Timár Sándor és Molnár Péter koreográfiái
Fókuszban a koreográfusok sorozat
Koreográfusi életműveket bemutató, tíz éve futó sorozatunkban ősztől a legmeghatározóbb alkotóknak ismét szentelünk egy-egy félidőt. A második koreográfusnemzedék és a táncházmozgalom meghatározó nagy doyenje, Timár Sándor koreográfiai mellett a pécsi Mecsek Táncegyüttesből induló, ma már Vas megyében alkotó Molnár Péter mutatkozik meg. Ami sokak mesterének – akit tiszteletből ma is „Mestinek” szólít egy ország – még iskolát kellett alkotnia és forradalmat csinálni a színpadon az autentikusság élharcosaként, az Molnár Péternek és kortársainak már evidencia. A táncok aprólékos, stílushű megismerése és színpadra állítása, hiteles tolmácsolása egészen biztos, hogy összeköti a két különböző korosztályt képviselő alkotót.
Előadók: ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Vasi Kislegényczéh, Timár Együttes, Horváth Zoltán és felesége (Kanizsa Csillagai)
Timár Sándor
Tímár Sándor 1930. október 2-án született egy Szolnok melletti tanyán jómódú földműves szülők első gyermekeként. Szülei értelmiségi pályára szánták, így a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba íratták be, ahonnan orvosi pályára készült, a felsőoktatásból azonban kizárták „kulák” származása miatt. Regős cserkészként gimnazista kroában találkozott először későbbi mesterével, Molnár István táncművész-koreográfussal, 1951 és 1955 között az általa vezetett SZOT Művészegyüttes hivatásos táncosa lett. Az együttes megszűnése után alapította meg a Bartók Béla Táncegyüttest, amelyet 1958-tól huszonkét éven át irányított. Az 1950-es évektől kezdve széles körű gyűjtőmunkát folytatott, hogy színpadi műveit előkészítse. Az 1970-es évektől kezdve a Bartók Táncegyüttes lett a Timár Sándor nevével fémjelzett újfolklorista táncművészeti stílus kialakulásának központja, a munka hátterében folyamatosan ott állt Martin György, a kiváló táncfolklorista, aki tudományos eredményeivel segítette őt. Ehhez a munkához csatlakozott zenei munkatársként Sebő Ferenc és Halmos Béla és lett az együttes a népzenei megújulás gyújtópontja is. 1970-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus szakát, 1971-től az Állami Balettintézet néptánctagozatának tanára, később tanszékvezetője volt 1990-ig. Timár Sándor a Bartók Táncegyüttesben végzett művészi munkája által lett országosan és külföldön is ismert koreográfus, az együttessel számtalan díjat és elismerést szerzett.1981-től a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként dolgozott, ebben az időszakban megújította a társulat arculatát és számos magyar és külföldi turnén vettek részt. Pedagógiai munkássága révén nagy érdemeket szerzett a táncház-módszer (ezáltal a táncházmozgalom) és az ebből következő újfolklorista szemléletű koreográfiai stílus magyarországi és külföldi elterjesztésében. 1993-ban feleségével, Timár Böskével megalapította a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest, amely több száz gyermeket foglalkoztat. 1999-ben jelent meg Néptáncnyelven című könyve 2014-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, ugyanebben az évben Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát.
Molnár Péter
1981-ben született Pécsett. 1993-tól a Mecsek Táncegyüttes tagja – később szólistája, koreográfusa – ahol édesapja: Molnár János művészeti vezetése mellett olyan alkotókkal volt alkalma együtt dolgozni, mint Bognár József, Gálber Attila, Juhász Zsolt, Németh Ildikó és Szabó Szilárd. A Bognár kezei alatt átélt, Zalai Kamaratánc Fesztiválokat megelőző alkotási folyamatok nagy hatást gyakoroltak mind előadói, mint koreográfusi stílusára. A Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és néprajz szakon, a Magyar Táncművészeti Főiskolán táncpedagógus szakon szerzett diplomát. A Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús táncos. Kompozícióival Ajka, Körmend, Szekszárd, Tatabánya és Zalaegerszeg néptáncfesztiváljain, valamint a Martin és a Muharay Szövetség minősítő színpadain ért el sikereket.
2010 óta Vas megyében tevékenykedik, az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes művészeti vezetőjeként és koreográfusaként, valamint a Reményik Sándor Evangélikus Általános és Művészeti Iskola oktatójaként. Pedagógiai-közösségépítő munkájának és alkotói tevékenységének színfoltja a Vasi Kislegényczéh, mely a 2019-es „gyerekpáva” közönségdíjas együtteseként vált ismertté.
A különféle korú és karakterű közösségek más-más módon inspirálják. Sok esetben saját gyűjtési élményekből táplálkozó koreográfiai munkáiban a tradíció hiteles és mélyreható tolmácsolása mellett törekszik az életszerű emberi helyzetek megragadására, a bennük rejlő lehetőségek színpadon történő kiaknázására.
Műsor:
I. rész: Timár Sándor
„Minden művészet, így a táncművészet is mélyen ereszti gyökereit az őt tápláló talajba. Számomra ez a talaj Közép- és Kelet-Európa folklórja. Hiszek a népművészet - így a népzene, néptánc - önálló kifejező erejében, valamint hiszek abban, hogy a néptánc eszközével maradéktalanul kifejezhetem magam, anélkül, hogy bármilyen, tőle idegen formanyelvhez nyúlnék. Ez a formanyelv sok szálon rokonságban van a Kárpát-medencében élő szomszédaink néptánc kultúrájával - a történelem keze egybegyúrt minket. Ennek köszönhetően ez a “nyelv” olyan rugalmas “nyelvtannal” és olyan gazdag “szókészlettel” rendelkezik, amelynek segítségével mindent elmondhatok, ami engem izgat. Ezért olyan fontos számomra ennek a formanyelvnek a pontos megismerése, és ezen a nyelven a kifejezés gyakorlása.” - Timár Sándor, 1970.
A Timár Együttes vezetőinek és táncosainak célja, hogy a Mester életművét a fenti gondolatok megfelelően, de a 2020-as évek fiatal táncosainak perspektívájából lássa és láttassa a közönséggel. A Fókuszban a koreográfusok sorozatban látható összeállítás ennek az életműnek egy sokszínű keresztmetszete Timár Sándor különböző alkotói korszakaiból válogatott koreográfiák segítségével.
1. Kalotaszegi táncok
2. Dél alföldi oláhos és csárdás
3. Somogyi táncok
4. Szlavóniai karikázó
5. Kezdődik a zsok
6. Madocsai táncok
7. Vajdakamarási táncok
Közreműködik: Timár Együttes
Kísér: Vizeli Bálint és zenekara
II. rész -Molnár Péter
1. „Áll a virgina a tápai Budligyárban”
2. Apa-fia-pontYozó
3. „Én fütyölök, aztán tik is!” – legényesek Cifra Kalotaszegről
4. Forgácsék tánca – emlékek az őriszentpéteri cigánysorról
5. Görbe este
Közreműködik: ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, Vasi Legényczéh, Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
Kísér: Molnár Péter, Szabó Zoltán, Tükrös Zenekar (felvételről), Vizeli Bálint és zenekara, Horváth Zoltán és felesége
Az előadás után lehetőség nyílik az alkotókkal való beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora: Sándor Ildikó
Sorozatszerkesztő: Szögi Csaba