A színpadi táncelőadások, a koncertek mindig egy kivételes formáját jelentették a szórakozásnak, kikapcsolódásnak, feltöltődésnek. A színházterem az a varázslatos hely, aminek ajtajában letesszük a külvilág történéseit, akkor és ott csak az létezik, ami a színpadon megelevenedik. Megnyugszunk, belefeledkezünk egy-egy dallamba, lelkünk mélyéig megérint egy népdal, vagy már-már annyira magával ragad a tánc, hogy szinte magunk is táncra perdülünk, de a lábunk mindenképp megmozdul a széken ülve is.
Mi a Hagyományok Házában ezt az érzést szeretnénk elvinni közönségünk otthonaiba, ezt a hiányt szeretnénk pótolni mindazok szívében, akik már nagyon hiányolják a katartikus élményeket. Online színpadunkon a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű előadásai és népzenei koncertek nyújtanak felhőtlen kikapcsolódást.
Kortárs népzene Szokolay Ádám zongoraművésszel, a Bartók Világverseny győztesével és Szokolay Dongó Balázs Príma-díjas népzenész előadásában Kodály-Bartók Magyarországának, a Kárpát-medencei magyar kultúra néprajzi zenei bemutatásával
Bartók és Kodály népdalfeldolgozások zongorával és pásztorfurulyákkal
„A változat a népzene legtermészetesebb továbbfejlődése, hiszen maga a népzene sem egyéb, mint egymásból fejlődő, egymásba észrevétlen átmenő dallamok végtelen sorozata. Kár, hogy szerzőink nem írnak gyakrabban átiratokat népdalokra. Ezzel mindennél hathatósabban munkálnák a népi és a műzene egymáshoz közeledését”(Kodály Zoltán gondolatai a „Fölszállott a páva” c. műve kapcsán, 1939.)
Különös együttműködés az a zenei műhelymunka, ami a Liszt Ferenc-díjas, képzett, világhírű zongoraművész Szokolay Balázs művészeti vezetésével, Szokolay Ádám különleges tehetségű zongoraművész és a mindenféle zenei előképzettség nélküli, mára a világ legnagyobb színpadain is otthonosan mozgó, Príma-díjjal kitüntetett zenei őstehetség és ösztönzenész Szokolay Dongó Balázs között az elmúlt évek során lassan kialakult. Közös törekvésük, hogy minél hívebben közelítsenek Bartók és Kodály munkásságához egyben úttörővé is teszi őket saját műfajaikban. A népi hangszerek a klasszikus zenével csodálatosan illeszkednek Bartók és Kodály zenéjében.
Koncertjeik révén rájövünk, hogy talán nem is olyan élesek azok a bizonyos műfaji határok, vagy talán nincsenek is, és soha nem is kellet volna, hogy legyenek...A program világújdonság abból a tekintetből is, hogy még soha senki sem próbálta meg népi furulyán eljátszani Bartók zenéit. Holott véleménye szerint éppen ez lenne a természetes, ezt „adja ki a zene”, így álmodta meg Bartók, csak abban a korban még elképzelhetetlen volt, hogy népzenész álljon klasszikus zenei színpadra. Hál’ Istennek ezek az idők elmúltak, s az ötvözés lehetséges. A műsor vázát a két Szokolay zenei játéka adja. Hol együtt, hol külön adják elő a műsorban szereplő zenei műveket. Két ellenpont, látszólag két ellentétes világ, ami hihetetlen művészi erővel olvad össze egy koncertté, egy zenei világgá.
Program:
Bartók Béla: 3 csíkmegyei népdal, BB 45b
Furulya dallamok Bartók nyárádmenti gyűjtéséből
Kodály Zoltán: Ne búsuljon senki menyecskéje
Székely furulya dallamok
Bartók: Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet (8 magyar népdal c. sorozat, BB 47)
Bartók: Este a székelyeknél (10 könnyű zongoradarab c. sorozat, BB 51)
Marosszéki dallam furulyán
Bartók: Román Kolindadallamok, BB 67, 1. füzet
Román furulya dallamok
Bartók: Szonatina, BB 69
Dallamok a Kárpátokból - kaval szóló
Bartók: Román népi táncok, BB 68
Kodály: Magos a rutafa (Bartók-Kodály: Magyar népdalok, BB 42)
Bartók: Olvad a hó, csárdás kis angyalom (8 magyar népdal c. sorozat, BB 47)
Ködellik a Mátra - tárogató szóló
Bartók: Válogatás a Gyermekeknek c. sorozatból
Regös ének - furulya szóló
Bartók: Kanásztánc a Gyermekeknek c. sorozatból
Ürögi kanásztánc - duda szóló
A Nád Jancsi - hosszúfurulya szóló
Kodály: A Nád Jancsi (Bartók-Kodály: Magyar népdalok, BB 42)
Kodály: Félre tőlem búbánat (Bartók-Kodály: Magyar népdalok, BB 42)
Bartók: Elindultam szép hazámbul (Bartók-Kodály: Magyar népdalok, BB 42)