Kincses Felvidék címmel mutatta be nemrég az idén ötvenöt éves Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) Bartók-trilógiájának első tételét. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalos magyar néptáncegyüttes a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját összefoglalta.
Megújulásról mégsem most beszélhetünk, az együttes történetében a bartóki elvek mentén megalkotott előadás előtt ugyanis két jelentősebb korszakváltást is számon tartunk. A hetvenes évek elején, a táncházmozgalom kibontakozásával a népies jellegű színpadi táncművek megalkotása helyett az eredeti társastáncok nyelvezetének elsajátítására, alkalmazására törekedtek az előadók és a koreográfusok. Az újabb, majdnem egy évtizeddel ezelőtti korszakváltást tulajdonképpen az említett törekvés beérése alapozta meg. A MÁNE előadásain a néphagyomány ma már különböző szemszögből, hol témaként, hol kifejező eszközként jelenik meg: ismeretterjesztő műsoraikban a hagyományanyag történeti összefüggéseire világítanak rá, táncszínházi műsoraikban pedig dramatikus, látványos előadásokat valósítanak meg a hagyományanyag alkalmazásával.
Hogy néphagyományaink kortárs táncszínházi műfaj alapjául szolgálhatnak, arra kitűnő példa a Kincses Felvidék: Kovács Gerzson Péter, a darab koreográfusa – ahogy az előadást beharangozó sajtótájékoztatón mondta – kortárs táncosként "szédült vissza" a néptáncba. Ő egyike annak a húsz kortárs koreográfusnak, akik az utóbbi hét évben együtt dolgoztak az együttessel. Fáradozásuknak állít emléket a MÁNE alapításának ötvenötödik évfordulójára kiadott Pannon freskó című fotóalbum, amely a legutóbbi tíz táncdarab legszebb pillanatait foglalja magában. Az ismeretterjesztő műsorok közül a reformkor előtti, majd a reformkori táncokat megelevenítő Táncos magyarok és Verbunkos előadásain készült felvételeket, illetve a táncokat autentikus módon bemutató Hármas tánctükör, Földön apám fia volnék és Az örök Kalotaszeg ellesett pillanatait. A dramatikus játékok közül az Örmény legenda, a Szerelemtánc és a balladaszerű Veszett világ került az albumba, a látványos tánckoncertek közül pedig a Naplegenda és az európai örökségünket a természet körforgásával megfogalmazó Pannon freskó.
Hagyományainkban "kilenc évszázad valamennyi Nyugatról érkező divathulláma nyomot hagyott" – írja előszavában Sebő Ferenc, az együttes szakmai igazgatója, hozzátéve: néphagyományunk az európai múlt tükre is egyben. Az is beszédes – tehetnénk hozzá –, hogy ma hogyan élünk ezzel az örökséggel.
Pannon freskó – Magyar Állami Népi Együttes 1998–2005
Hagyományok háza, 2006, 173 oldal, 7000 forint
Borsos Roland
