A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a kor műzenéjének vonós hangszeregyüttesei folkorizálódtak, azaz a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk és ezek szervesültek a hagyományos zenei kultúránkban. A Brandenburgi koncertek, vagy a Négy évszak hangszerelésének mintájára összeállított zenekarok a népzenében sehol máshol a világon nem szervesültek, még a barokk zene „nagyhatalmainak” (Németország, Olaszország, Franciaország, Anglia) területén sem. A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok, illetve ezek egyes, fúvósokat, vagy a cimbalmot nélkülöző változatai máig csakis a Kárpát-medence népeinek (valamint két kisebb, szomszédos régió, a kelet-csehországi morvák és a dél-lengyelországi gorálok tájegységeinek) népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja. Ezt a hagyományelemet az UNESCO tavaly beemelte a Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív elemeinek nemzetközi jegyzékébe. Hatalmas elismerés ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereken megjelenő értékeit. A gálaműsorban egy izgalmas körutazást tehetünk, s a nemzetközi elismerés hivatalos kihirdetése mellett benne megtapasztalhatjuk, hogyan játsszák a magyar népzenét ma a falusi, hagyományőrző vonósbandák, a hivatásos táncházi muzsikusok, illetve a legtehetségesebb magyar népi vonós gyerekzenekarok tagjai.
Közreműködők:
- Dűvő zenekar
- Szabó Dániel
- Agócs Gergő
- Pál István „Szalonna”
- Gombai Tamás
- Halmos Attila
- Major Levente
- Horsa István és az Ördöngös Népzenetanoda
- Ocskay Rita és Halmos Attila tanítványai a Piliscsabai Páduai Szent Antal művészeti iskolából és a Kiscsőszi Balla Zoltán művészeti iskolából
- Hagyományőrző zenészek
Szervezők: Hagyományok Háza, Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft.