Kedves Géza!
Ma reggel (2021.04.09.) erős orrvérzéssel ébredtem, amit nem tudtam mire vélni, hiszen bevettem a vérnyomáscsökkentő bogyókat, de a közérzetem sem volt túl fényes, ellenben nagyon nem volt kedvem semmihez. A kávé után jött a lehető legrosszabb: telefon Tökölről, hogy nincs tovább, a tested feladta a küzdelmet. Néztem a semmibe, a fagyott ablakokon megvillanó fénytöredékek az emlékek sorát kezdték ontani. Amikor ráeszméltünk, hogy a legelemibb „zenei együttest” (duda+dob) elkezdjük működtetni (2004) mekkora élmény volt mindkettőnknek. Két ilyen erőteljes hangszernél nincs értelme a szónak, hiszen a másik úgysem hallja. Csak összenéztünk és már tudtuk is a következő tempót, táncot, zenei váltást. Ilyen összhangot senkivel nem sikerült kialakítanom az elmúlt 42 évben. Kotorásztam a gépeimben, idegesen kerestem a fényképeket, a szövegtöredékeket, egy 2003-as levelet találtam egy kész lemeztervvel. Matatva a további szövegdarabok között megtaláltam, hogy első gitárodat 1964-ben kaptad, a kor szellemének megfelelően. Az 1970-es, 80-as évek pol-beat mozgalmában már aktívan részt vettél, ahol tagja voltál a „John Lennon béke-klubnak. Első tarabukádat (kisdobodat) 1986 áprilisában készítetted két mozdonykürtből.(!) Táncosként ismerkedtél meg a balkáni népek néptánckultúrájával, népzenéjével. Dobokon és pengetős hangszereken muzsikálva zenekari tagként 1987 júliusában az ORI-nál (Országos Rendező Iroda) vizsgáztál, majd 1988 májusától már zenekarvezetői vizsgával is rendelkeztél.
Zenekari tagként a Zsarátnok, Sirtos, Makám, Besh O Drom, Rila, Balogh Kálmán, Sebő, Kolo, Dilber együttesekben szerepeltél, meghívottként a Vizin, Maskarades, Kaláka, Zora, Korai öröm, Pireus, Rece-Fice. zenekarokban is közreműködtél.
Az utóbbi évtizedben több zenei produkció közreműködője voltál: Udrub, Vágtázó Csodaszarvas és Etnofon Zenei Társulás, Falka Folk., Carmina Danubiana.
A kezdetektől a napjainkig több tánc- és színházi produkció zenekari kísérőjeként is közreműködtél többek között az Állami Népi Együttes. Táncos magyarok, Pannon freskó, műsoraiban. A Tanac táncegyüttessel közösen készítettük el a Királyok Szentek, Vitézek műsort. A kortárs zene népszerűsítéséért Artisjus díjban részesültél 2005-ben, 2004-ben „tiszteletbeli bolgár igazolványt, 2006-ban, Bartók Emléklapot kaptál.
A SzABóTAGE duó tagjai (Orczi Géza–Szabó Zoltán) 2004 óta muzsikáltunk együtt táncházakban, színházakban, koncerteken. Zenénk egy kísérlet eredménye volt: alapja a virtuóz duda és a dob különleges hangzásvilága. Közösen dolgoztunk Faragó Bélával a Bárka Színház Rómeó és Júlia (2004, rendezte: Csányi János) című darabjának zenei kíséretén. Eddig önállóan egy lemezük jelent meg (Tündérek és Boszorkák – 2009 címmel), Külön színfoltja muzsikánknak Csörsz Rumen Istvánnal és Juhász Katalinnal a Carmina Danubiana együttes létrehozása, ahol két lemezük jelent meg: a Burgundia utca 2004, valamint a Budavár tövében (2008). A duó aktívan közreműködött több zenei formáció (Etnofon Zenei Társulás, Dilber, Kolo, stb.) együttes munkájában is. Milyen jó Nagy László műsort készítettünk Kiss Ferivel 2018-ban. Visszaemlékezve a stúdiómunkákra mindkét lemezanyag alapmotívumait ketten játszottuk fel, hatalmas élmény volt mindkét lemez létrehozása. Csak azért nem folytatódott, mert akkor már nem volt értelme a lemezkiadásnak.
A Kárpát-medencében és attól délre, a Balkán-félszigeten elterjedt tündérhitben a vilék, tündérek, sellők, szépasszonyok, hableányok lehetnek segítők, de ártók, sőt kifejezetten gonoszok is, tevékenységük száz szálon összefonódik az emberek cselekedeteivel. A tündérek folyópartokon, erdei tisztásokon táncolnak duda- vagy furulyazenére; a dudások-dobosok tőlük kapják azt a TUDÁST, ami nélkül nem lehetnek jó muzsikusok. A Dráva-mentén el is törik a dudások bal kezének kisujját, hogy jó zenészekké váljanak. Egy 1893-as szófiai dalgyűjteményben találtuk az alábbi szöveget, ami azt mutatja, hogy a korabeli Bosko dudás-kavalosnak is erős kapcsolata volt a tündérekkel.
Bosko dudás és az öreg tündér
(Pirin–Makedonia)
Bosko zenész játszott három nap, három éjjel. Táncolt az öreg tündér, azt mondta a zenésznek:
– Zenélj, csak zenélj, Bosko! Ha addig játszol, míg mi elfáradunk, akkor odaadjuk Neked a legfiatalabb tündért! Ha nem tudsz tovább játszani, és mi még tudunk táncolni, akkor elvesszük két szép fekete szemedet!
Játszott Bosko, játszott három nap, három éjjel, táncoltak a tündérek, táncoltak. A tündérek elfáradtak, az öreg tündér azt mondja a zenésznek:
– Eleget játszottál, Bosko, a gyermekeim elgyengültek az éhségtől az aranybölcsőben.
2003-ban azt írtam Neked: úgy érzem elérkezett az idő, hogy elkészítsük közös lemezünket. Már évek óta készen volt a folytatás is PANNON PIPE-BLUES címmel, amit majd az égi szépasszonyoknak tündéreknek játszunk el.
Szabó Zoltán