Könyvünk a székelykevei (Szerbia) Szőcs Boldizsár (1911–2001) nyolc meséjét tartalmazza. A mesék többsége a bukovinai hagyományból való, a mesélő nagyszüleitől, falubeli mesemondó bácsitól hallotta, mint a jó és rossz griff-testvéreket szerepeltető Tündér Ilona vagy A fekete bika története címűt.  Szándékosan került ezek közé két, kifejezetten Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese c. könyvéből vett mese, a Teríts, teríts, asztalkám és az Erős Jankó. Így közismert szüzséket is olvashatnak az érdeklődők „autentikus” változatban, a szakmai közönség számára pedig a folklór és a „hivatásos” irodalom közti kölcsönös kapcsolatot „élőben” illusztráljuk.
Gyűjtötte, válogatta, a kísérő tanulmányt írta Beszédes Valéria szabadkai népmesekutató.

Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja, melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről, mégsem csökken az érdeklődés iránta. Sorozatunk a hagyományos (paraszti, népi) kultúrát közvetíti a mai közönségnek, közösségeknek. Kiadványunk hetvenperces oktatóanyag, amely a Hagyományok Háza „A Kárpát-medence táncos öröksége” elnevezésű, pedagógusok számára akkreditált tanfolyama alapján készült. A lemezen helyet kapott a Magyarpéterlakát bemutató film, archív  filmek és fényképek, két tanulmány a falu zene- és tánchagyományáról, oktatófilm magyarpéterlaki táncosokkal.Játszik Csiszár Aladár és zenekara. 

Az egyik legismertebb hazai gyermeknéptánc-pedagógus több évtizedes szakmai tapasztalatát foglalja össze: szeptembertől májusig, óráról órára aprólékosan kidolgozott vázlatokat, valamint egész esztendőre szóló tanmenetet találunk ebben a könyvben. Az óra egyes fázisaihoz számtalan praktikus megjegyzés társul, amelyek megszívlelése átsegítheti a kezdő néptáncpedagógusokat az első buktatókon és nehézségeken.

Második, javított kiadás

Kiadványunkban három forrást adunk közre: két levélgyűjteményt, a Demény János szerkesztette „Bartók Béla levelei” című kötetet és ifj. Bartók Béla válogatását a családi levelekből, valamint ifj. Bartók Béla másik kötetét, az „Apám életének krónikája”-t.

A CD-ROM-on a kronológia az elsődleges rendező elv. A két levélkötet anyaga egy időfa segítségével különböző idősávokban (évenként, hónaponként, naponként) szoros időrendben kereshető ki, s minden időpontra vonatkozóan gyors tájékoztatást nyújt az „Apám életének krónikája„. A három forráskiadvány ugyanakkor külön-külön is tanulmányozható. A kötetek egyesített mutatóin kívül bármely előforduló szót, szótöredéket és szókapcsolatot megtalálhatunk a keresés funkció segítségével.

Bartók életének itt közölt, minden eddiginél teljesebb, egyetlen kiadványban található forrásgyűjteményét válogatás egészíti ki a Bartók Archívum fotótárából.

Összegyűjtött digitális kiadás:

Demény János (szerk.): Bartók Béla levelei
ifj. Bartók Béla, Gombocz Adrienne (szerk.): Bartók Béla családi levelei
ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája

 

"Amikor a falvak már ezen a tájon sem tudták eltartani saját hivatásos zenészeiket, a jobb megélhetés reményében a medvesaljai cigány muzsikusok többsége is Fülekre költözött. A medvesalji magyarok ugyanakkor még hosszú ideig igényelték a vonósbandák zenei szolgáltatását.
Ez jótékonyan hatott a füleki bandák – köztük Balogh „Savanya” Zoltán és zenekara – dallamkészletének „népzenei karbantartására”, hiszen a hagyományaihoz még a tágabb környezethez képest is konzervatívabban ragaszkodó Medvesalja lakosságának zenei igényei a közelmúltig szigorúan megkövetelték a repertoár folklór részét is. 
Nem véletlen tehát, hogy lemezünk zenekari felvételeit két medveshidegkúti énekes, Mag Deme Ilona és Mag Tamás István dalai egészítik ki. A gazdag medvesaljai dalhagyományból a lemezen hallhatunk balladákat, betyárnótákat és lírai dalokat, juhásznótákat, katonanótákat, karácsonyi köszöntőt, illetve a lakodalom rítusrendjéhez tartozó dallamokat." (Részlet a CD kisérőfüzetéből)

