Dr. Potty­on­dy Ákos: „Használd, mire az való!” EL­MARAD

Gyógynövények és ősi gyümölcsfajták hasznosítási lehetőségei a XXI. században

A bevásárlóközpontok tökéletes kinézetű, ámde csalódást okozó ízű-illatú gyümölcseinek dömping-uralmában egyre több emberben merül fel a kérdés, hová tűntek gyermekkorunk harsogóan friss és ízes almái, lédús és illatos körtéi, valutaértékkel bíró pálinkák és lekvárok alapanyagát jelentő gyümölcsei? Hol vannak azok a gyógynövények, melyekkel nagyszüleink s szüleink sikerrel kúráltak bennünket?

Bár elsőre úgy tűnhet, a régi generációkkal együtt ezen növények és a hozzájuk kapcsolódó tudás is a felsőbb világba került, ha vesszük a bátorságot globalizált életünk egyenformára taposott útjairól való letérésre, a régi udvarok végében, valaha élettel teli szőlőhegyekben, ősi pásztorutak mentén még ma is kincsekre bukkanhatunk!

A Kárpát-haza tájai egyedülálló gazdagságban adnak otthont különféle ősi tájfajtáknak, melyek kora nyártól késő őszig termették a különféle, frissen vagy feldolgozva fogyasztott gyümölcsöket. „A mindenre jó semmire sem való igazán!” – mondták az öregek, akik pontosan tudták, mi való a süteményekbe, melyiket érdemes frissen fogyasztani, mi alkalmas pálinkának, vagy éppen melyiket érdemes télire elvermelni.

Hasonló a helyzet a gyógynövényekkel is: a Kárpát-medencében élő ember évezredeken keresztül kizárólag a saját környezetében fellelhető (növényi) alapanyagokból készített gyógyszerekkel kúrálta magát. Korunk sláger-gyógynövényeit sokszor ezer kilométerekről szállítják, hogy utána drága pénzért értékesítsék, holott a legtöbb esetben elegendő volna kicsit körülnézni a bennünket körülvevő erdőkben és mezőkön, hogy azonos, de legalábbis hasonló hatású gyógynövényekre bukkanjunk.

Minden – így egy jól működő gazdaság is – csak egészben, az őt körülvevő tájjal, emberrel, állattal együtt értelmezhető. A haszon és a hasznosság fogalmát korunk szinte kizárólag anyagi szinten értelmezi. Ha azonban hajlandóak vagyunk néhányat hátra lépni s úgy ránézni a bennünket körülvevő világra, a tisztes szegénységnek vélt környezet nyomban gyümölcsöző gazda(g)sággá változik.

Az előadó saját családi gazdaságában szerzett gyakorlati ismeretein, a szükségszerűen végigjárt zsákutcák tapasztalatain alapuló előadás arra keresi a választ, milyen szerepe lehet (lehet-e szerepe?!) a XXI. században a régi tájfajta gyümölcsöknek és gyógynövényeknek, milyen gazdasági környezetben lehet őket úgy elhelyezni, hogy korunk embere számára is elérhető, vonzó termékek készülhessenek belőlük – elsősorban vidéken, de akár városon is!

 

Előadónk, Dr. Pottyondy Ákos gyermekkorát Óbuda hegyvidéki részén töltötte, melynek természeti kincsei a Szigetköz értékeivel kiegészülve egy életre meghatározták érdeklődési körét. Szülei nevelése mellett nagy hatással volt rá az apai felmenők szigetközi paraszti életmódja, a teremtő rendnek és a hagyományoknak ott tapasztalt tisztelete és megélése.

Családi gazdaságának működtetése mellett 7 éven keresztül irányította a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjét és a hozzá tartozó természeti területek fenntartását és fejlesztését. A XXI. század kihívásaira reagálva a gyógynövények termesztése mellett kidolgozta és megvalósította azok szerteágazó feldolgozási rendszereit (tea, illóolaj, kozmetikum stb.), megtervezte és létrehozta a különféle apátsági termékeket gyártó Officina Sancti Martini gyógynövény-kozmetikum műhelyt.

2018 óta kizárólag saját családi gazdaságának test-lélek-szellem hármasságát szem előtt tartó működtetésével, fejlesztésével foglalkozik, tevékenységeinek központjában egy régi parasztgazdaság felújítása, gyógynövényekre és ősi gyümölcsfajtákra alapozott fejlesztése áll. Aktívan kutatja a gyógynövények és az ősi gyümölcsfajták megőrzésének, jelenkori hasznosításának lehetőségeit, ezzel a kérdéskörrel a gyakorlatban is foglalkozik.

 Az egy hektáros Ürmös Porta épületei közösségi, oktató és feldolgozó szerepet kaptak, míg az ezeket övező területeken gyógy-, zöldség és fűszernövények kisparcellái, valamint a térség ősi gyümölcsfajtáiból összeállított kaszáló-gyümölcsöskert kerül kialakításra. A tájfajták termesztésben tartásán, megőrzésén túl a kert egyúttal olyan gyakorló térként is funkcionál, ahol az évkör rendjéhez igazodó munkálatokra alapozott, kis létszámmal meghirdetett programok résztvevői tapasztalt szakértők irányításával értékes gyakorlati termesztési ismeretekre tehetnek szert. A megtermelt alapanyagokat a résztvevők az eredeti formájukban felújított, de esetenként új funkciót kapott gazdasági épületekben (kemence, aszaló, szárító, stb.) dolgozzák fel.

Számos hazai és határon túli családi gazdaság és cég szakmai tanácsadója, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagja, szakmai és ismeretterjesztő konferenciák előadója, a térségben működő Széchenyi István Népfőiskola gazdálkodási szekciójának vezetője, a Pannonhalmi Tájegység Vállalkozói Egyesülésének alapító tagja, az Ürmös Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Feleségével és három gyermekével Pannonhalmán, egy közel 1 hektáros birtokon található, saját maga által tervezett és épített parasztházban él.

 

Online regisztráció

Jegyár:

Belépő jegy:

Teljesárú belépő: 800 Ft

Kedvezményes belépő (érvényes Hallgatói kártyával, diákigazolvánnyal, nyugdíjas igazolvánnyal rendelkezőknek és HHBK tagoknak): 600 Ft

 

Korábbi előadások

 

További információ:

Legeza Márta

+36 30 731 1327