Illyés-Ser Gergely mesél: Az álom­látó fiú

A jelentéssel bíró, jósló álmoknak nagy szerepe van a népmesék világában. Egy olyan hősmesét hoz e heti adásunkba Illyés-Ser Gergely, melyben a főszereplő nem mondja el senkinek sem álmát, sem a saját apjának, sem a királynak, de még a szép királykisassszonynak sem. Éppen ezzel indítja el az események olyan láncolatát, amely álma beteljesedéséhez vezet! 

E heti mesénk a tündérmesék nagy körébe, azon belül a hősmesék csoportjába tartozik, témája, főhőse, központi cselekménye miatt a táltos-hiedelemkörhöz is kapcsolódik. Az MNK 725A* =AaTh 725 + AaTh 655 (Az álomlátó vagy soktudó fiú) típushoz sorolhatjuk a nemzetközi népmesekatalógus rendszerén belül.

A típus azonban csak egy elméleti fogalom, élettel alkalomról alkalomra a mesemondó  - most Illyés-Ser Gergely - tölti meg a variáns szövegét. Ahogyan a folklorisztikai egyéniségkutató iskola megalapítója, Ortutay Gyula fogalmazott: „A mese, népmese a maga életét csakis egy-egy aktualizálódó változaton keresztül élheti.” (Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.17.)

 

Az álomlátó fiú az egész magyar nyelvterületen ismert  mese, lásd róla bővebben a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkét.

Eszerint cselekménye: szegény ember legkisebb fia nem hajlandó elmondani apjának az álmát, ezért az agyba-főbe veri. Éppen akkor érkezik oda a király, s megvásárolja az apától a fiút, de az álmát neki se mondja el. Haragjában kőfalba rakatja. A királykisasszony, aki a fiúba beleszeretett, a kőművesekkel nyílást hagyat a falon, s a hőst azon keresztül táplálja. Apjának a szomszéd király a) egy botot küld, hogy állapítsa meg, melyik a tőről való vége, ha nem sikerül, haddal tör az országra. A fiú tanácsára, amelyet a királykisasszony saját álmaként ad elő, a botot (botokat) vízbe süllyesztik vagy a felezőponton felfüggesztik, a tőről való vége nehezebb, alább merül a vízben vagy alábillen a levegőben; b) három (hét) egyforma lovat küld, hogy állapítsa meg, melyik az idősebb, ill. a fiatalabb. A fiú tanácsára tejet, rozsot és zabot (vagy különböző évekből származó abrakot) öntenek a lovak elé, mindenik az életkorának megfelelőhöz szalad; c) a szomszéd király nyilat lő (buzogányt hajít), melyet ugyanúgy vissza kell lőni (hajítani; a szomszéd király szájából a falatot ki kell lőni, őt egy vasárnap délelőtt mindenben utánozni kell stb.). A soktudó fiú kifalaztatja magát, 100 német öl magas tornyot építtet, s teljesíti a szomszéd (pogány) király kívánságát. A szomszéd király látni akarja azt, aki mindezeket megcselekedte. A soktudó fiú kiválaszt maga mellé 2 (11) hozzá megszólalásig hasonló legényt, s útrakelnek. Megelőzően meghagyja, hogy egy meghatározott napon egy fekete és egy vörösbe öltözött ármádia jelenjék meg a szomszéd király városa határában. A szomszéd királynak nem sikerül megtudnia még boszorkányos anyja segítségével sem, hogy a 3 (12) egyforma legény közül melyik a soktudó fiú. Az öregasszony minden este kihallgatja a beszélgetésüket. Egyik este, a király kenyerét, másik este pecsenyéjét, majd borát és végül őt magát dicsérik, mire a soktudó fiú megjegyzi, hogy azért olyan jó a kenyér, mert asszonytejjel van gyúrva, a pecsenyének leölt bárány kutyatejen nevelkedett, a borban embervér van, a király pedig szerelemgyerek. Az öregasszony mindannyiszor megjelöli a soktudó fiút, a soktudó fiú azonban ugyanazzal a jellel látja el a többi legényt is. Végül a hozzájuk intézett egyenes kérdésre felfedi magát, s bebizonyítja szavai igazát. Akasztófára ítélik s már éppen fel akarják húzni, amikor kürtjébe fúj, erre megjelenik a két ármádia, melyekről azt a felvilágosítást adja, hogy azok angyalok, ill. ördögök, akik az ő ártatlan és a szomszéd (pogány) király bűnös lelkéért jönnek, hogy egyiküket a mennybe, másikukat a pokolba vigyék. Megkegyelmeznek neki. Kíséretével hazatér és feleségül veszi a királykisasszonyt. 

A mese végére tehát - természetesen - a csodás álom valóra válik. Gergely meséje is nagyjából ezt a történetmenetet követi, apró változtatásokkal, pl. nem fekete vagy pogány, hanem tatár király az ellenfél, nem a köpenyét vágja meg az öregasszony a hősnek, hanem a hajából vág le egy tincset stb). Az utolsó epizód bonyodalmait kivéve. Egyes európai változatokban pedig női szereplő az, aki az álomlátó hős funkcióját betölti.

A szövegcsalád egy változatában, Kriza János gyűjtésében (és annak újabb átirataiban), Az álomlátó fiú-ban a legkisebb, tizenhatodik fiú a hős, akinek nem saját szülei, hanem először az ökrösgazda, majd a fővadász, majd maga a király próbálja kitudni az álmát, és mindhárman hajszál híján elpusztítják a makacsságáért cserébe. Akit ez a variáns is érdekel, elolvashatja ebben a gyűjteményben: Kriza János: A csókalányok. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1972. 164-173. Sorozatunk egy korábbi adásában Aranyos Boglárka pedig a mesetípus egy harmadikféle variánsát,  A kékfestőinas-t mondta el, megtekinthető itt:

https://hagyomanyokhaza.hu/hu/oktatas/program/aranyos-boglarka-mesel-kekfestoinas-alma-kiraly-meg-kovacs

A kékfestőinas-t a magyar animációs sorozat, a Jankovics Marcell-féle Magyar népmesék is feldolgozta.

A népmesemondás komplex élményében nagy szerepe van a látványnak is.  A hagyományos népi előadói stílus nem-nyelvi eszközei közé tartozik az arcjáték, a gesztushasználat. Gergely ülve is sokat gesztikulál, mindkét kezét használja, a mesei tér érzékletessé tételére irányt mutat pl. ilyen és hasonló szövegrészeknél: megindultak hazafelé stb. Megfigyelhetjük mesemondásában az ún. mimetikus mozgást is, vagyis a mese cselekményét, a szereplők mozgását, elképzelt mozgását utánozza, például amikor a tatár király nem tűri tovább a főhős „szemtelenségét”: ...felpattant a trónjáról, kikapta a kardját s neki a legénynek!.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.