1. „Szombat este nem jó citerázni” (Csárdás) „Harangoznak a faluba, haza kéne menni” (Csárdás)
„Erdő szélén sátoroznak az oláhcigányok” (Csárdás) 
„Kútágas, gémestől” (friss csárdás) (Fast csárdás) 4’18” 
2. „Besütött a nap a báró ablakán” 0’51”
3. „Besütött a nap a báró ablakán” (hallgató, csárdás és friss csárdás – juhásznóta) 
(Listening tune, csárdás, fast csárdás – shepherds' tune) 6’02”
4. „Már minálunk learatták az árpát” 1’33”
5. „Már minálunk learatták az árpát” (asztali nóta) (Table tune) 3’30” 
6. „Ez a ló, ez a ló” 0’48”
7. „Fehér László lovat lopott” (hallgató – ballada) (Listening tune – ballad) 2’09”
8. „Zúg az erdő, zúg a mező” 1’13”
9. Medvesaljai csárdások (Csárdás and fast csárdás) 6’21” 
10. „Két ujja van, két ujja van a ködmönnek” (ugrós) (Jumping dance) 1’14”
11. Két karácsonyi ének (Two Christmas carols) 1’17”
12. „Pásztorok, keljünk fel” (karácsonyi köszöngető) (Christmas carol) 1’19”
13. „Jó estét, jó estét, Sági bíró asszony” (ballada) (Ballad) 3’09”
14. „Jaj, de sáros, jaj, de poros az az út” (hallgató, csárdás és friss csárdás – 
juhásznóta) (Listening tune, csárdás, fast csárdás – shepherds' tune) 5’33”
15. „Megy a nap lefelé” 1’21”
16. „Magas hegyen lakom” (hallgató – juhásznóta) 
(Listening tune – shepherds' tune) 2’02”
17. „Ködellik a Mátra” 0’30”
18. „Amott van egy nagy ház” (hallgató, csárdás és friss csárdás – rabének, 
juhásznóta) (Listening tune, csárdás, fast csárdás – prisoners’ song, 
shepherds' tune) 4’08”
19. „Viszi a víz a hidegkúti rétet” 1’05”
20. „Szépen úszik a vadkacsa a vízen” (Csárdás) „Ősszel érik, babám, 
a fekete szőlő” (csárdás és friss csárdás) (Csárdás and fast csárdás) 4’20”
21. „De sok falut, de sok pusztát bejártam” (hallgató – juhásznóta) 
(Listening tune – shepherds' tune) 2’26”
22. „Ablakomba, ablakomba, besütött a holdvilág” (Csárdás) 
„Csúszó, mászó, fülbemászó” (friss csárdás) (Fast csárdás) 3’31”
23. „Megöltek egy legényt” 1’06”
24. „Teremtéskor meghagyta az Úristen” (hallgató, csárdás
és friss csárdás – juhásznóta) (Listening tune, csárdás, fast csárdás – 
shepherds' song) 5’20”
25. „Sej, bádokolják az újbásti templomot” 1’14”
26. „A füleki bírónak” (Csárdás) „Széket tettem a lábad alá” 
(csárdás és friss csárdás) (Csárdás and fast csárdás) 3’23”
27. „Ha a dunna szólni tudna” 0’28”
Összidő (Total time) 71’17”

