Magyar Állami Népi Együttes

Kalandozásunk az operettől a magyar nótán át, a városi cigányzenén keresztül az autentikus népzenéig vezet el.

A Magyar Állami Népi Együttes előadói, akik közül sokan "Aranysarkantyús", "Aranygyöngyös" táncosok, a Népművészet Ifjú Mestere Díjas művészek, ebben az előadásban példaképeik (táncosok, zenészek, énekesek) emlékeit idézik meg, bizonyítva hogy a hagyomány él és örök!

A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a Kisjézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.

A Magyar Állami Népi Együttes 70 esztendeje alatt hazánk legnevesebb cigányzenészei és prímásai öregbítették a társulat hírnevét. A koncerten hallhatunk operettet, verbunkokat, népdalokat és népies műdalokat egyaránt.

A Magyar Állami Népi Együttes népi zenekarának koncertje egy csodás világba invitálja a hallgatókat. Az előadásban megidézett tájegységek változatos és izgalmas muzsikáját a hangszerek mellett a társulat énekesei teszik még sokszínűbbé.

Előadásunk – ha nem is törekszik teljességre – formabontó világával megpróbálja felmutatni Rábai Miklós örökségét, személyes hitvallását, a hagyományhoz fűződő viszonyát, művészi útkereséseit, mindemellett a kommunista kultúrpolitika szorításában létezni, alkotni kívánó ember dilemmáit is.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok, sokszínű tradicionális kultúráját.

Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot? 

A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című műsora a húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka.

A  Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült műsor, egy képzeletbeli Kolozsvári piacnak a hangulatát varázsolja a színpadra – nem teljességre törekedve, de történeti távlatokat is nyitva az emlékezet horizontján – természetesen nem drámában, hanem a néptánc és a népzene költői nyelvét használva.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, amelynek során körbejárja, körbetáncolja a Kárpát-medencét.

A Magyar Állami Népi Együttes műsorához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A zene, a tánc, az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.

A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is.

A Magyar Állami Népi Együttes Ünnep című műsorában a Kárpát-medencében élő magyarság különleges tradicionális kultúrája elevenedik meg, az előadás alkotóinak sajátos, mai, színházi világlátásán keresztül.

Voltak korok, helyzetek, mikor a fúvósok határozták meg a zenei életet, ők vezették a talp alá valót játszó zenekarokat, mígnem aztán a vonósok érkeztével kissé háttérbe szorultak, de a pásztorok megőrizték számunkra a fúvós prímások hagyományát egészen a múlt század végéig. Műsorunk ezeknek az embereknek az életébe ad betekintést.