Magyar Állami Népi Együttes

Kalandozásunk az operettől a magyar nótán át, a városi cigányzenén keresztül az autentikus népzenéig vezet el.

A Magyar Állami Népi Együttes előadói, akik közül sokan "Aranysarkantyús", "Aranygyöngyös" táncosok, a Népművészet Ifjú Mestere Díjas művészek, ebben az előadásban példaképeik (táncosok, zenészek, énekesek) emlékeit idézik meg, bizonyítva hogy a hagyomány él és örök!

A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a Kisjézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.

A Magyar Állami Népi Együttes 70 esztendeje alatt hazánk legnevesebb cigányzenészei és prímásai öregbítették a társulat hírnevét. A koncerten hallhatunk operettet, verbunkokat, népdalokat és népies műdalokat egyaránt.

A Magyar Állami Népi Együttes népi zenekarának koncertje egy csodás világba invitálja a hallgatókat. Az előadásban megidézett tájegységek változatos és izgalmas muzsikáját a hangszerek mellett a társulat énekesei teszik még sokszínűbbé.

Előadásunk – ha nem is törekszik teljességre – formabontó világával megpróbálja felmutatni Rábai Miklós örökségét, személyes hitvallását, a hagyományhoz fűződő viszonyát, művészi útkereséseit, mindemellett a kommunista kultúrpolitika szorításában létezni, alkotni kívánó ember dilemmáit is.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok, sokszínű tradicionális kultúráját.

Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot? 

A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című műsora a húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka.

A  Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült műsor, egy képzeletbeli Kolozsvári piacnak a hangulatát varázsolja a színpadra – nem teljességre törekedve, de történeti távlatokat is nyitva az emlékezet horizontján – természetesen nem drámában, hanem a néptánc és a népzene költői nyelvét használva.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, amelynek során körbejárja, körbetáncolja a Kárpát-medencét.

A Magyar Állami Népi Együttes műsorához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A zene, a tánc, az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.

Nem csak térbeli utazás ez, hanem az időben is barangolunk, hiszen népzenénk régi ázsiai gyökerei ugyanúgy megszólalnak, mint azon muzsikák, melyek több világhírű magyar zeneszerzőt is inspiráltak. Európa ezeréves történeti zenéjének és táncának lenyomata ez.

A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is.

A Magyar Állami Népi Együttes Ünnep című műsorában a Kárpát-medencében élő magyarság különleges tradicionális kultúrája elevenedik meg, az előadás alkotóinak sajátos, mai, színházi világlátásán keresztül.

Voltak korok, helyzetek, mikor a fúvósok határozták meg a zenei életet, ők vezették a talp alá valót játszó zenekarokat, mígnem aztán a vonósok érkeztével kissé háttérbe szorultak, de a pásztorok megőrizték számunkra a fúvós prímások hagyományát egészen a múlt század végéig. Műsorunk ezeknek az embereknek az életébe ad betekintést.