Válogatta / Selected by: AGÓCS Gergely

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

BALOGH Zoltán „Savanya” (1945) – hegedű (prímás) / violin (1st)
CSONKA Elemér „Tótgyerek” (1938) – hegedű (másodprímás) / violin (2nd)
BOTOS József „Kasus” (1936) – brácsa / viola
HORVÁTH Dezső „Szencser” (1933) – tárogató / tarogato
BALOGH Antal „Békás” (1927) – cimbalom / dulcimer
CIBULA Károly „Karinko” (1949) – bőgő / doublebass
MAG DEME Ilona (1925) – ének / voice 
MAG TAMÁS István (1914) – ének / voice

„Személyes okai is vannak annak, hogy a Sóvidék népzenéjéről adok közre egy összefoglaló kiadványt. Családom két ágon is székelyföldi, s a dédszülőktől visszamenően falusi őstermelők voltak. ... Ükapám mesélte nagyanyámnak azt a tréfás történetet, hogy az atyhaiak annyira zajosan, dobogtatva, kurjongatva táncoltak, hogy a zene már nem is hallatszott. Így a zenészek egy idő után kimentek, elszívtak egy cigarettát, majd visszajöttek a helyükre, és behúzták a táncot...“

Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól. A DVD-ROM mellékleten a kistájhoz kapcsolódó 3460 folklóradat, 2500 hangfelvétel (fonográftól a digitális technikáig), 1450 kottás és szöveges népdallejegyzés, 124 videoklip (némafilmtől a digitális technikáig), 195 fotó, 334 archív dokumentumoldal található sokszempontú polihierarchikus, multimédiás adatbázisban, melyben kétnyelvű menürendszer segíti a keresést. A kötet az MTA BTK Zenetudományi Intézettel közös kiadásban jelent meg.

Tartalomjegyzék | Content

Kapcsolódásaim a Sóvidék népzenéjéhez | My Relationship to the Music of Sóvidék

A kiadvány összeállításának szempontjai | Selection Criteria

A Sóvidék népzenéjének gyűjtése | The Study and Collection of Folk Music in Sóvidék

A Székelyföld népzenei szempontú táji tagolódása | An Ethnomusicological Map of Székelyföld

Csíkszék

Háromszék

Marosszék

Udvarhelyszék

A Sóvidék mint néprajzi kistáj | Sóvidék As an Ethnographic Microregion

Éneklés, rigmus, mondóka | Verses and Rhymes

A hangszeres zene és a tánc alkalmai | Instrumental Music and Its Uses

Zajkeltés, jeladás, játékhangszerek | Noise-Makers, Locating and Signalling, and Toys

Kisebb tánc- és zenélési alkalmak és hangszereik | Instruments Used for Minor Event

További táncalkalmak | Other Occasions for Dance

Hangszeregyüttesek | Ensembles

Alkalmi hangszertársulások | Ad hoc ensembles

Hagyományos hangszeregyüttesek | Traditional Ensembles

A hagyományos zenekar bővülései | Expanded Traditional Ensembles

A hagyományos zenélési módok megszűnése | The Disappearance of Traditional Musical Forms

Városi cigányzenekarok, polgári hatások | Urban Romani Musicians and the Bourgeois Influence

Tánckészlet | The Dance Repertoire

A zene a naptári év szokásaiban | Music in Customs Associated with the Calendar Year

Fényképek | Photos

Jegyzetek | Notes

Irodalom | Bibliography

Helységnévmutató | Index of Place Names

Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók. A Téka együttes, Árendás Péter és Kelemen László gyűjtéseiből készült válogatáson a dallamok nemzetiségek szerint csoportosítva hallhatók, így a lemezeken magyaroknak, románoknak, cigányoknak és szászoknak játszott táncdallamok és lakodalmi nóták is helyet kaptak.

