A 18-19. század Európában a nemzeti táncok kialakulásának időszaka, melyek a korábbi hagyományból szervesen formálódtak, és meghatározták a néptánc további alakulását. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepe volt ezen táncoknak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív táncalkotás a verbunkban élt tovább.
Tájegységenként eltérő formában alakult a verbunk táncok szerkezeti felépítése szerte a Kárpát-medencében. Változatos formák jöttek létre az egyrészes – csoportos teljesen kötött formáktól a többrészes félig kötött – félig improvizatív táncalkotásig. A rögtönzött, egyéni előadású változatok a magyar tánctörténet egy érdekes szakaszát mutatják be - a változás korát, ahogy a régi stílusúból szervesen kialakultak az új stílusú férfitáncok.
Program
Táncosok: ifj.Zsuráfszky Zoltán, Farkas Máté, Kiss Balázs, Húsvét Dániel, Kele Kristóf, Patócs Donát, Szabó Zsombor, Opiczer Márton
Farkas Fanni, Gyetvai Júlia, Tóth Alma, Németh Rebeka
- Gyimes, verbunk: ifj.Zsuráfszky Zoltán
- Marossárpatak – Vajdaszentivány: verbunk, forduló, cigánycsárdás: Kele Kristóf-Gyetvai Júlia, Kiss-Farkas Fanni, Farkas Máté
- Észak-Mezőség, verbunk, Szépkenyerűszentmárton-Feketelak-Füzes-Válaszút: Opiczer Márton, Szabó Zsombor
- Szatmár, verbunk, lassú és friss csárdás, Ecsed-Tyukod: Kiss Balázs, Farkas Fanni
- Sárköz, verbunk
- Rábaköz, Szili kisverbunk és karéj
Konferál: Tóth János
A táncházban az alkalomhoz illően, a táncrendek elején verbunk tanításhoz csatlakozhat a közönség.
- Szék, verbunk /Kiss Márton Zsolt
- Vajdaszentivány, verbunk
- Szatmár, verbunk, ifj. Zsuráfszky Zoltán