Tu­dás­kö­zös­ség

Elmélet és gyakorlat a Hagyományok Háza konferenciákon

 

A folklorizmus jelenségek társadalmi szintű értelmezése, értékelése egy többszereplős, meglehetősen összetett viszonyrendszerben történik: a szakértők és a laikusok vertikumában, valamint a néphagyomány elemeit a jelen kulturális gyakorlatba illesztő alkotók és a közönség horizontális kapcsolatrendszerben, de mindenütt eltérő tudással, igényekkel szemlélik. 

Pe­tő­fi Kul­tu­rá­lis Prog­ram

A Petőfi Kulturális Program lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a lokális hálózati partnereink kisebb programjai által jussunk el az adott térségbe, hanem az adott térséggel interakcióban nagyobb ívű folklórelőadások (régiós folklórgálák, Magyar Állami Népi Együttes előadásai), utazókiállítások (térségi népművészeti kiállítás, ruhatörténeti kiállítás), közösségépítő, -támogató programok (éneklő közösségek, Képzők képzője) valósulhatnak meg. A program lehetőséget nyújt arra is, hogy olyan egyedülálló kezdeményezések, mintaprogramok valósuljanak meg, amely hozzájárulhatnak az adott térség gazdasági fejlesztéséhez (Föld-Ház-Szellem képzéscsomag) vagy épp egy kiemelt célcsoport fejlesztésére kínál egy lehetséges alternatívát (Nefelejcs program).

Gyűj­tés­aján­ló - Hi­deg An­na, Ör­dön­gös­fü­zes, 2004.04.23

Eddigi gyűjtésajánlóinkban elsősorban a magyar nyelvterület népzenei, és tánchagyományainak sokszínűsége, gazdagsága került bemutatásra. Ez alkalommal szeretnénk a figyelmet a szövegfolklór egyik patinás, népszerű műfajára, a népmesére irányítani. Ennek aktualitása, Magyar Zoltán Hideg Anna meséi című könyvének bemutatója, melyre 2024. 02. 24-én kerül sor a Hagyományok Háza Átriumában. Anna nénit elsősorban az ördöngösfüzesi népdalok nagyköveteként ismerjük, pedig elmondása alapján, már fiatal gyermekkora óta erős kötelék fűzte a népmesékhez is.

Tör­té­ne­tünk

1896-ban egy magyar etnográfus, Vikár Béla Európában elsőként rögzített népdalokat fonográffal. Ezt követően Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László, kiszélesítve a gyűjtéseket a Kárpát-medencében élő népekre, megteremtették a magyar etnomuzikológia és a nemzetközi összehasonlító folklórkutatás alapjait. A magasszintű tudományos feldolgozás mellett mindhárman arra törekedtek, hogy a gyűjtött népzenét a kortárs kultúrába is beépítsék, az oktatás és a közművelődés számára is elérhetővé tegyék.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!