A magyar nyelvterület északnyugati szélén található Zoboralja „hegyalatti” falvaiban, parasztházak konyháiban, udvarain vagy éppen a domboldalakon, a kaszálás szüneteiben gyűjtötte össze 1988 és 1999 között Agócs Gergely a most megjelent, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD anyagát. A gyűjtésben részt vevő adatközlők helyi idős, de a gyűjtések idején még jó testi és szellemi erejükben lévő gazdák, parasztasszonyok, pásztoremberek és cigánymuzsikusok voltak.
A kiadvány különlegessége, hogy a tájegység zenefolklórjának kiemelt rétegei mellett (szokásdalok, egyházi népénekek, balladák, stb.) a CD-ken különféle alkalomhoz nem kötött dalok, tánczenei dallamok, dudanóták, hangszeres zenei felvételek is szerepelnek.

"Népi dallamokkal bánni tudni: egyike a legnehezebb feladatoknak. Merem állítani, van olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint egy nagyszabású eredeti mű megírása. Ha nem feledkezünk meg arról, hogy előre megadott idegen dallamnak kötelező volta máris nagy megkötöttséget jelent, akkor megértjük a feladat nehézségének egyik okát. Egy másik nehézség a népi dallam sajátos karaktere. Ezt először is fel kell ismerni, át kell érezni, aztán pedig reliefszerűen kidomborítani a feldolgozásnál, nem pedig elhomályosítani. Annyi bizonyos, hogy a népdalfeldolgozásokhoz éppen annyira szükséges a jó órában történő munka, vagy ahogy mondani szokás, a >>megfelelő inspiráció<<, mint bármilyen más mű megírásához."

Bartók Béla: A népi zene hatása a mai műzenére, 1931

1. Juhászcsúfoló
2. Elindultam szép hazámbul
3. Általmennék én a Tiszán ladikon
4. Nem messze van ide kis Margitta
5. Végigmentem a tárkányi sej, haj, nagy uccán
6. Fehér László lovat lopott
7. A gyulai kert alatt, kert alatt
8. Fekete főd, fehér az én zsebkendőm
9. Istenem, istenem, áraszd meg a vizet
10. Töltik a nagy erdő útját
11. Ha kimegyek arr'a magos tetőre
12. Asszonyok, asszonyok, had' legyek társatok
13. Eddig való dolgom a tavaszi szántás
14. Annyi bánat a szűvemben
15. Olvad a hó, csárdás kis angyalom, tavasz akar lenni
16. Pár-ének
17. Régi keserves
18. Bujdosó-ének
19. Panasz
20. "Hatforintos" nóta
21. Pásztornóta
22. Székely "lassú"
23. Székely "friss"
24. A tömlöcben

A kiadvány a „Táncház – Népzene 2016” hanglemezpályázat nyerteseinek hangfelvételeit tartalmazza.

1. Mezőkölpényi táncdallamok

Dobroda zenekar:

ifj. Gelencsér János – hegedű, Balogh Kálmán – cimbalom, Gelencsér János – kontra,

Szabó István – nagybőgő

2. Csegezi Klára dallamai (Magyarbece)

Tóth Dorottya – ének

3. Szántó Ferenc pontozója (Magyarbece)

Bolya Dániel – furulya

4. Joó Pista balladája (Magyarózd)

Sőregi Anna – ének

5. Hajnal – Kozák Jóskák emlékére (Ádámos)

Arató zenekar:

Tóth Luca Réka – hegedű, Sándor István – kontra, ifj. Földesi János – nagybőgő

6. Korcsos és cigánycsárdás (Marossárpatak)

Tarsoly zenekar:

Bencze Mátyás – hegedű, Böröcz Balázs – kontra, Jobbágy Bence – cimbalom,

Hornich Thomas – nagybőgő

7. „Hallottad-e hírét…” (Palóc rabének)

