Rend­hagyó iroda­lomóra A hét­fe­jű sárkány és a szegény em­ber meséjével

 „…hallottam még az öregektől s azt összeszőttem az olvasmányokkal…”

 

E heti mesénkkel is jól szemléltethetjük a hagyományozódás összetett folyamatát, az írott és szóbeli hagyomány összefonódását. Az eredetit Horváth István erdélyi író saját nagyszüleitől tanulta az 1940-es években, és emlékezetből írta le, a falujáról készített monográfiájában (Horváth István Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz egy erdélyi magyar faluról. Helikon Kiadó, Budapest, 1980. 240-245.). Ezt a mesét tanulta meg és „szőtte össze” saját nagyszüleitől hallott mesékben használt motívumokkal, fordulatokkal, és meséli tovább – sok óvodás és iskolás gyerek nagy örömére - Fábián Éva.

 

Habár itt az ellenfél egy hétfejű sárkány, mesénk mégsem tündérmese, hanem az ún. rászedettördög-mesék csoportjához tartozik, amelyben az ember-hős leleményességgel jár túl az ördög(ök), az ellenfél eszén. Ahogyan Benedek Katalin mesekutató fogalmaz, ezek a mesék „A tompa, buta, de természetfölötti tulajdonságokkal (pl. rendkívüli erővel) jellemzett ördög, sárkány, óriás stb. és furfangos, talpraesett, de gyenge, hétköznapi sajátságú mester-, cigány-, szegényember szembenállásán alapszanak.” A rászedettördög-mesékről bővebben ITT olvashat.

 

Mesemondás – nyelvi nevelés - művelődés

Fábián Évike mesemondását azért is tartjuk példaértékűnek, mert megfigyelhetjük előadásain, hogyan lehet beépíteni egyéb oktatási-nevelési tartalmakat, az iskolai tananyagon kívüli, általános műveltségi elemeket is a mesébe, a mesemondás folyamatába.

  • Bármilyen mesét saját bukovinai székely nyelvjárásában, székely nyelvi fordulatokkal, mondatfűzéssel, hanglejtéssel ad elő. Ezzel példát mutat nemcsak arra, hogy a tájnyelvi megszólalás szép, változatossá teszi, gazdagítja a magyar nyelvet, de arra is, hogy bárhonnan származik a mese, akkor lesz hiteles, ha mindenki saját nyelvéhez, beszédmódjához igazítja, nem akar önmagától idegen megszólalást erőltetni.
  • A szinonimák használata nemcsak szép és gazdag szókincset jelent, de hasznos is: néha egyik szó magyarázza a másikat – néha pedig egyszerűen csak jó hallgatni a több, majdnem ugyanazt máshogyan jelentő kifejezést. Pl. a „zsarátnok, az a kis parázsló tűz”, vagy „ (a szegény ember a fejében) nem savót hordott, hanem azt a székelyes, góbés, facsarintós eszét”; a sárkány erőfitogtatásul „döböcskölte, dürüszölte azt a sziklát”, az ember „szippantotta, hüppesztette a levegőt”.
  • A mesei nyelvezetben fel-feltűnnek olyan szavak, kifejezések is, amelyek már eltűntek a hétköznapi magyar nyelvből, szinte csak a népköltészet őrzi őket. Ilyen a „napszentület” is. A mindennapi eseményt: beesteledett, így halljuk e heti mesénkben: Leszentült az áldott nap”. Itt felidézhetjük a tanítványainknak akár ezt a táncházmozgalomban jól ismert dalt: „Fordulj, kedves lovam, napszentület felé…” Meghallgathatjuk ITT);  vagy ezt a Lakatos Demeter moldvai csángó költő által írt szép verset: Messze ott hol a nap szentül le… A teljes vers ITT olvasható.
  • Évike éneket, népdalt is tanít a mesemondás közben, de nem „kilépve” a meséből, hanem bevonva a hallgatókat. A mesemondó utasítására: „Fújok egy sorocskát, visszhangozzátok!” a mendegélő szegény emberrel együtt éneklik a gyerekek is az odaillő dalt: „Le az úton, le, le, le…”.
  • „Édesapó! Éhes vagyok!” – ezt is „visszhangozzák” a mesehallgató gyerekek, eljátszva a főhős gyerekeit, többször is. Így egy-egy pillanatra részei is lesznek a mesének, és tulajdonképpen a mesehallgatásban, a sok ülésben felüdülés is nekik, hogy belekiabálhatnak a mesébe.
  • A népmesék művelődéstörténeti, mentalitástörténeti érdekességekkel, tanulságokkal is szolgálhatnak. Mivel a mesében nagy szerepe lesz a friss, lágy sajtnak (azt facsarja ki kőszikla helyett a szegény ember), mesemondónk itt „kiszólva” a meséből azt is megtanítja, részletezi, hogyan készült régen, házilag a sajt, friss tejből, üstben, oltógyomorral … 
  • Évike a mese világából ki nem zökkenve magyarázza el a gyerekeknek, a szegény ember és a neki szállást, vacsorát, jó tanácsot adó pásztor jelenetéhez érve, hogy a kölcsönösség, a vendégbarátság, a segítségnyújtás mit jelentett és miért volt fontos a „hegyi emberek” között – egy-egy népmese vagy klasszikus olvasmány nélkül ma már nem is biztos, hogy találkoznánk ilyen fogalmakkal…
  • A mesezáró formulák közt a mesemondó olyat választott, amiben tréfásan bizonygatja a mese igazát – de amit betoldott még, abban a kölcsönös figyelem fontossága is benne van, s egyben a mesemondás láttató erejét is szépen kifejezi: „Ez így vót, tiszta igaz volt, nézzétek meg a szememet, úgy láttam, mint most!  S látom, Ti is láttátok velem!”

