A tánc­ház saj­tó­ja

Összeállításunk a táncházmozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott.
$1 500,00
    Kiadás éve
    2007
    ISBN Szám
    9789639614352
    Nyelv
    magyar
    Szerző
    Format
    Könyv B5
    CD-ROM-melléklettel
    Terjedelem
    160 oldal
    Válogatás a korai évekből, 1968–1992

    Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni az 1970-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek eredményképpen kialakult és kiszélesedett a táncházmozgalom, megújult a színpadinéptánc-mozgalom. A lázas viták, álproblémázások mögött nagyon kemény és elkötelezett munka folyt, amelynek menetét, irányát jelentős mértékben meghatározta és segítette a magyar népzenekutatás. Vargyas Lajos és csoportja, különösképpen pedig Martin György már a kezdetekkor felfigyeltek az induló mozgalomra, és jórészt még publikálatlan kutatási eredményeik önzetlen átengedésével teljes erejükkel támogatták. A Martin György javasolta tanulási módszereket Tímár Sándor vezette be és vitte diadalra a Bartók Együttesben. A néptáncok társastáncként való megtanításában Tímár Sándor élenjáró mesterré vált, az általa kidolgozott módszerek az egész mozgalom hajtómotorjává váltak. A kialakuló hangszeres együttesek klubjaiban összeverődött fiatalság mind a népzene eredeti formáit, mind a hagyományhoz kapcsolódó énekelt költészetet megkedvelte, s lelkesedésükkel a táncosokat, zenészeket mind rendszeresebb kutatómunkára, repertoárjuk kiszélesítésére ösztönözve egy újszerű szórakozási forma, a táncház kialakítója lett. A Vitányi Iván vezette Népművelési Intézetben megindulhattak a táncházvezetői tanfolyamok, amelyek a Kassák-klub nyári táboraival összekapcsolódva az egész országban, sőt kis idő elteltével a határokon túlra is elterjesztették a népzene-néptánc elsajátításának új módszereit.

    Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

    A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

    Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

    Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

    Érdekli a többi műsor?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!