Lajt­ha Lász­ló Szé­ki gyűj­té­sé­nek bő­gő­szó­la­mai Kon­koly Ele­mér le­jegy­zé­sé­ben

Lajtha László Széki gyűjtésének bőgőszólamai Konkoly Elemér lejegyzésében
Népzenei füzetek – Hangszeres népzenei példatár
$1 000,00
Kiadás éve
2002
Kiadó
Nyelv
magyar
Format
Könyv A4
spirál
Terjedelem
57 oldal

ISMN M-900525703

A bőgő az erdélyi falvakban csak az I. világháborút követő időszakban terjedt el. Ez idő tájt még nem a nagybőgő, hanem egy kisebb testű basszushangszer, a gambatestű kisbőgő vagy a hegedűcsaládba tartozó gordonka, széki szóhasználattal élve a „gordon” lett az új tagja az ily módon zenekarrá alakuló vonós együtteseknek. A gordon (kisbőgő, cselló) általános elterjedését a nagybőgővel szemben segítette három fő előnye: kvint hangolásból eredő széles hangterjedelme, kis súlya, kis mérete. Hátránya a viszonylag kis hangereje, ezért a hagyományos erdélyi parasztbandák ma már túlnyomórészt a nagybőgőt használják. Az 1960-as évekig Erdélyben a nagybőgő még csak szórványosan terjedt el, míg a kistestű gordon általános használatban volt. Ez az állapot maradt fenn Széken a mai napig.

Lajtha László a Pátria Néprajzi Hanglemezsorozatban rögzítette a székiek játékát, Konkoly Elemér ezeknek a felvételeknek a gordonszólamát jegyezte le. A bevezető ismerteti a gordonos játéktechnikát és a vonásnemeket, majd következnek a dallamok táncok szerint csoportosítva.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!