Nyár­es­ti ze­nei kon­cer­tek a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes ze­ne­ka­rá­val

zenekari koncert

 

A nyáresti zenei hangulat a Várkert Bazárban, egy olyan zenei koncertsorozat, melyben a klasszikus zene, a népzene és a népies műdal egymással karöltve repítik az érdeklődőket a zene világába. A gyönyörű környezet, mely magával ragadja a hallgatóságot, teremti meg azt az atmoszférát, mely segitségével a zene egy varázslatos világába emelkedhetünk. A Magyar Állami Népi Együttes zenekara szólaltatja meg ezen zeneszerzők muzsikáját és az őket ihlető, hol népi, hol városi cigányzenekari hangulatokat. A koncertsorozat váza négy zeneszerző muzsikáját idézi meg az elkövetkező hónapok egy-egy estéjén.

  

Liszt Ferenc magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár. Minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, aki egyben a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, a programzene lelkes támogatója volt. Összesen körülbelül 1400 művével minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, melyek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. A Magyarországhoz ezer szállal kötődő mester számos művében - a teljesség igénye nélkül: Poème symphonique "Hungaria", Poème symphonique, "Hunok csatája", Magyar rapszódiák- örökítette meg az itt hallott magyar és cigányzene dallamait, az akkori magyar zenei világ emlékeit. Művei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak.

 

Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató. Meghatározó volt számára a vidéki népesség egyszerű népzenéje, ami gyűjtőútjaitól kezdve egész életében foglalkoztatta. Zenei nevelési koncepciója, mely a szellemi kulturális örökség része, ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. A Kodály-módszerrel -mely a mester zenepedagógiai módszereinek összefoglalása- célkitűzése a zenetanítás megreformálása az általános és a középiskolában. Tantervei és tanítási módszertana, művészete nagy hatással voltak mind a magyar, mind a nagyvilágbeli ének-zenei nevelésre.

 

Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészetében kezdetben a klasszicista és a romantikus zene jellegzetességei mutatkoznak meg, később zenéjét hazafiasságának kifejezésére használta. Richard Strauss, Schönberg és Stravinsky merészen új zenéjének megismerése szintén nagy hatással volt művészetére, csakúgy, mint folklórkutatásai, melynek következményeként a népzenei nyelv is teljesen beépült zenéjébe. Bartók művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

 

Johannes Brahms a 19. századbeli német zene kimagasló alkotója. Művészete költőiségének alapvonásaiban vérbelien romantikus, romantikus mondanivalóját azonban klasszikus és kiegyensúlyozott formaművészetével fejezte ki. Brahms dallamvilága gyökereiben a német népművészetre támaszkodik, költészete végső értelemben saját érzelmeit visszhangozza, műveinek súlypontján szinte gyermeki egyszerűséggel és áhítattal népi hangot üt meg. Brahms nem klasszicizáló, hanem klasszikus művész. Brahmsot közeli kapcsolatok fűzték az akkori magyar zenei élethez. Több ízben hangversenyezett Pesten, Reményi Edével közösen tett koncertkörutakat, sok magyar barátja volt. Magyaros dallamokat jegyzett fel, és ezeket közismert és népszerű Magyar táncain kívül számos más művében is feldolgozta.

 

Helyszín: Várkert Bazár – Szárazárok

Érdekel a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!