- Igazgatás, szervezés
- Társulat
- Műsornaptár
- Jegyinformáció
-
Repertoár
- Tánckánon - Hommage à Kodály Zoltán
- Álomidő
- Apám ablakából az ég
- Az örök Kalotaszeg
- Édeskeserű
- Földön apám fia volnék
- Hajnali Hold
- Kincses Felvidék
- Labirintus
- Liszt-mozaikok
- Magyar Concerto
- Magyar rapszódia
- Megidézett Kárpátalja
- Mezőség - Mikrokozmosz
- Naplegenda
- Násztánc
- Pannon freskó
- Szarvasének
- Táncos magyarok
- Verbunkos
- Zenekari koncertek
- Történelem
- Örökös tagok
- Turnék
- Sajtófigyelő
- Statisztika
Apám ablakából az ég
képgaléria
Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből – ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a „táncos kaland”. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy – egy visszaemlékezésen keresztül – közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintunk a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. Ez nem egy „hagyományos” táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa-fíú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon – a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp…
Közreműködnek: | a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara |
Szólót énekelnek: | Bognár Szilvia mv./Balogh Melinda mv., Szoboszlai Balázs |
Bábművész: | Makra Viktória |
Zeneszerző: | Szabó Balázs |
Koreográfusok: | Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor |
Jelmeztervező: | Szűcs Edit |
Díszlet- és bábtervező: | Mátravölgyi Ákos |
Kisfilm: | Birinyi Tamás (A filmbéli fiú: Ottlik Ádám) |
Rendező: | Szabó Balázs |
Zenekarvezető: | Radics Ferenc |
Tánckarvezető: | Kökény Richárd |
Tánckari asszisztensek: |
Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György |
Művészeti vezető: | Pál István Szalonna |
Együttesvezető: | Mihályi Gábor |
Bemutató: 2016. december 2.
Előadások
![]() |
2019. március 29. péntek, 19:00 |
Kapcsolódó oldalak:
Sajtóvisszhang:
Turbuly Lilla: Vele nézzük - Tánckritika.hu, 2016. december 4.
Dudás Dóra: Bemutatón jártam - Apám ablakából az ég - Diákszemmel.hu, 2016. december 9.
Nagy Klaudia: Szabó Balázs színházra cserélte hegedűjét - Ványbácsi.blog.hu, 2017. január 16.
- A Hagyományok Házáról
- Magyar Állami Népi Együttes
- Folklórdokumentációs Könyvtár
- Népművészeti Módszertani Műhely
- Páva minősítő
- Fölszállott a páva
- Muzsikáló Magyarország
- Virtuális Hagyományok Háza
- Média Műhely
- Hagyományok Háza Hálózat
- Nemzetközi kapcsolatok
- Otthonról haza