 

Javasolt feladatok a mese feldolgozásához:

(Természetesen a pedagógus dolga eldönteni, bizonyos szempontokat csak „mankónak” kínál a mesehallgatáshoz a tanítványainak, vagy a konkrét feladatainkat vagy saját feladatait elküldi-e nekik, és azt „szorgalminak” adja, vagy visszaküldendő, ellenőrizhető, kijavítható feladatnak, akár a „Classroom” - rendszerbe beépítve.)

 

Inkább kisebbeknek (2-3 osztályosoknak)

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (a ravaszdi szegény ember, a sok gyereke, az esztenán a pásztor, a gamat sárkány, a sárkányszülye bába)
  • Hogyan jellemezte a mesében Évike a szegény embert? Milyen szavakkal írta le a ravaszságát?
  • Mit jelentenek szerinted ezek a kifejezések: kujakom (öklöm), esztena (pásztorkunyhó), vacsoracsillag (esthajnalcsillag, Vénusz)? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, tanáraidat!
  • Melyik étel neve szerepel a mesében? (puliszka) Ismered? Kóstoltad már? Édesen vagy sósan?  Keress egy recepted és készítsétek el otthon ebédre/vacsorára!
  • "Annyi gyermeke vót, mind a resta lika!” – Mit jelent ez?
  • Ha ki nem pucolod ezt az erős embert Sárkányfalváról, akkor téged pucolunk ki!” Ki mondta ezt a mesében, kinek?
  • Ennek most itt a vége, s ha jő a tél, tegyétek a jégre, csússzatok el véle!” Ismertek másfajta mesezáró formulát? Idézzétek föl!
  • Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (a gamat sárkányt, a sárkányszülye bábát, a ravaszdi szegény embert – vagy amikor a sárkány a vállán viszi hazafelé a szegény embert és a véka aranyaka)
  • Milyen más sárkányos mesét ismersz?

 

Inkább nagyobbaknak (5-6. osztályosoknak:)

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (a ravaszdi szegény ember, a sok gyereke, az esztenán a pásztor, a gamat sárkány, a sárkányszülye bába)
  • Hogyan jellemeznéd a mese főbb szereplőit? (külső-belső tulajdonságok)
  • Emlékszel még, miért nevezte a sárkány a szegény embert „édes bátyám” - nak?
  • Lesznek a mesében talán fura, népies, régies vagy ismeretlen szavak. Jegyezzétek le őket a mese hallgatása közben! Ha van rá lehetőségetek, hallgassátok meg újra a szóban forgó szövegrészletet! Ha nem tehetitek, kérdezzétek meg a szüleiteket, vagy nézzetek utána!
  • A fura, népies szavakat és jelentésüket írjátok le, és rendezzétek szófajok szerint külön oszlopba!  (pl. főnevek: resta - rosta, esztena – hegyi pásztorkunyhó, kujak – ököl, ustor -ostor, szilak – szálka, darabka; melléknevek: gamat – csúf, koszos, rossz, góbés, facsarintós (ész) – ravasz, csavaros; igék: elébükkent – előugrott, bétapasztom – befogom, rittyentett – csattintott, ütött (az ostorral), megejedett – megijedett, sirült egyet a sarkán megfordult, sarkonfordult stb.)
  • Biztosan ismersz már népmesékből lovagló, égitestrabló, királylányt feleségül vevő sárkányt. Mit gondolsz, ha azokkal összehasonlítod, mi volt a furcsa ebben a gamat sárkányban?
  • Hogyan viselkedik az, aki olyan, „mintha neki vóna a nagyobbik mellénye”? Mit érez az, akinek „rizeg a térgye kalácsa”?
  • Mit jelent, hogy „erőst gamat vót az a sárkány”?
  • Néhány viseletdarabot megnevez Évike a mesében. Melyek ezek? S melyik micsoda pontosan? (kucsuma, bekecske)
  • A mese meghallgatása után el tudod mondani, hogyan készült régen, házilag a sajt?
  • Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (a gamat sárkányt, a sárkányszülye bábát, a ravaszdi szegény embert – vagy amikor a sárkány a vállán viszi hazafelé a szegény embert és a véka aranyakat…)

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.