Fazekas sza­kmai nap

A fazekas szakmai nap célja a hazai fazekas alkotóközösség számára megrendezett inspiráló, a munkájukat és a XVI. Alföldi Fazekas Triennáléra benyújtott pályamunkák megtervezését segítendő előadásokkal, szakmai párbeszédre alkalmat teremtő találkozás, szakmai közösségépítési célzattal. 
Délelőtt folyamán 4 rövidebb, 35 perces előadás hangzik el.  

10.00 Köszöntő Legeza Márta, a Hagyományok Háza szakmai munkatársa
10.10 – 10. 45. Vida Gabriella: A magyar hódoltságkori kerámia
10.45- 11.30. Pusztai Zsolt: A közösségnek vagy nekem tetszen?  Alkotói dilemmák régen és most
11.30 – 12.15 Kondor Edit: A tárgyalkotás útjai - A tervezés módszertanai a felsőfokú keramikus képzésben
12.15- 12.50 Henszelmann Imre: A hazai kályhásság lehetőségei a múlttól a jelenig és tovább?
12.50-13.30 ebédszünet
13.30 – 16.00 World Café 

Kiscsoportos beszélgetés 6-8 fős asztaloknál a hazai fazekasság aktuális kérdéseiről, problémáiról, a szakma jelenéről, jövőjéről. Ezek összegzése.

A “World Café” egy strukturált kiscsoportos beszélgetés, amelynek célja, hogy elősegítse a résztvevők körében a nyílt és bizalommal teli kommunikációt egy témakör kibontása, értékelése kapcsán. Arra hivatott, hogy egy nagyobb csoport tagjainak ötleteit összekapcsolja, segít több nézőpontból is szemlélni és megérteni egy adott témakört a résztvevők számára egymás segítségével. A fókusz nem kimondottan problémák megoldására koncentrálódik, hanem bizonyos témakörök kibontására, felfedezésére és azokkal kapcsolatos innovációs gondolatok megosztására. Ezáltal nyitott végű kérdések merülnek fel főként, melyek kreativitást igényelnek és nem előre lefektetett vázlatok mentén kell haladni. A neve nem véletlenül, a megteremtendő atmoszférája az eseményeknek egy kávézóéra kell, hogy hajazzon, ahol egy invitáló, befogadó környezetben (kisebb asztalok, sokszínű tollak, papírkártyák vannak kihelyezve) könnyebben születnek meg kreatív és innovatív gondolatok.


Előadás 1. 

Vida Gabriella: A magyar hódoltságkori kerámia

A magyar kerámiatörténet 17-18. századi történelme még ma is nagyon hiányos. A 19. század második felétől ismert, oly sokszínű, készítőhelyenként önálló stílust mutató népi fazekasművészet  előzményei; a formák, díszítmények, díszítési technikák mind a 17. századból erednek. Az előadás az ekkor megjelent színes, virágos, írókás, úgynevezett hódoltságkori magyar fazekasművészet emlékeit mutatja be, mely több alföldi fazekasközpont stílusában a 19-20. század fordulójáig követhető tovább.
Vida Gabriella 1986-tól a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusaként kezdett népi kerámia témával foglalkozni. Gönc, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Ónod fazekassága után a diósgyőri vár töredékeinek feldolgozása révén a miskolci fazekasság 16-19. századi történetéről írta meg a doktori disszertációját.  2001 óta a Néprajzi Múzeum 30 ezer darabos Kerámiagyűjteményének kurátora. 

Előadás 2.

Pusztai Zsolt: A közösségnek vagy nekem tetszen?  Alkotói dilemmák régen és most

Az előadás a XVI. Alföldi Fazekas Triennálé kiírásában szereplő "remeklés" témakörét járja körül a céhes mesterremekektől a 21. század kiállító művészeinek reprezentatív anyagáig. Tárgyfotók, néprajzi-történeti példák segítségével mutatja be, hogyan változott (ha változott?!) a mesterremek fogalma, annak szerepe, a közösség és az egyén esztétikai értékrendszere.

Előadás 3. 

Kondor Edit: Az tárgyalkotás útjai - A tervezés módszertanai a felsőfokú keramikus képzésben

Az előadás során képzési projektek bemutatásán keresztül tervezői készségeket fejlesztői módszertani eszközöket és folyamatokat ismerhetnek meg az érdeklődők.
Kondor Edit, keramikusművész, egyetemi docens, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Design Intézet Tárgyalkotó alapképzésének (BA) és a Kerámiatervező Mesterképzés (MA) szakvezetője több mint 10 éve vesz részt a magyar keramikus művészek egyetemi képzésében, az oktatási struktúra és az alkalmazott kutatási és tervezési módszertanok kialakításában. A kerámiatervező képzés során a mesterségbeli tudás mellett kiemelt szerepe van a tervező készségek fejlesztésének, melyek elősegítik a széleskörű tervezői és az egyéni alkotói stratégiák kialakítását.

Előadás 4.

Henszelmann Imre: A hazai kályhásság lehetőségei a múlttól a jelenig és tovább?

A huszadik század végéig még együtt a fazekasság a kályhássággal. Mikor és miért vált át a tűzálló agyagról a fajanszcserépre?

A forma, a tartalom és a jogszabályok: A betűvetés nehézségétől a mondanivaló hiányáig; amikor a divat, a profit és a környezetaggódás pusztítóvá válik.

Energia- és gazdaságpolitika. Ne tégy rossz fát a tűzre!

Henszelmann Imre szilikátipari vegyészmérnökként az első 10 évet az iparban termelésirányítóként, majd öt évet kutatóintézetben tudományos munkatársként, majd három évtizedet magánzóként a kerámiagyártás anyagismeretének és gyártástechnológiájának megismerésével, ismertetésével, oktatásával töltött. Számára ezidáig megunhatatlanul, folyton tanulva az anyagtól. 

A program regisztrációhoz kötött. Kérjük részvételi szándékát január 10-ig jelezze!

Regisztráció

 

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.