Jövőnk öröksége XX. → XXI.
Az európai örökség megőrzése
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében benyújtott pályázat rövid összefoglalója
1. Az UNESCO a '80-as évek vége óta foglalkozik kiemelten a szellemi kulturális örökség védelmével. Az UNESCO ajánlásai szerint a szellemi örökség védelmének leghatékonyabb módja, ha összegyűjtjük, nyilvántartjuk és archiváljuk ezen örökség elemeit, megőrizve azokat a jövő számára. Mivel a szellemi kulturális örökség, más néven a folklór nem jelenik meg írott formában, „apáról-fiúra száll", emiatt összegyűjtése és megőrzése rendkívül fontos, mert a globalizálódó világban a hagyományos kultúra lassan elfelejtődik, művelői kihalnak. Ezzel felbecsülhetetlen érték veszik el, eltűnik a jelen nemzedékeket a múltjukhoz kötő kulturális kapocs, a nemzeti és regionális identitás egy fontos darabja szívódik fel nyomtalanul.
2. Magyarországon a XIX. század végétől kezdve történik tudományos igénnyel a magyar népi kultúra feltérképezése. A magyar népdalok leghíresebb gyűjtői a világszerte ismert és elismert Kodály Zoltán és Bartók Béla voltak. Kodályt és Bartókot követően Lajtha László, Martin György, valamint tanítványaik és követőik folytatták a folklór gyűjtését. A '70-es években kibontakozó táncház-mozgalom komoly lökést adott a gyűjtésnek, így napjainkra óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel. Ezek rögzítése döntően a XX. század második felének technikai színvonalán mágneses adathordozóra történt. Ez az archiválási mód nem időtálló. Számos gyűjtemény ma már nagyon rossz állapotban van, ezeket meg kell menteni a XXI. század archiválási technikái - digitalizálás - segítségével.
3. A népzene és a néptánc tanulmányozásával a zene és a néprajz tudomány új kutatási területekkel gazdagodott. Az alapokat Kodály és Bartók generációja rakta le. Ma az összegyűjtött óriási tömegű folklórdokumentum tudományos igényű rendszerezése és feldolgozása jelenti a legnagyobb kihívást.
4. A tudományos feldolgozással párhuzamosan a népi kultúra hangzó és megtekinthető emlékeit a nagyközönség számára is elérhetővé kell tenni. Ezzel ápolhatók leginkább a nemzeti kulturális hagyományok, így juttatható el a leghatékonyabban a népi kultúra csodálatos gazdagsága az érdeklődőkhöz, akár a határainkon túlra, szerte a nagyvilágba. A kézenfekvő technikai megoldást a XXI. század fordulóján a rendszerezett, digitalizált média-adatbázis(ok) és az erre épülő internetes közzététel nyújtja.
5. A Hagyományok Háza, az OKM nemzeti intézménye. Hivatása a népi kultúra megőrizése, a népi hagyományok ápolása, és a rendelkezésére álló eszközökkel történő terjesztése. Tevékenységét központi költségvetési szervként végzi, az intézmény nem profitorientált, gyűjteményei hasznosításából nem származik bevétele.
6. A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja 2001. óta digitalizálja és katalogizálja a folklórdokumentum-gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott emlékeket. A Hagyományok Házának több, mint 150 folklórgyűjtemény van a tulajdonában és továbbiak vásárlását is tervezi.
7. Noha a Folklórdokumentációs Központ Archiválási Főosztályán jelenleg tizenegy fő dolgozik, a humán-erőforrások és a technikai eszközök kapacitása arra sem elegendő, hogy a Hagyományok Háza tulajdonában lévő gyűjtemények archiválása és feldolgozása gyorsan befejeződjön.
8. A folklórdokumentumok katalogizálása a Hagyományok Házában egy világszerte érdeklődést kiváltott SQL alapú média-adatbázisban, az azt kezelő médiaarchiváló programmal történik. A rendszer tudományos szempontból és a népi kultúra digitális tartalomként történő internetes terjesztése szempontjából is kiemelkedő eredményekkel kecsegtet. Ehhez azonban a már meglévő és alapszinten működő rendszert tovább kell fejleszteni, biztosítani kell az adatbázis internetes kereshetőségét, és a gyűjteményeket is lehetőleg teljes körűen kell feldolgozni.
9. A gyűjtemények megmentését, digitális archiválását és katalogizálását a Hagyományok Háza kiemelt feladatként kezeli, de saját erőforrásai nem teszik lehetővé a munka felgyorsítását. Ezért jelen projekt az Archiválási Főosztály technikai és emberi erőforrásainak fejlesztését is megcélozza. Ezzel párhuzamosan biztosítani kívánja a katalogizált folklórgyűjtemények interneten keresztül történő elérhetőségét, széles körben történő terjesztését.
10. A projekt első lépése a meglévő, több mint 150 gyűjtés bővítése, további - ismert, még feltárásra váró - gyűjtemények megvásárlásával. Hivatásos és amatőr gyűjtők az elmúlt 80 évben rengeteg értékes folklórgyűjtést halmoztak fel, amelyek jelentős része már intézményi tulajdonban van. Sok a magánkézben található felvétel is, ezek teljes feltérképezése még folyik.
11. A projekt második lépéseként meg kell oldani a népzene-, néptánc-, és egyéb analóg folklórfelvételek digitalizálását. Minél tovább késik a digitális archiválás, annál több gyűjtés kerülhet lényegesen rosszabb állapotba, mint amilyenben jelenleg van, ugyanis az analóg hordozókról folyamatos az adatvesztés. A felvételek nagyobb része pótolhatatlan. A megörökített népdalok, néptáncok, népzenék előadói és gyűjtői közül sokan ma már nincsenek közöttünk.
12. A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központjában az anyagok CD-n, illetve DVD-n kerülnek az archívumba, megőrzés céljából. A gyűjtemények tárolása komoly kihívást jelent. Fontos feladat egy klimatizált és tűzvédelmi szempontból is megfelelő raktár kialakítása, ahol a digitális adathordozók optimális körülmények között tárolhatók.
13. A projekt harmadik lépése a közzététel. A nagyfelbontású, digitalizált és feldolgozott média könnyebben kezelhető, interneten is közzétehető formátumokra konvertálva kerül a világhálóra. Ezen felül a gyűjteményekből reprezentatív CD-sorozat is kiadásra kerül. Ennek közvetlen előzménye a Fonó Budai Zeneház által 1998-ban elindított „Utolsó óra" programban rögzített népzenei CD-sorozat töredékes kiadása. Jelen projektben 50 új CD kerülne egységes sorozatként, 1000-1000 példányban kiadásra. A gyűjtések interneten és hanghordozón történő hozzáférhetővé válása mellett igény mutatkozik a hazai és külföldi zenét tanuló érdeklődők és a szakmabeliek körében olyan kiadványokra is, amelyek az összegyűjtött hangzó anyagok ismeretterjesztő és oktatási célú feldolgozását tartalmazzák. Ezen igények kielégítéseként egy igényes kivitelezésű könyvsorozat jelenne meg 7 kötetben, kötetenként 1000 darabos példányszámban. Az egyes kötetek a nagyobb néprajzi tájegységekhez kötődnének. A kötetekből 350 példány az Európában működő nagyobb könyvtárakba, zeneiskolákba és folklórarchívumokba fog eljutni.
14. A projekt összköltségvetése 800.000 euró (kettőszázhúszmillió forint), amelyet 85 százalékban az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, 15 százalékban a Hagyományok Háza finanszíroz.
Az utolsoora.hu honlapon a projekttel kapcsolatos legújabb hírek olvashatók angolul és magyarul.
