Simándi László mesél: Inges-gatyás Ferke

Vasárnapi mesénkben a kisbojtár a kígyókirály fia segítségével vagyont és hűséges feleséget szerez, de ehhez hosszú és kacskaringós utat kell bejárnia, és szüksége lesz a kígyókirálytól kapott bűvös erejű "zsíros ingre-gatyára" is…

Szűcs Sándor szép hosszú tündérmeséjét Simándi László, a „különc” mesemondó, a egyik Langaléta Garabonciás mondja el. Különcsége a sajátos, olykor a vásári kikiáltókat idéző, garabonciás-gólyalábos, komédiás mesélő stílusban áll.

A mese forrása Szűcs Sándor Madárkereső királyfiak című gyűjteménye, mely a Móra Könyvkiadónál jelent meg, 1984-ben.

Az Inges-gatyás Ferke a tündérmesék, vagy más néven varázsmesék nagy csoportjába, azon belül is a mágikus tárgyakról szóló mesék körébe tartozik. A magyar és az egész európai mesekincsre érvényes, hogy tündérmesék egész sorának (AaTh 560–649) cselekményét a mágikus tárgyak (bűvös gyűrű, terülj-asztalkám stb.) megszerzése, használata, elvesztése-ellopása és újbóli,  végleges birtokbavétele képezi, ill. egy sajátságos párharc, melyet a mese két hőse folytat a különböző mágikus tárgyak birtokáért, lásd ITT.

Mesénket ha nem is tisztán, de A bűvös gyűrű (AaTh 560) mesetípushoz lehet besorolni. A “siklós kígyót” hét éven keresztül tápláló, védő Ferke a kígyókirálytól kap hálából ajándékot: a kígyókirály kincse- mesekezdő motívumról lásd ITT

A legtöbb variánsban bűvös gyűrű az, ami a főhőst segíti, amit a mesei ellenfél, a király - vagy esetünkben a bíró - lányának előző udvarlója megszerez a főhőstől. Szűcs Sándornál “zsíros ing és gatya”, ami más mesetípusokból, hősmesékből lehet ismerős, erőt adó ruhadarab.

A tündérmesék gyakran igazságtétellel, a bajkeveről, bűnösök megbüntetésével, elpusztításával végződnek. Itt a csalfa menyasszony és szeretője, a “kínján nevelt úrifiú” büntetése nem halál, de száműzés egy szigetre, ahol “víziemberként” tengődhetnek, míg az egykori kisbojtár, Ferke boldogan él hűséges, kökényszemű párjával...

Többet szeretnék tudni...