Bartók Boglárka – ének

8. Búcsú Pál Istvántól (Tereske)    

Nagy Gábor – duda

9. Zoborvidéki menyasszonybúcsúzó        

Rácz Boglárka – ének

10. Román lakodalmi muzsika (Oláhszentgyörgy)

Mihó Attila – hegedű, Blumenschein Alinka – kontra, Pandák Viktor – nagybőgő

11. Bátai menyasszonybúcsúzó (Sárköz)

Ecsedi Petra – ének

12. „Kilenc szeker…” (Moldvai dal és forgós tánc)

Korsós Kinga – koboz

13. Juhait kereső pásztor (Tázló mente)

Túri Luca – hegedű, Csenki Zalán – koboz

14. Gyimesi lassú és sebes magyaros

Násfa együttes:

Juhász Kitti – ének, Nyéky Emese – furulya, Soós Réka – ének, ütőgardon

15. Farkas Zsófi nótái (Vajdakamarás)

Sárarany zenekar:

Sárközi-Lindner Zsófia – ének, Radák Márton, Takács Rita – hegedű, Sárközi Áron – kontra,

Dénes Ábel – nagybőgő

16.  Szilágyi Sándor dallamai (Magyarvista)

Debreczeni-Kis Helga – citera

17. Beregi párosítók

DALINDA:

Orbán Johanna, Paár Julianna, Tímár Sára – ének

18. Széki lassú, magyar és csárdás

Rezeda zenekar:

Szász Dávid – hegedű, Szopos Kálmán – kontra, Réti Zoltán – nagybőgő

19. „Hej, cserényem előtt…” (Kiskunhalas)

Papp László – ének, Nagy Gábor – furulya

20. Anna-köszöntő (Dél-Alföld)

Tekerős barátok:

Bálint Károly, Bella Péter, Clive Liddiard, Fazekas Egon – tekerő,Boros Bence – duda,

km. Tárnoki Beatrix – ének

21. Turai népdalok (Galga mente)

Zsikó zenekar:

Zsikó Zsuzsanna – ének, Bencze Mátyás, Kovács Márton – hegedű, Fekete Márton – brácsa, Margetán Máté – klarinét, Jobbágy Bence – cimbalom, Lelkes András – nagybőgő

A kötettel Tata 85. születésnapján szeretnénk tisztelegni hatalmas életműve előtt, ennek egy kevésbé ismert területét állítva a reflektorfénybe: Tata elméleti (verbális) megnyilatkozásait. A kifejezetten tudományos igénnyel írt tanulmányai – függetlenül attól, hogy mikor íródtak – mindmáig tanulságosak, napjainkban is érvényesek. A könyvben helyet kaptak még az általa adott jelentősebb interjúk, különféle kritikák, megnyitó beszédek, levelek, illetve egyéb fontos dokumentumok.

Amint Tata a könyv előszavában írja: „A fiatalabb olvasók tekintsék a kötetet a tánccal együtt sokáig élt öreg kolléga üzenetének a XX. századból. Gondolom, sok írás szolgálhat tanulságul, hogyan éltünk, hogyan harcoltunk ebben a sok átalakulással terhes időszakban.”

A kötetet Hegedűs Sándor szerkesztette.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ: Novák Ferenc

PÉTER MÁRTA: Fókuszban – Novák Ferenc (2015. I. 25.)

TANULMÁNYOK – ESSZÉK

Kedves Sanyi Bátyám… (1963. január 28.)

A néptáncmozgalom művészeti irányzatai

A felvilágosodás a reformkor tánckultúrájában

Ritmikus mozgás vagy több?

