valamint korunk egyik kiemelt figyelemmel kísért társadalmi problémáját, a női és férfi szerepek változásait. Mesével, tánccal, zenével Klitsie-Szabad Boglárka, Berecz István, Székely Levente, Árendás Péter, Liber Róbert közreműködött.

dr Földváry Miklós valláskutató, szkóla-alapító a középkori liturgikus egyházzene újjáélesztéséről, ennek tudományos hátteréről és a mai hitéletben elfoglalt helyéről, a gregorián regionális sajátosságairól beszélt. Tanulság lehet a néphagyomány revival iránt érdeklődőknek, mennyire hasonló utat jár be a gyakorlatban ez a kérdés, mint a népzene, a néptánc, a népi kézművesség adaptációja a kortárs kultúrába. Bolyki Sára, Bolyki Tamás, Gaál Eszter és Debreczeni-Kis Helga a témához illeszkedő népzenét, egyházi népéneket és mai vallásos muzsikát szólaltatott meg, az utolsó zenei produkcióba az est vendége is bekapcsolódott.

Beszprémy Kata a hazai népi kézművesség meghatározó alakja évtizedek óta. A Fiatal Népművészek Stúdiójától a Nomád Nemzedéken át a 2021-es Élő Népművészet Kiállításig vezető pályaívét követtük, elsősorban alkotóként. Legkedvesebb énekese, Navratil Andrea felvételről, Gubinecz Ákos fiatal énekes-citerás a stúdióban szólaltatta meg a műsorhoz választott népdalait.

Új színfolt a népművészeti innovációk világában a táncszínházi nevelés. Takács Gábor a Káva Kulturális Műhely vezetője és a „Talpuk alatt” elnevezésű program színházi nevelési szakértőjétől megtudhattuk, képes lehet-e egyetlen ilyen alkalom arra, hogy a közönség szemléletmódját megváltoztassa hagyomány és újítás örök vitájában. DJ Panda – aki a Talpuk alatt előadásai során a néptáncos és drámatanár közreműködők mellett nélkülözhetetlen szerepet kap a résztvevő diákok inspirálásában - nemcsak a tapasztalatairól és az élményeiről beszélt, hanem „népzenei DJ-ként” is bemutatkozott.

Az évad utolsó Átalvetőjében a nemzetközi együttműködésben megvalósult „Hírdalcsokor” két kulcsszereplőjét, Annus Réka népdalénekest és Erdődi Katalin kurátort láttuk vendégül. A kartali asszonykórussal közös projektjük a májusi OFF-Biennálén mutatkozott be. A galgamenti falu karikázóira és summás dalaira a népdalkör tagjai írtak új szövegeket, háztartási gépről, bölcsődéről. A szokatlan témák a népdalok variálódásának szabályait követve kerültek a dalcsokrokba. Annus Réka Markó Fruzsina citerással a „tiszta forrásból” merített dalokkal, Hacsi Panni mesemondó a néhai Ámi Lajos modernizációs elemeket bőven felsorakoztató meséjével mutatta meg az átjárhatóságot az autentikus folklór és annak mai felhasználása között.

A beszélgetések közös témája a néphagyomány eredeti formában való megtartásának és/vagy átalakításának kényszere, lehetősége és korlátai. E kérdés nem választható el attól, vajon milyen szerepet tölt be a jelenben a népi kultúra öröksége, milyen tudást, útmutatást ad a számunkra. Tudósok, előadó-, alkotóművészek útkeresését, személyes véleményét, hitvallását ismerhettük meg minderről. Bízunk abban, hogy az Átalvető nézőit az eddigi műsorok arra ösztönözték, hogy maguknak is föltegyék e kérdéseket, keressék a saját válaszaikat és vendégeink között megtalálják azokat, akikkel rokon elképzeléseket vallanak.

Az Átalvetőt az ősztől reményeink szerint immár a közönség személyes jelenlétével folytatjuk 2021. őszétől.

 

Tekintse meg eddigi online előadásainkat a 
Hagyományok Háza YouTube-csatornáján!

 

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.