Gondolatok a hagyományokról Mozgásanyanyelvünk

A folklór szerepe színházban Szőllősy Szabó Lajos és kora

Egy régi kertben (Foltin Jolán szerzői estjéről)

SZÉKI KÖTŐDÉSEK

Széki útinapló

Szék táncai és táncélete a XX. század első felében (Szakdolgozat – 1960/1962)

Megnyitóbeszéd Széken, Korniss Péter fotóművész kiállításának megnyitóján

BIHARI EGYÜTTES

A „Bihari” életrajza

30 éves a „Bihari”

Köszöntőbeszéd a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesének ünnepi műsorán

HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ ÉS A LÉTÉÉRT VALÓ KÜZDELEM

Novák Ferenc művészeti vezetőnek az 1982. november 22-i beiktatásán elmondott beszéde

Végveszélyben a Honvéd Együttes? (Interjú – Lőrinc Katalin)

Vélemény a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncgyüttes szerkezeti átalakításáról

A Honvéd Táncszínházról

Szále László: A Honvéd Táncszínházról

MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA

„Tisztelt közgyűlés, barátaim…” (Beszéd a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésén - 2012)

Felszólalás az Akadémia - a sajtó számára nyílt – közgyűlésén

Levél a Magyar Művészeti Akadémia elnökségének

Hallgatás helyett (Sztankay Ádám interjúja)

MEGSZÓLALÁSAIM

Néptánc és golfpálya

Levél a Néptánc Antológia táncosaihoz

Üzenet a Táncművészet Világnapján

Egy lemondás háttere (Levél a Táncművész Szövetség elnökségéhez)

Mécsvilág

Naplóféle rosszkedvem tavaszáról

Tervezet a Nemzeti Táncszínház mint társulat létrehozására

INTERJÚK

A magyar néptáncművészetről (Varga Lajos Márton)

Válasz Maácz Lászlónak

Vörös traktorista vagy Magyar menyegző (Eszéki Erzsébet)

Csizma az asztalon (Magyar Demokrata)

A forrásőrző tisztasága (Apáti Miklós)

„Kicsipkézett levegő” (Kő András)

Táncírók (Beszélgetés Hell Istvánnal – Szegedi Tv – 2012)

„Az életemet is odaadnám bármelyik táncosomért” (Veiszer Alinda)

Interjú a Hvg-ben (Mátraházi Zsuzsa)

Interjú a Magyar Krónikában (Marton Mária)

10 kérdés Novák Ferenchez

„Hogyan meséljem el?” Találkozás Novák Ferenc koreográfussal (Zalka Katalin)

ÉLETEIM

Élet, tánc, varázslat (Pályám emlékezete)

Interjú életről, halálról, emlékekről, hitekről – mindenről (Farkas László)

„Születésnapod ünneplésére készült ez a Téged köszöntő kötet, barátaid, tisztelőid, tanítványaid immár több mint hatvan esztendőre is visszatekintő emlékeit, valamint a Rólad, életedről szóló adatokat, történeteket összeszerkesztve.” – írja Andrásfalvy Bertalan a Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő 90. születésnapjára összeállított könyv ajánlásában.

A kötetben Kallós Zoltán mellett a magyarországi és erdélyi néprajzkutatás, népzenekutatás és a táncházmozgalom kiemelkedő személyiségei – köztük Andrásfalvy Bertalan, Borbély Jolán, Kelemen László, Pávai István, Novák Ferenc Tata, Sebő Ferenc, Korniss Péter, Szép Gyula, Deák Gyula, Kostyák Alpár, Bardocz Sándor – mesélnek a Nemzet Művésze küzdelmes szakmai életútjáról, vele kapcsolatos élményeikről, a népzene és néptánc rejtett kincseinek felfedezéséről, s a jövő nemzedékei számára való megtartásának kallósi modelljéről..

Tartalom

Ajánlás (Andrásfalvy Bertalan)

Úton Válaszútra

Ház a dombon

Válaszutak

Vistai útkeresés

Csángálások

Az első útitárs

Magyarul Margitka, oláhul Mărincă

Balladák könyve: az utolsó állomáson innen

Zászlóvivők

Utazás a hegyen túlra

Volt, de még van-e?

A történelem körútja

Elvarrt szálak

Feltarisznyált jövő

A táncház bölcsőjénél

Zoli bácsi asszonyai

Egy élet álma

Uram, őrizz

Noé bárkája öt hektáron

Az egyetlen magyar

A felemelt ujj

Forrásmunkák